A felszólalások közben kétszer is előkerült az Európai Unió Tanácsának épületében elhelyezett magyar kultúrtörténeti szőnyeg ügye. A szocialisták frakcióvezetője arra kérdezett rá, hogy a magyar elnökség ünneplésére lerakott szőnyeg miért ábrázolja a Trianon előtti magyar határokat. A szlovák Jaroslav Paska (euroszkeptikusok) szerint baj, hogy a magyar elnökségi szőnyeg nem a falon van, mert így híres emberek arcán taposnak az emberek.
A 202 négyzetméteres szőnyeg Pápai Lívia magyar textilművész alkotása. Látható rajta Szent István, Szent László, Zsigmond, Mátyás, Széchenyi, Liszt vagy Vasarely, de rákerült a Kempelen-féle sakkgép, a Bíró László által szabadalmaztatott golyóstoll, Asbóth Oszkár speciális légcsavarja, a Zsigmond-kori csontnyereg, a rovásírásos abécé, illetve a Zsolnay cég honfoglalás kori motívumokkal ékes kerámiájának képe, és a Rákóczi-zászló is. A szőnyegen található két térkép egyike az 1848-as Forradalom és Szabadságharc korabeli Habsburg-birodalmat ábrázolja, a másik pedig Magyarország legrégebbi, ismert nyomtatott térképe, 1528-ból.
A magyar médiatestület összetételével nincs semmi baj - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Strasbourgban Jerzy Buzekkel, az Európai Parlament (EP) elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján. Arra az újságírói kérdésre, hogy a médiatörvény kilátásba helyezett módosításának keretében hajlandó-e változtatni a médiatestület összetételén, és beengedni abba ellenzéki ellenőröket is, a kormányfő leszögezte: a médiatestülettel nincs semmi baj, azt a parlament választotta meg, és ez demokratikusabb eljárás, mint egyes országokban, ahol a miniszterelnök nevezi ki az ilyen testületek tagjait. Orbán hangot adott azon véleményének, hogy a médiatörvény támadói valójában a kétharmados parlamenti többségben látnak veszélyt, mert az ilyen helyzet szokatlan Európában. (MTI)
Kész vagyok elfogadni, hogy bármelyik lap megkérdőjelezheti a kormány demokratikus elkötelezettségét, ez a média dolga, mondta Orbán. De ma ezt egy választott politikus mondta, és azt máshogy kell kezelnem. Tisztázni kell: semmilyen legitim európai képviselőtől nem fogadom el, hogy Magyarország nem demokratikus, mert ez sértő. A magyar parlamentet a nép választotta, ez a demokratikus működés alapja – válaszolta a magyar miniszterelnök egy francia újságíró kérdésére, hogy miért vette annyira zokon az egyik, a plenáris ülésen elhangzott kritikát.
Pont ugyanúgy viselkedem, mint a francia elnök, amikor Franciaországot sértő megjegyzéssel illetik. A kritika természetes, az inzultus nem. Pusztán azért, mert 40 évig elnyomó rendszerben éltünk, még nem lehet minket demokráciából leckéztetni – fejezte be a a sajtótájékoztatót Orbán Viktor.
A miniszterelnök arra számított, hogy a baloldal kivonul az EP plenáris üléséről. "Én vagyok az európai baloldal számára a legveszélyesebb példa" – magyarázta Orbán a Hír TV felvetésére a vita szokatlan intenzitásáról.
A médiatörvénnyel kapcsolatban van egy menetrend – mondta Orbán. Ez nemzeti hatáskör, a médiatörvény nem presztízskérdés a magyar kormány számára, ezért készen állnak az érvek erejével megvédeni a törvényt, de ha kell, engednek a jogos kritikának. Orbán szerint Barroso eloszlatta a kételyeit, hogy az Európai Bizttság kész-e diszkriminációmentesen foglalkozni a magyar jogszabállyal.
Vegyenek magyar újságokat, nyissák ki – bíztatja Orbán az újságírókat. Mint mondja, a magyar lapokban brutális, olykor becsületsértő jelzőkkel illetik őt és kormányát, mégsem indulnak eljárások, mert erre a törvény nem teremt lehetőséget. Most van először kétharmad, ezért alkottak új törvényt az 1986-os helyett – ismételte meg a közgyűlésen hangoztatott érveit.
A Der Standard osztrák lap újságírója, Thomas Maier kérdésére a médiatanács összettelével kapcsolatban Orbán azt válaszolta, hogy a tagokról – más országok gyakorlatával ellentétben ahol azokat a kormány nevezi ki – Magyarországon a parlament döntött. Csakhogy a magyarországi kétharmados többségben Európa nem esélyt és lehetőséget, hanem veszélyt lát, ám ez nem az ő, hanem a kritikusok problémája.
