Kötelező lesz határon túlra kirándulni

A parlament nyári rendkívüli ülésszakának utolsó hetében szavaz az Országgyűlés arról a határozati javaslatról (pdf), aminek célja a Magyarországon és a határon túl élő magyarság kapcsolatainak erősítése, egymás jobb megismerése. A gyakorlatban, ha csütörtökön elfogadják, ez a nemzeti összetartozás napjának június 4-i megrendezése és a Magyarság Házának megnyitása mellett azt is jelenti majd, hogy minden, közoktatásban tanuló magyar fiatal, tanulmányai alatt legalább egyszer állami támogatással eljut majd határon túli magyarlakta területre.

Az osztálykirándulásokhoz 2013-ig az iskolák pályázhatnának pénzre, utána normatív támogatásban részesülnének. Ha csak az utazásra adnak támogatást, akkor 2 milliárd forintot kell elkülöníteni, ha a szálláshoz és egyéb költségekhez is segítséget nyújtanak, akkor ez az összeg 100 ezer gyerekkel számolva 4 milliárd forint lehet. Kövér László, Pokorni Zoltán és Révész Máriusz indítványának indoklása szerint a magyarok attitűdje és ismeretei a külhoni magyarságról több évtizedes elmaradást mutat. Ezek pótlásához szükségesnek tartják, hogy a magyarországi fiatalok tapasztalatot szerezzenek, személyes kapcsolat alakítsanak ki határon túl élő társaikkal, testvérintézményekkel.

A határozati javaslat kitér arra, hogy az Apáczai Közalapítvány kutatást végzett a témában és Határtalanul című programjával támogatta, hogy iskolai tanulmányutak indulhassanak magyarlakta területekre. A kutatásból kiderült, hogy a magyarországi szakképző intézmények közül csak minden hetediknek van határon túli magyar tannyelvű szakképző intézménnyel kapcsolata.

Külhonban olcsóbb aludni

Adatbázisuk szerint a határon túli kollégiumok, melyeket az osztálykirándulóknak ajánlanak, 800 és 2800 forintba kerülnek fejenként egy éjszakára, az árak általában a reggelit is tartalmazzák.

A költségeket megdobhatja, ha egy csoport a Kárpátaljára utazik, mivel Ukrajna nem EU-tag, ide útlevél szükséges, a határátlépés is több időt vehet igénybe. Romániába elég a személyi igazolvány, mert bár uniós ország, de nem tagja a Schengeni Egyezménynek. Szerbiába idén nyártól az EU-tagoknak szintén nem kell útlevél. Ebből a szempontból a Felvidékre a legegyszerűbb eljutni, Szlovákia felé akadálytalanul lehet átlépni a határt.

Egy belföldi osztálykirándulás mégis magasabb költségű lehet, az osztálykirándulás.hu tapasztalatai szerint a szállások fejenként egy éjszakára 1500-5000  forint között alakulnak. Az árak azért is magasabbak, mert az utóbbi években népszerűek azok a szálláshelyek, ahol extra programokkal, például lovaglással, hajókázással, városnézéssel várják a diákokat. A legkeresettebb belföldi célpontok a Dunakanyar, Pécs, Sopron, Eger és Szeged.

Egy budai általános iskola egyik ötödikes osztálya idén Ausztriába utazott egy hétre, az osztálykirándulás ára fejenként 60 ezer forint volt. Azok a gyerekek, akiknek a szülei nem tudták fedezni a költségeket, nem utazhattak osztálytársaikkal.

A pedagógusokon sok múlik

Egy budapesti belvárosi gimnáziumban Olaszországba szoktak utakat szervezni, ezek teljesen önköltségesek, 60-80 ezer forintba kerülnek. A gimnázium alapítványa támogatja azokat a diákokat, akiknek nincs elég pénzük.

Az utóbbi időben utaznak osztályok Erdélybe is, a gimnáziumnak ugyanis van egy kolozsvári testvériskolája. Kezdetben csak tanárok és néhány diák utazgatott, de már csoportok is érkeznek, illetve mennek. A szállást ők úgy oldják meg, hogy családoknál laknak.

Van egy olyan budapesti gimnázium, amelyik sok éve szervez erdélyi táborozásokat egy kinti testvériskolával, az ötlet a két iskola egy-egy tanárától származik. A megvalósítást egy erdélyi faluban egy telek vásárlásával kezdték, az ezen lévő öreg és düledező házat újították fel a gyerekekkel közösen: megoldották a vízelvezetést, kijavították a falakat és a kerítést.

Azóta inkább a kulturális programokra tolódott a hangsúly, a 7-15 napos táborban olvasókört, színjátszó kört, énekkart és kézműves foglalkozásokat tartanak, fotókiállítást, hangversenyt rendeznek, a két iskola diákjai mellett ezekben részt vesznek a falusiak is. Néhány évig egy felvidéki iskola diákjai is velük táboroztak. A költségek itt barátságosabbak, általában 20-30 ezer forintba kerül a részvétel.

6000 gyerek a tesztprogramban

Az Apáczai Közalapítvány kísérleti programot hirdetett 2009 végén határon túli magyarlakta területek megismerésére: szakközépiskolák és szakiskolák január végéig adhattak le pályázatot, márciusban eredményt hirdettek, májusban pedig elindultak az első kirándulások, az utolsók is október végéig lezajlanak, mondta kérdésünkre Csete Örs igazgató.

Kifejtette, hogy a Munkerő-piaci Alaphoz pályáztak, és nyertek 220 millió forintot, amiből összesen 182 utat tudtak támogatni, azaz majdnem 6000 gyerek tud személyes tapasztalatot szerezni. Kétféle utazási típus közül választhattak a pályázók: az egyszerűbb egy olyan körutazás, aminek tematikája kapcsolódik a szakmai képzéshez, a másik inkább táborozás jellegű, itt a lényeg, hogy egy külhoni magyar iskola diákjaival közösen hozzanak létre valamit.

Határon túli kollégiumi szálláshelyek nagyobb térképen való megjelenítése

Az iskolák maguk dönthették el, milyen lehetőségekkel akarnak élni, így az útvonal, időtartam és a programok is szabadon választottak, ehhez segítséget nyújtott nekik a határon túli magyar szakoktatási intézmények (pdf) és szálláshelyek (pdf) listája, az elbíráláskor azonban szempont volt például az utazások költsége, időtartama, illetve a választott úti cél.

A pályázatok kiírásakor megállapítottak egy átlagot, ez fejenként 36 ezer forint körüli összeg, azaz osztályonként a kísérőkkel együtt 900 ezer-1 millió forinttal számoltak 3-4 napra 1000 km buszozással. Ebbe a nagyobb kiadások, így a szállás, az utazás és a szakmai programok férnek bele.

Székelyföld a sláger

A pályázók fele Erdélyt, főként Székelyföldet választotta úti célul, negyedük a Felvidéket, a többi 25 százalék nagyjából egyenlő arányban nézte ki Kárpátalját és a Délvidéket.

Csete Örs beszélt arról is, hogy a kísérleti program elindítását egyéves kutatómunka előzte meg, hiszen a céljuk már akkor az volt, hogy hosszú távon minden iskolásnak lehetősége legyen részt venni a programban. Magyarországon jelenleg 1,2 millió diák vesz részt a közoktatásban, a határon túl pedig 150 és 200 ezer közti azoknak a magyar gyerekeknek a száma, akik magyar nyelven is tanulnak, azaz minden nyolcadik gyerek nem Magyarországon részesül magyar nyelvű oktatásban.