Nem fognak ezután szóba állni amerikai diplomatával

Újabb részletek látnak napvilágot azokból a bizalmas diplomáciai jelentésekből, amelyeket a Wikileaks küldött el több nagy újság szerkesztőségének. A kifejezetten titkok kiszivárogtatására alapított oldal összesen 251 287 diplomáciai táviratot szerzett meg, amelyeket az amerikai nagykövetségek, konzulátusok és képviseletek küldtek a világ minden tájáról az Egyesült Államok külügyminisztériumának. Cikkünk publikálásakor ezek közül 243 darabot hoztak nyilvánosságra, a teljes csomag közlése a Wikileaks szerint akár hónapokig is eltarthat.

A nyilvánosságra került iratok nem fejeznek ki hivatalos politikai álláspontot, és nem is mindig határoznak meg politikai döntéseket, ezek természetüknél fogva sokszor keresetlen, hiányos információkat tartalmaznak - közölte a Fehér Ház.

Amikor a kormányzati szereplőkkel, ellenzéki politikusokkal folytatott magánbeszélgetések összefoglalói a világ újságjainak címoldalára kerülnek, akkor az nemcsak az USA külpolitikai érdekeit sértheti, hanem külföldi szövetségeseink és barátaink érdekeit is, áll a közleményben. A Fehér Ház szerint az ilyen kiszivárogtatások veszélybe sodorhatják diplomatáikat, hírszerzőiket, és olyan embereket, akik a világ minden részéről segítik az USA-t a demokrácia és az átlátható kormányzás népszerűsítésében. A kiszivárogtatott dokumentumok olyan neveket is tartalmazhatnak, akik elnyomó rezsimek alatt élve munkálkodnak a szabadabb és nyitottabb társadalom megteremtésén.

A Fehér Ház közleménye szerint Obama elnök támogatja a felelős, elszámoltatható és nyílt kormányzást otthon és mindenütt a világon, de ez a felelőtlen és veszélyes akció veszélyezteti ezt a célt. Az USA ezért a leghatározottabban elítéli, hogy felhatalmazás nélkül nyilvánosságra hozzanak ilyen titkosított, érzékeny, nemzetbiztonsági adatokat.

Büntetőjogi vizsgálat

A Fehér Ház később súlyos bűncselekménynek minősítette a kiszivárogtatást, és Eric Holder amerikai igazságügyi miniszter bejelentette, hogy büntetőjogi vizsgálat folyik a WikiLeaks ellen. "Ez nem kardcsörtetés" - mondta az igazságügyi miniszter. Hangsúlyozta: mindenkit annak megfelelően vonnak majd felelősségre, amilyen mértékben megsértette az amerikai törvényeket.

Hillary Clinton külügyminiszter "agresszív" lépéseket helyezett kilátásba azok felelősségre vonása érdekében, akik szerinte a dokumentumok ellopása révén emberek életét sodorták veszélybe és nemcsak az amerikai nemzeti érdekek, hanem "a nemzetközi közösség ellen is támadást indítottak".

A Fehér Ház hétfőn arra utasította az Egyesült Államok kormányzati intézményeit, hogy szigorítsák meg a titkosított iratokhoz való hozzáférést. Az elnöki kabinet igazgatási és költségvetési hivatala hangsúlyozta: az új biztonsági eljárásnak megfelelően senki sem kaphat nagyobb hozzáférést az érzékeny anyagokhoz, mint amennyi a munkája hatékony elvégzéséhez szükséges. Emellett meg kell akadályozni, hogy a titkosított kormányzati iratokhoz a média hozzáférhessen.

Amerikai atomfegyverek Hollandiában

Az Algemeen Dagblad című holland lap és a holland rádió arról számolt be, hogy a leleplező dokumentumok egyikéből - a berlini amerikai nagykövetség által tavaly novemberben a washingtoni külügyminisztériumnak megküldött üzenetből - kiderül, hogy Németországon kívül Hollandiában, Belgiumban, valamint Törökországban is vannak amerikai nukleáris eszközök. Bővebben >>>

Fegyverszállítás a vöröskereszt autóival?

