Orbán az EP-ben ismerteti a soros elnökség programját
-
Kész vagyok elfogadni, hogy bármelyik lap megkérdőjelezheti a kormány demokratikus elkötelezettségét, ez a média dolga, mondta Orbán. De ma ezt egy választott politikus mondta, és azt máshogy kell kezelnem. Tisztázni kell: semmilyen legitim európai képviselőtől nem fogadom el, hogy Magyarország nem demokratikus, mert ez sértő. A magyar parlamentet a nép választotta, ez a demokratikus működés alapja – válaszolta a magyar miniszterelnök egy francia újságíró kérdésére, hogy miért vette annyira zokon az egyik, a plenáris ülésen elhangzott kritikát.
Pont ugyanúgy viselkedem, mint a francia elnök, amikor Franciaországot sértő megjegyzéssel illetik. A kritika természetes, az inzultus nem. Pusztán azért, mert 40 évig elnyomó rendszerben éltünk, még nem lehet minket demokráciából leckéztetni – fejezte be a a sajtótájékoztatót Orbán Viktor.
-
A magyar elnökség legfontosabb feladatairól decemberben döntöttek Brüsszelben a tagállamok miniszterelnökei. Most éppen ugyanezekről a feladatokról beszél Barroso bizottsági elnök, és Van Rompuy, a Tanács elnöke az EP-ben. Nagyon leegyszerűsítve azt sulykolják, hogy a közös pénzhez közös gazdaságpolitika is kell, különben Európa elveszik.
-
A gazdasági szabályozás mellett a magyar elnökség azt szeretné, ha a balkáni országok világos jelzést kapnának, hogy van remény, egyszer tagjai lehetnek az EU-nak. Több nyugati ország lassítaná a bővítést.
Kisebb ellenállásra számíthat a magyar kormány másik fontos projektje, a roma integrációs stratégia kapcsán. Ez egy nyárra elkészülő program lenne, ami összefoglalná, mit tegyenek a tagállamok, hogy az európai cigányság életkörülményei, munkához jutási esélyei javuljanak.
-
Az utóbbi két hétben a román és a magyar kormány képviselői is többször panaszkodtak arra, hogy a nyugati tagállamok hátrányosan megkülönböztetik a keletieket.
A román kormány ennek tudja be, hogy a franciák és a németek elhalasztanák márciusra tervezett csatlakozásukat a schengeni övezethez.
Orbán Viktor arról beszélt, hogy a médiatörvényt ért támadások összefüggenek azzal, hogy a 200 éves demokráciák nem bíznak a 20 éves demokráciákban.
-
Az EU jövőjéről, az euró védhetőségéről, a közös gazdasági kormányzás tervéről vitatkoznak az EP-képviselők. Csúszás van, Orbánt most már csak 10 óra 17 percre várják.
-
A hvg.hu úgy értesült, hogy Orbán kedd délutáni strasbourgi érkezése óta a médiatörvény megváltoztatásának ígéretével járta körbe az EP-frakcióvezetőket.
A magyar miniszterelnök év elején még azt mondta, hogy esze ágában sincs változtatni a törvényen, de január 7-én már az európai bizottságnak megígérte, hogy esetleg szó lehet módosításról.
A hvg.hu információi szerint Orbánt a Fideszt is tagjai között tudó európai néppárt sem támogatja teljes szívvel a médiatörvény ügyében. Ugyanakkor a néppárti politikusok már többször jelezték, hogy a politikai alapú támadásokat méltánytalannak tartják.
-
Orbán Viktor fél órával felszólalása előtt azt mondta az Indexnek, hogy nem számít kemény menetre. Szerinte a magyar elnökség programjáról lesz szó, és mivel a program jó, ezért bizakodóan várja, hogy a képviselőkkel megvitathassa.
Vagyis a magyar miniszterelnök arra számít, hogy nem a médiatörvény viszi el a legtöbb időt a magyar elnökségről szóló vitában. Hamarosan kiderül!
-
A magyar EU-elnökség idejére nagyon fontos döntések jutnak, és ezek leginkább gazdasági természetűek. Kiderült, hogy a közös pénz stabilitását csak akkor lehet biztosítani, ha a pénzt használó országok összehangolják a gazdaságpolitikájukat. Ennek persze az az ára, hogy a nemzeti kormányok lemondanak arról, hogy saját belátásuk szerint írják a költségvetésüket.
Ezt az új, központosított rendszert kell a magyar elnökség alatt jogszabályokba önteni. Ezért is jelszava a magyar elnökségnek, az erős Európa. Jön a nagy központosítás ideje.
-
A december 31-én véget ért belga EU-elnökség például szolgálhat a jövőbeni elnökségek számára, mivel Belgium az európai tervek, és nem a nemzeti érdekek előmozdítására összpontosított - ezen a véleményen volt az Európai Parlament (EP) legtöbb képviselőcsoportja a témában rendezett keddi strasbourgi plenáris vitában.
Többen elismeréssel szóltak arról, hogy a belgák új munkamódszert dolgoztak ki az uniós intézmények közötti együttműködés terén. Az alig több mint egy évvel ezelőtt életbe lépett Lisszaboni Szerződés alapján megnőtt az Európai Parlament hatásköre, így a tagállami kormányokat képviselő Tanács - amelynek munkáját a soros elnöklő ország irányítja - a korábbinál több kérdésben kénytelen egyeztetni, kompromisszumokat kötni a parlamenttel. Elhangzott a vitában olyan megfogalmazás is: az a tény, hogy Belgiumnak továbbra is ügyvivő kormánya van, lehetővé tette számára, hogy egyértelműen Európára összpontosítson. (MTI)
-
A francia kormány ökológiai ügyekkel is foglalkozó minisztere szerint "kissé nehéz helyzet" alakult ki Európában a környezetvédelmet illetően, mivel az Európai Unió soros elnökségét idén betöltő Magyarországot és Lengyelországot nem különösebben érdekli ez az ügy.