Mint mondta, a vita tónusát nem ő határozza meg, és ha elhangzik,hogy Magyarország a diktatúra felé halad, kötelessége megvédeni az országot. Különbséget kell tenni, hog valaki egy törvényt támad, vagy az országot nevezi antidemokratikusnak.
Helyes, hogy megdolgoztattak a képviselők, én pedig rendben válaszoltam. Ez így van rendben – reagált Orbán a közgyűlésen elhangzottakra.
Orbán a sajtótájékoztatón arról beszél, hogy felvillanyozta az EP plenáris ülése, szinte otthon érezte magát. A kétharmados többség miatt az országot mindig kiemelt figyelem övezi majd. A médiatörvényről szóló vita nem most ér véget, az elnökség alatt mindvégig számítani lehet kritikai hamgokra, de ettől még az elnökség programjára fognak koncentrálni. "Bárhogy is kritizálnak, attól még végigvisszük a programot."
Orbán sajtótájékoztatót tart, közvetítjük.
Kifele menet Orbán ismét kezet fogott a frakcióvezetőkkel, de ezúttal nem nyújtott kezet Daniel-Cohn Benditnek,
Daniel Cohn-Bendit (zöldek) is reagál. Igazat ad Orbánnak, hogy büszke lehet a népére. De figyelmezteti, az igazság nem mindig a többség oldalán van. Ezt kétszer és jó hangosan mondja.
Buzek elveszi tőle a szót, mert nem személyes érintettség alapján reagált. Cohn-Bendit még annyit mond, hogy Orbán nacionalista-populista érveléssel keverte a magyarokat és a törvényét ért támadásokat. "Ön ma meghívott ebédelni, de elvette az étvágyam" - zárta beszédét Cohn-Bendit.
Martin Schulz szocialista frakcióvezető reagálhat Orbánra, de nagy a hangzavar a teremben, Buzek elnök rendet tesz.
Schulz azt mondja, hogy frakciójából több egykori NDK-st is megkínoztak politikai okokból. Arra kéri Orbánt, hogy a demokráciát közösen védjék meg.
Orbánt arra figyelmezteti, hogy egy törvény kritikája sohasem egy nép kritikája, együttműködést ajánl Orbánnak.
Eddig magyar miniszterelnökként, mostantól európai vezetőként beszél. A liberálisok javaslatára reagálva azt mondja, hogy az európai kötvénypiac egységesítését hosszabb távon támogatja.
Tunézia ügyében egyeztet a külpolitikai főképviselettel. Orbán szerint a Magyarországról és az EU-ról szóló vitákat két szálon kell tartani. Ugyanakkor kész minden vitára, tudta, hogy a magyar elnökség nem diadalmenet lesz. A magyar ügyet érintő támadások nem térítik el az EU-s program végigvitelétől.
Arról beszél, hogy a magyar nép megsértése volt, amikor diktatúrával vádolták.
Erre hangzavar tört ki a teremben, sok baloldali és liberális politikus felhábordottan közbekiabált.
Cohn-Bendit tüzes szónoklatai ártatlan babahangok ahhoz képest, ami a magyar újságokban most olvasható.
Ki gondolhatja, hogy az internet korszakában lehet a vélemények szabad áramlását korlátozni? Meg vagyok döbbenve, önök mennyire a múltban élnek. Mi a Facebook-on nyertük meg a választásokat!
Az 1986-os médiatörvénnyel meg lehetett szüntetni újságokat a regisztrációjuk törlésével. Az volt antidemokratikus.
Magyarországon a jogállam újjáépítése folyik.
Magyarországon a rendőrséget és a titkosszolgálatot politikai célokra használták, meghamisították a gazdasági adatokat. Ezután most a jogállam visszaépítése folyik.
A liberális Lambsdorffnak azt mondja, hogy a német médiatörvény semmivel se demokratikusabb mint a magyar.
Csak azért mert mi diktatúrában éltünk, nem lehet megkérdőjelezni a magyar nép demokratikus elkötelezettségét.
Először kíséri hosszú taps Orbán szövegét.
Orbán Viktor reagál most a vitára, köszöni a hozzászólásokat. Túl értékes volt a vita ahhoz, hogy gyorsan reagáljon, ezért több időt kér.
Magyar miniszterelnökként meglepetését fejezi ki, hogy sokan tárgyi tévedésben vannak. Megalázó és méltatlan lenne, ha Schulztól kezdve mindneki tárgyi tévedését kijavítaná.
Egy példa: nem jár szankció és pénzbüntetés a magyar médiatörvény szerint a kiegyensúlyozatlanság ellen.
Sajnálja, hogy ilyen rútul rászedtek sok EP-képviselőt. Várja a bizottság állásfoglalását.