A lapok folyamatosan dolgozzák fel a dokumentumokat. A legújabb információk szerint például Irán a Vörös Félhold mentőautóival szállíttatott fegyvert a Hezbollahnak 2006-ban, amikor az izraeli hadsereg háborút vívott a libanoni síita szervezet ellen. A 2008-ban Dubajban keletkezett dokumentum egy meg nem nevezett iráni forrást idéz. Állítása szerint a mentőautókban a szállított egészségügyi felszerelést és a fegyvereket a Forradalmi Gárda elitalakulat tagjai kísérték. A gárdatagok így szivárogtak be Libanonba a konfliktus idején - olvasható a dokumentumban, amely a WikiLeaks jóvoltból vált hozzáférhetővé.

Más jelentések szerint Irak elküldte korábban Washingtonnak ellenőrzésre azoknak az irániaknak a névsorát, akik iraki diplomáciai vízumot kértek. Az ellenőriztetési gyakorlat 2008-tól tavaly áprilisig volt érvényben. Bevezetése azzal magyarázható, hogy az amerikaiak az iráni befolyás növekedésétől tartottak Irakban. Hosjar Zebari iraki külügyminiszter hétfőn nem kívánta kommentálni a kiszivárgott dokumentumok tartalmát, ugyanakkor kijelentette, hogy nyilvánosságra kerülésük nem hasznos, és az időzítése sem szerencsés. Magyarázatként azt tette hozzá, hogy Bagdadban a kormányalakítás kritikus szakaszában járnak.

Tartanak a törököktől

A jelentésekből kiderül az is, hogy az Egyesült Államok bizalmatlanul tekint NATO-partnerére, Törökországra. Az egyik távirat szerint az amerikaiakat egy magasrangú török kormányzati tisztviselő arra figyelmeztette, hogy Ahmet Davutoglu a kormányfő tanácsadója és külügyminisztere különösen veszélyes, mert újoszmán víziókat dédelget és iszlamista befolyást gyakorolhat Recep Tayyip Erdogan kormányfőre. (Erdogan politikai pályája kezdetén iszlamista szélsőséges volt, majd megtagadta múltját, és így indulhatott a 2003-as választásokon).

Az egyik dokumentum szerint a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) egyik tanácsadója - inkább irónikusan - arról beszélt, hogy vissza akarják kapni Andalúziát és revansot vesznek az 1683-as bécsi vereségért. Az amerikaiak szerint a kormánypárt  több vezetője tagja egy muszlim szervezetnek és Erdogan befolyásos pozíciókba ültetett iszlamista bankárokat. Az egyik jelentés szerint Erdogan alávetett, de az orrukat magasan hordó tanácsadókkal vette körül magát, és Anatólia néptribunjaként viselkedik.

Az amerikai diplomaták azt írták: egyetértenek Izrael ankarai nagykövetével, Gabi Lévivel abban, hogy a török kormányfő Izrael-ellenes nyilatkozatai "mindenekelőtt érzelmi alapúak, mert (Erdogan) iszlamista". "Vallási szempontból gyűlöl minket, és gyűlölete megfertőz másokat is Törökországban" - mondta Lévi az amerikai kollégáinak. Lévi a hazája és Törökország közötti kapcsolatok megromlását a török kormányfő személyének tulajdonította.

Az Egyesült Államok úgy könyveli el, hogy Erdogan Izraellel szembeni "ellenszenve" az egymással regionális szövetségesi viszonyban lévő Izrael és Törökország kapcsolata megromlásának egyik tényezője. Az amerikai diplomaták még jóval azelőtt írták meg e levelüket, hogy idén májusban egy izraeli haditengerészeti kommandó feltartóztatta és megtámadta a Gázai övezetbe segélyt szállító török hajókonvojt. Törökország emiatt hazahívta tel-avivi nagykövetét. Ezen incidens miatt a török-izraeli kapcsolatok gyakorlatilag "meghaltak". Bár Gabi Lévi nagykövet még mindig Ankarában teljesít szolgálatot, Törökország azóta sem küldte vissza saját nagykövetét állomáshelyére, bocsánatkérést és kártalanítást követel Izraeltől.