Nathalie Kosciusko-Morizet, az ökológia, a fenntartható fejlődés, a közlekedés és a lakásügy minisztere a nemzetgyűlés illetékes bizottságának keddi ülésén úgy fogalmazott, hogy 2011-ben az egyik legnagyobb tét a kiotói szerződés jövője. A magyarok a környezetvédelmi munkacsoport brüsszeli ülésére azzal jöttek, hogy "a környezetvédelem nem képezi részét prioritásainknak" - mondta a miniszter. (MTI)
-
"Mindannyian azt szeretnénk, hogy a magyar uniós elnökség sikeres, Magyarország nemzetközi megítélése pedig kedvező legyen fél év múlva. Ehhez azonban Orbán Viktor miniszterelnöknek gyökeresen változtatnia kellene a hazai politikában képviselt programján és politikai stílusán" - áll abban a közleményben, amelyet Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője tett közzé az Orbán Viktor miniszterelnök és a magyar európai parlamenti képviselők keddi strasbourgi találkozóján elhangzottakról.
A magyar elnökség sikere érdekében a magyar szocialista európai parlamenti képviselők továbbra is készen állnak a partnerségen alapuló együttműködésre. Erre az együttműködésre az Európai Parlament erőviszonyai, valamint a konszenzuson alapuló európai döntéshozatali rendszer miatt elengedhetetlenül szükség van - mondta a képviselő a találkozón. Az MSZP európai parlamenti delegációja az együttműködési készsége mellett azonban nem mond le a bírálat jogáról, ha azt tapasztalja az uniós elnökség során, hogy a kormány a demokratikus értékeket csorbítja, az ellenzéki jogokat figyelmen kívül hagyja, vagy az alapvető emberi- és állampolgári jogokat súlyosan korlátozza - tette hozzá. (MTI)
-
Az Egységes Európai Baloldal / Északi Zöld Baloldal nevű frakciószövetség délután Hogyan állítsuk vissza a polgárjogokat? címmel sajtótájlkoztatót tart a strasbourgi EP-ben a magyar médiatörvényről.
Az esemény vendége Tamás Gáspár Miklós lesz. A múlt héten a liberális frakció tartott parlamenti rendezvényt a magyar médiatörvényről. Akkor Konrád György író volt a magyar megszólaló.
-
A magyar kormánynak akkor kell módosítania a médiatörvényen, ha az Európai Bizottság folyamatban lévő vizsgálata megállapítja, hogy a törvény nem összeegyezthető az EU szabályozásával.
Ehhez képest az Európai Parlament képviselőinek megnyilvánulásai nem kell, hogy jogkövetkezményekkel járjanak. Viszont a képviselői vélemények és kérdések nyilván élesebbek lesznek, mint a bizottsági hivatalnokok jogi szakszövegei.
Vagyis a bizottság később várható állásfoglalása lesz a döntő a magyar törvény sorsát illetően, de a mai parlamenti vita médiavisszhangja és közvetlensége miatt legalább akkora nemzetközi figyelmet kelt.
-
Elvben ma a következő fél év EU-s törvényalkotásának programjáról kellene vitázniuk a képviselőknek Orbán Viktorral. Mégis úgy tűnik, hogy sokan a magyar médiatörvénnyel kívánnak foglalkozni. Az európai szocialista, liberális, zöld és szélsőbaloldali frakció már eddig is élesen támadta a magyar törvényt, és bizonyos, hogy erről kérdezik majd Orbánt.
-
Matolcsy György gazdasági, és Martonyi János külügyminiszter is Strasbourgban vannak. Orbánnal együtt érkeztek, de a reggelire nem mentek be, a terem előtt beszélgettek.
-
Orbán Viktor reggel nyolcra érkezett az EP-be, ahol Jerzy Buzekkel, az EP lengyel elnökével, és José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével elvonult egy zártkörű reggelire.
Buzek tűnt fel közülük először, ő 9-kor megnyitotta az EP ülését. Orbán egy úgynevezett protokollszobában vár, hogy rá kerüljön a sor. Ez 10 óra körül várható.
Martonyi, Orbán és Matolcsy találkoznak Jerzy Buzekkel az EP lengyel elnökével és José Manuel Barrosóval az Európai Bizottság elnökével (fotó: Barakonyi Szabolcs) -
Az EU-ban félévente egy-egy ország kapja meg a soros elnöki tisztséget. Magyarország január elsején Belgiumtól vette át az elnöki címet és majd Lengyelországnak adja át júliusban. A soros elnökség elsősorban azt jelenti, hogy fél évig magyar politikusok és diplomaták lesznek a Tanács és a hozzá tartozó munkacsoportok elnökei. A soros elnök országnak van saját programja is, de feladata az is, hogy folytassa az előző félévben megkezdett munkát. Szájbarágó a soros elnökségről>>>
-
Szerda délelőtt az Európai Parlamentben adja elő a magyar elnökség tervezett programját Orbán Viktor miniszterelnök. A szocialista, a liberális és a zöld frakció várhatóan élesen kritizálja majd a magyar médiatörvényt, kínos kérdésekkel és kemény beszólásokkal készülnek képviselőik. Orbán csak a legnagyobb frakció, a néppárt jóindulatára számíthat.