Maros Sefcovic az Európai Bizottság nevében szól hozzá. Örül, hogy a legtöbben egyetértenek az erősebb Európa koncepciójával, ami a magyar elnökség fő célja.
Cohn-Bendittel egyetért abban, hogy támogatni kell a tunéziai demokratákat, az ottani szabad választások kiírását.
A médiatörvénnyel kapcsolatban azt mondja: a bizottság és a magyar kormány között szakmai vita folyik, és a bizottság gyorsan cselekszik. Nagyra értékeli a bizottság, hogy Orbán kötelezettséget vállalt a törvény módosítására, ha azt a bizottság szükségesnek látja.
Surján László (Fidesz) a médiatörvény kapcsán arról beszél, hogy 1956-ban sok nyugati baloldali és liberális a szovjetek pártját fogta a demokratákkal szemben. Orbánt szabadságharcosnak nevezi.
Hannes Svoboda osztrák szociáldemokrata szerint a magyar médiatörvény nem felel meg 1956 forradalmi szellemének, ennél jobb törvény kellene Magyarországnak.
Egy szocialista képviselő szerint meg kell szabadulnia a magyar kormánynak az árnyaktól, hogy a közös ügyekkel lehessen foglalkozni.
Egy néppárti osztrák méltatja a Fideszt és az elnökségi programot. Szerinte az 1986-os magyar médiatörvényt meg kellett változtatni. A felháborodások olyanok, mint az osztrákok elleni jogtalan támadások voltak Jörg Haider kormányra lépése idején, 2000-ben.
Egy román szocialista szerint a magyar médiatörvényt Ceausescu, Horthy, Antonescu is hozhatta volna, a törvény a magyar kormány szavahihetőségét kérdőjelezi meg.
Egy néppárti holland szerint jó, hogy Orbán médiatörvény ügyében a bizottság vizsgálatára hagyatkozik.
A lengyel néppárti Saryusz-Wolski kivételesen egyáltalán nem beszél a médiatörvényről, hanem a nagy közép-európai gázvezetékháromszög fontosságát méltatja (az Orbán által említett három tengert összekapcsoló hálózatról).
Egy brit szocialista képviselőnő visszatér a médiatörvényre, szerinte a magyar nép most csalódhatott a demokráciában. Az állami cenzúra visszatérés a sötét múlt felé.
Járóka Lívia (Fidesz) az EP egyetlen roma képviselőjeként üdvözli, hogy a magyar elnökség roma integrációs stratégiát akar. Végü cigányul kíván sok szerencsét Orbánnak.
Az osztrák szocialista Jörg Leichtfried visszatér a médiatörvényhez, szerinte Orbán a totalitarianizmus felé mozdul el.
Egy portugál néppárti képviselő megvédi Orbánt, szerinte a magyar belpolitikai vitát kár idekeverni.
Az MSZP-s Herczog Edit az energiabiztonságról és megfagyott emberekről beszél. Új gáz- és áramvezetékek kellenek, ebben támogatja a magyar kormány céljait. De szerinte nem forró fejjel, hanem tiszta szívvel kell ezért küzdeni.
Egy liberális képviselőnőt a magyar nacionalizmus aggasztja. Szerinte nem jó választójogot adni a határon túli magyaroknak. A jegybank elnöke elleni támadások vagy a médiatörvény "szabadsággyilkos" törekvések. Szerinte a magyar médiatörvény példátlanul szigorú, nem igaz, hogy van ehhez hasonló Európában.
Egy francia néppárti képviselő szerint a magyar kormány demokrata, ha kell majd változtat egy vitatott törvényen. Nagy kampány kell Horvátország mellett, hogy felgyorsuljon a csatlakozás.
Egy szociáldemokrata spanyol szerint egymással konkuráló nacionalizmusok helyett egységes törekvések kellenek, hogy az EU megküzdhessen a válsággal. Összeveszik egy néppárti képviselővel a spanyol médiatörvény-tervezetről.
A felszólalások közben kétszer is előkerült az Európai Unió Tanácsának épületében elhelyezett magyar kultúrtörténeti szőnyeg ügye. A szocialisták frakcióvezetője arra kérdezett rá, hogy a magyar elnökség ünneplésére lerakott szőnyeg miért ábrázolja a Trianon előtti magyar határokat. A szlovák Jaroslav Paska (euroszkeptikusok) szerint baj, hogy a magyar elnökségi szőnyeg nem a falon van, mert így híres emberek arcán taposnak az emberek.