Berlusconi sokat jár partikra és keveset pihen

"A Kreml nem talált semmi érdekeset, vagy kommentárt érdemlőt a Wikileaks által publikált anyagokban" - közölte Natalja Tyimakova, Dmitrij Medvegyev elnök sajtótitkára. Mint mondta:az orosz diplomaták néha nem kevésbé nyíltak a bizalmas anyagokban. Az amerikai diplomáciai dokumentumok Dmitrij Medvegyev elnököt sápadtnak és habozónak, Vlagyimir Putyin kormányfőt alfahímnek minősítették.

Silvio Berlusconi jót nevetett a róla szóló bizalmas nagykövetségi jelentéseken, közölte az olasz Ansa hírügynökség. A római amerikai nagykövetségen készült iratokban az olasz kormányfőt gyengének, inkompetensnek, felfuvalkodottnak írják le, illetve olyannak, akinek alig marad ideje pihenni, miután nagyon szeret partikra járni. Az iratok szerint Hillary Clinton amerikai külügyminiszter arra kérte a moszkvai és római nagyköveteket, hogy nézzenek utána, van-e titkos üzleti kapcsolat Silvio Berlusconi olasz és Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök között, annak ellenére, hogy ezt nyilvánosan mindketten tagadták.

A bizalmas jelentések Németországról sem festenek túl jó képet. Amerikai diplomaták Guido Westerwelle német külügyminisztert hiúnak, inkompetensnek, pezsgő személyiségnek, talánynak és az USA-val szemben kritikusnak írják le. Az amerikaiak szerint ezért külpolitikai kérdésekben érdemesebb a kancelláriához fordulni, Angela Merkelnek ugyanis több tapasztalata van a kormányzati munkában és külpolitikai kérdésekben.

Angela Teflon Merkel

Merkelt ugyanakkor nem túl kreatív személyiségnek írják le a bizalmas jelentések, aki kerüli a rizikót. Egy belső jelentés Angela Teflon Merkelnek nevezi a kancellárt, arra utalva, hogy az amerikaiak sok kérése elcsúszott rajta. Merkelről azt is írják, hogy őt a külpolitika csak abból a szempontból érdekli, hogy abból milyen belpolitikai hasznot lehet húzni.

Mint kiderült, az amerikaiaknak részletes információik voltak a kereszténydemokra CDU és a liberális FDP között folyó, 2009-es koalíciós tárgyalásokról is. A berlini amerikai nagykövet, Philip Murphy által írt jelentés beszámol egy fiatal, feltörekvő FDP-munkatársáról, aki már korábban is felajánlott nekik belső pártdokumentumokat. A párt munkatársa késznek mutatkozott arra, hogy a koalíciós tárgyalásokról is beszámoljon és dokumentumokat adjon át az amerikaiaknak a tárgyalásokról. Philip Murphy a Spiegelnak adott interjújában azt mondta: ez a normális diplomáciai munka része volt. Munkatársai beszéltek emberekkel, ismerkedtek, és a benyomásaikat rögzítették.

A berlini kormány nem akarta a nyilvánosság előtt kommentálni a Wikileaks által megszellőztetett bizalmas információkat.

András herceg szitkozódott

Washington kirgizisztáni nagykövete az egyik jelentésben arról ír, hogy a brit királyi család tagja, András herceg élesen kikelt a brit korrupcióellenes vizsgálatokat végzők, újságírók és a franciák ellen.

Tatiana Gfoeller beszámolója szerint sokkolta a herceg szitkozódása egy brit és kanadai üzletemberek részvételével tartott villásreggelin. A herceg a távirat szerint a Guardian vesztegetési ügyeket vizsgáló újságíróit "henyélőknek" nevezi, "akik mindenbe beleütik az orrukat."

Észak-Korea, a rossz gyerek

A CNN értesülései szerint a kiszivárgott anyagok közül jónéhány foglalkozik a koreai feszült helyzettel, illetve Kínával is. Az amerikai diplomaták jelentései szerint a kínai kormány türelme kezd elfogyni régi szövetségese, az észak-koreai vezetés viselt dolgai iránt, és azt mondják, Kim Dzsongil "úgy viselkedik, mint egy rossz gyerek".

Egy másik diplomáciai forrás szerint Dél-Korea külügyminisztáriuma felé magas rangú kínai tisztségviselők már többször jelezték, hogy nem tartanák rossz ötletnek a két Korea egyesítését Szüul felügyelete alatt, és felmerült egy kínai katonai beavatkozás lehetősége is végső esetben, ha Észak-Korea teljesen összeomlana.

Jönnek a kis színes történetek is

A Guardian szerint a jelentések beszámolnak arról, milyen nehéz volt megszervezni, hogy az EU-országok bojkottálják Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök 2009-es beiktatását. A 27 ország diplomatáinak ugyanis titokban kellett tartaniuk tervüket, nehogy az iráni vezetés előre lemondja meghívásukat.

A színes történetek közé tartozik egy 75 éves, iráni származású amerikai állampolgár ügye, aki 2008-ban repülővel érkezett Los Angelesből rokonlátogatásra Teheránba. A férfi hét hónapon keresztül nem tudta elhagyni az országot, útlevelét elvették, és csak 150 ezer dollárért adták volna vissza. Végül az iráni határt a hegyeken átlépve, lovagolva sikerült átjutnia Törökországba, ahol aztán felkereste az amerikai nagykövetséget.

A The New York Times szerint az is kiderült, mennyire mérges volt Moamar Kaddafi líbiai vezető, amikor az ENSZ közgyűlése alatt nem állíthatta fel óriási sátrát Manhattanben, és a Ground Zero-t sem kereshette fel. A jelentések szerint Kaddafi annyira dühös volt, hogy felrúgta volna korábbi ígéretét, miszerint veszélyes dúsított uránt küld vissza Oroszországba. Az Egyesült Államok líbiai nagykövete jelezte Kaddafi fiának, hogy a líbiai kormány nagyon veszélyes módon fejezte volna ki nemtetszését.

2,5 millióan használják a titkos hálózatot

Az amerikai követségek a táviratokat a SIPRNet (Secret Internet Protocol Router Network) nevű titkosított hálózaton küldik el a washingtoni külügyminisztériumba. A hálózathoz mintegy 2,5 millió amerikai hivatalnoknak van hozzáférése, de az ott tárolt anyagokba csak a védelmi minisztérium emberei tekinthetnek bele. A jelszót  és a belépési protokollt 150 naponként változtatják.

A dokumentumokat az amerikai külügyminisztérium a titkosítás szempontjából 6 kategóriába sorolta. A legmagasabb, szigorúan titkos (top secret) minősítésű iratokat más csatornán továbbítják, így ilyenek nem kerültek a Wikileakshez. A második legmagasabb minősítést, a titkos minősítést azok az iratok kapják, amelyek nyilvánosságra kerülése súlyos károkat okozna az Egyesült Államok nemzetbiztonságának.

A Wikileaksen nyilvánosságra került 243 270 távirat közül 15 652 volt titkos. Ezek közül 4330 táviraton szerepel a Noforn, azaz a “külföldiek számára nem tehető elérhetővé” megjelölés is. Az iratok 40 százaléka bizalmas, a többi pedig minősítés nélküli.

Irakban unatkozó katona szivárogtathatott

Pontosan nem lehet tudni, hogyan kerültek nyilvánosságra az iratok. A Le Monde internetes változata hétfőn azt írta: az amerikai hatóságok már júniusban őrizetbe vették a 23 éves Bradley Manning közlegényt, akik Irakban teljesített szolgálatot. A katona hozzáférhetett a hálózathoz, és mivel unatkozott, sok időt töltött a különböző internetes fórumokon.