A 202 négyzetméteres szőnyeg Pápai Lívia magyar textilművész alkotása. Látható rajta Szent István, Szent László, Zsigmond, Mátyás, Széchenyi, Liszt vagy Vasarely, de rákerült a Kempelen-féle sakkgép, a Bíró László által szabadalmaztatott golyóstoll, Asbóth Oszkár speciális légcsavarja, a Zsigmond-kori csontnyereg, a rovásírásos abécé, illetve a Zsolnay cég honfoglalás kori motívumokkal ékes kerámiájának képe, és a Rákóczi-zászló is. A szőnyegen található két térkép egyike az 1848-as Forradalom és Szabadságharc korabeli Habsburg-birodalmat ábrázolja, a másik pedig Magyarország legrégebbi, ismert nyomtatott térképe, 1528-ból.
Monika Benova (szocialisták) azt nem érti,hogy miért kellett ez a médiatörvény Orbánnak.
Egy liberális román képviselőnő a belső piacot erősítené. Ellenzi a magyar állampolgárság kiterjesztését.
Egy konzervatív holland megint a médiatörvényt támadja.
Egy néppárti olasz, Mario Mauro szerint Magyarországot mindenki szereti, a kormányát már nem. De ő szereti a Fideszt, igazi rajongója, mert a párt a demokráciáért harcolt és szembe megy a populizmussal.
A néppárti Werner Langen (német) szerint a magyar médiatörvény visszavonását követelni nagyon furcsa dolog, hiszen a magyar törvény hasonlít számos európai szabályozásra. Langennek közben egy német szociáldemokrata beszól, hogy Merkel akkor miért kritizálta a magyar törvényt. Langen szerint Észak-Rajna-Vesztfáliában is hasonló a médiatörvény. Sokan akarnak hozzászólni ehhez a vitához, de az EP-t vezető alelnök ezt nem engedi, vissza kell térni az elnökségi program vitájához.
A holland Judith Sargenthini a zöldektől szintén támadta a médiatörvényt.
Utána viszont a lengyel Jacek Kurski a konzervatív frakcióból arról beszélt, hogy méltatlanok a magyar médiatörvény elleni támadások.
A szlovák Jaroslav Paska (euroszkeptikusok) szerint baj, hogy a magyar elnökségi szőnyeg nem a falon van, mert így híres emberek arcán taposnak az emberek.
A jobbikos Szegedi Csanád szerint köpönyegforgatók és álszentek akik támadják a magyar médiatörvényt de a magyar kisebbségekért nem emelték fel a szavukat. Ez szerinte kettős mérce. Javasolja, hogy csukják börtönbe Gyurcsány Ferencet.
A liberális (német) Alexander Lambsdorff arról beszél, hogy nem Magyarország elleni kampány a médiatörvény kritikája, hanem konkrétan a törvényről szól. Arra kéri Orbánt, hogy ne csak egypárti legyen a Médiatanács.
Tabajdi Csaba a szocialisták részéről sikeres elnökséget kíván. Sajnálja, hogy bizalmatlanok Európában az Orbán-kormánnyal szemben, gazdasági populizmusa, médiatörvénye és több más intézkedése miatt. "Érted haragszom, nem ellened" - idézi József Attilát, mert büszke akar lenni hazája elnökségére.
A fideszes Kósa Ádám arról beszél, hogy ő fogyatékkal élőként nagyon érzékeny a megkülönböztetésre. Az EP egyetlen siket képviselője jelbeszéddel azt fejtegeti, hogy a médiatörvény támadása hátrányos megkülönböztetés Magyarországgal szemben. Szerinte a magyar kormányt rágalmak érik. És ez a nem európai viselkedés.
Morvai Krisztina (Jobbik) a függetlenek nevében kívánt sok sikert Magyarországnak az elnökséghez. Szerinte eljött az idő felvenni a harcot a spekulánsokkal szemben.
Morvaitól visszakérdezi egy képviselő, hogy miért felejti el, hogy az 56-os forradalmat a baloldalról is sokat támadták.
Morvai viszontválaszában az európai baloldalt támadja, hogy az csak a bankok érdekeit védi, de nem tudja befejezni, mert kifutott az időből, elvették a hangját.
Nigel Farage az euroszkeptikusok nevében üdvözli, hogy végre egy létező ország miniszterelnöke beszélt, mert Belgiumot nem tekinti annak.
Szerinte Barroso is kommunista, aki közös szabályokat akar rákényszeríteni Európára.
"Ne hagyja, hogy kioktassák, mondja meg nekik a magáét!" mondja a médiatörvényről.
Biskynek tetszik Orbán terve a roma stratégiáról. Azzal is egyetért, hogy a keleti tagállamok súlya erősödjék az unióban.
Lothar Bisky, a szélsőbal frakcióvezető a médiatörvény kritikájával kezd. Szerinte az egypárti médiatanács nagyon rossz, de örül, hogy Orbán ezen kész változtatni.