Így társalgott Adrian Lamo korábbi hackerrel és osztott meg vele bizalmas információkat. A hackernek már korábban is meggyűlt a baja a törvénnyel, ezért megijedt attól, hogy bűnrészes lehet az ügyben. ő jelentette fel a katonát a rendőrségen, a vele folytatott levelezést pedig elküldte a Wired magazinnak, amely a levélrészletek némelyikét lehozta.

A Wikileakshez eljuttatott jelentéseket eredetileg honlapján maga a Wikileaks akarta közzétenni. Ez azonban nem sikerült, miután a portált megtámadta a magát Udvari Bolondnak (The Jester) nevező hacker, aki lépését azzal indokolta, hogy az iratok nyilvánosságra hozatala veszélybe sodorhatja a "katonáink életét, egyéb javainkat és külkapcsolatainkat".

A Wikileaks ezután döntött arról, hogy az iratokat elküldi a El País, a Le Monde, a Der Spiegel, a The Guardian és a The New York Times című lapokhoz. Annyi tudható, hogy a bizalmas táviratok között 734 olyan is van, amelyeket a budapesti amerikai nagykövetségről küldtek 2006 és 2010 között. A táviratok között 36 titkos minősítést kapott. Tartalmukat a lapok egyelőre nem ismertették.

A Le Monde ugyanakkor azt közölte, hogy a WikiLeaks egyetlen olyan dokumentumot sem közöl, amelyhez a partnerként felkért öt világlap előzetesen nem adta beleegyezését. A lapok szerkesztőségében közel 120 újságíró már hetek óta elemzi és kommentálja a dokumentumokat - közölte nyilatkozatában a francia lap főszerkesztője.

Bizalmi válság

Az adatok kiszivárogtatása súlyos csapás az amerikai diplomáciának, az informátoraink ezek után aligha akarnak majd szóba állni a diplomatáinkkal, hiszen tarthatnak attól, hogy az általuk elmondottak másnap nyilvánosságra kerülnek, mondta a Der Spiegelnek Charles Kupchan, aki korábban a Fehér Ház Európáért felelős tanácsadója volt.

Hasonlóan nyilatkozott Daniel Hamilton, az amerikai külügyminisztérium korábbi, Európáért felelős államtitkár-helyettese: "A nyilvánosságra került jelentések hátrányosan érintik az amerikai nagykövetek és a vendéglátó országok közötti személyes kapcsolatokat, és ezután akár arra is kényszeríthetik őket, hogy posztjukról visszavonuljanak."

Franciaország ugyanakkor bizalmat szavazott az USA-nak és nagykövetségeinek. "Nagyon szolidárisak vagyunk az amerikai adminisztrációval abban a tekintetben, hogy nemcsak azt szeretnénk elkerülni, hogy az államok tekintélyén, a munkájuk minőségén csorba essen, hanem azt is, hogy veszélybe kerüljenek azok az emberek, akik az országuk szolgálatában végzik a munkájukat" - hangsúlyozta Francois Baroin kormányszóvivő az Europe 1 francia kereskedelmi rádiónak adott interjúban.

A kormányszóvivő elmondta, hogy az amerikai hatóságok előre informálták a francia kormányt a dokumentumok várható megjelenéséről. "Az államok szintjén nagyon figyelmesnek és nagyon szolidárisnak kell lennünk azért, hogy küzdeni tudjunk az ellen, amit a demokratikus szuverenitást és tekintélyt célzó fenyegetésnek tekintünk" - tette hozzá. "Az államok védelme komoly dolog, mert az az emberek, az állampolgárok védelmét jelenti" - hangsúlyozta Baroin.

Jean-Francois Copé, a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) főtitkára a France Inter közszolgálati rádióban azt mondta: a diplomácia területén tiszteletben kell tartani a bizalmasság" kérdését, és a diplomáciai sürgönyök válogatás nélküli nyilvánosságra hozatala veszélybe sodorja az emberek biztonsága, illetve a béke és a biztonság érdekében végzett munkát.