Orbán Viktor reagál most a vitára, köszöni a hozzászólásokat. Túl értékes volt a vita ahhoz, hogy gyorsan reagáljon, ezért több időt kér.
Magyar miniszterelnökként meglepetését fejezi ki, hogy sokan tárgyi tévedésben vannak. Megalázó és méltatlan lenne, ha Schulztól kezdve mindneki tárgyi tévedését kijavítaná.
Egy példa: nem jár szankció és pénzbüntetés a magyar médiatörvény szerint a kiegyensúlyozatlanság ellen.
Sajnálja, hogy ilyen rútul rászedtek sok EP-képviselőt. Várja a bizottság állásfoglalását.
A magyar elnökség legfontosabb feladatairól decemberben döntöttek Brüsszelben a tagállamok miniszterelnökei. Most éppen ugyanezekről a feladatokról beszél Barroso bizottsági elnök, és Van Rompuy, a Tanács elnöke az EP-ben. Nagyon leegyszerűsítve azt sulykolják, hogy a közös pénzhez közös gazdaságpolitika is kell, különben Európa elveszik.
A gazdasági szabályozás mellett a magyar elnökség azt szeretné, ha a balkáni országok világos jelzést kapnának, hogy van remény, egyszer tagjai lehetnek az EU-nak. Több nyugati ország lassítaná a bővítést.
Kisebb ellenállásra számíthat a magyar kormány másik fontos projektje, a roma integrációs stratégia kapcsán. Ez egy nyárra elkészülő program lenne, ami összefoglalná, mit tegyenek a tagállamok, hogy az európai cigányság életkörülményei, munkához jutási esélyei javuljanak.
Az utóbbi két hétben a román és a magyar kormány képviselői is többször panaszkodtak arra, hogy a nyugati tagállamok hátrányosan megkülönböztetik a keletieket.
A román kormány ennek tudja be, hogy a franciák és a németek elhalasztanák márciusra tervezett csatlakozásukat a schengeni övezethez.
Orbán Viktor arról beszélt, hogy a médiatörvényt ért támadások összefüggenek azzal, hogy a 200 éves demokráciák nem bíznak a 20 éves demokráciákban.
Az EU jövőjéről, az euró védhetőségéről, a közös gazdasági kormányzás tervéről vitatkoznak az EP-képviselők. Csúszás van, Orbánt most már csak 10 óra 17 percre várják.
A hvg.hu úgy értesült, hogy Orbán kedd délutáni strasbourgi érkezése óta a médiatörvény megváltoztatásának ígéretével járta körbe az EP-frakcióvezetőket.
A magyar miniszterelnök év elején még azt mondta, hogy esze ágában sincs változtatni a törvényen, de január 7-én már az európai bizottságnak megígérte, hogy esetleg szó lehet módosításról.
A hvg.hu információi szerint Orbánt a Fideszt is tagjai között tudó európai néppárt sem támogatja teljes szívvel a médiatörvény ügyében. Ugyanakkor a néppárti politikusok már többször jelezték, hogy a politikai alapú támadásokat méltánytalannak tartják.
Orbán Viktor fél órával felszólalása előtt azt mondta az Indexnek, hogy nem számít kemény menetre. Szerinte a magyar elnökség programjáról lesz szó, és mivel a program jó, ezért bizakodóan várja, hogy a képviselőkkel megvitathassa.
Vagyis a magyar miniszterelnök arra számít, hogy nem a médiatörvény viszi el a legtöbb időt a magyar elnökségről szóló vitában. Hamarosan kiderül!
A magyar EU-elnökség idejére nagyon fontos döntések jutnak, és ezek leginkább gazdasági természetűek. Kiderült, hogy a közös pénz stabilitását csak akkor lehet biztosítani, ha a pénzt használó országok összehangolják a gazdaságpolitikájukat. Ennek persze az az ára, hogy a nemzeti kormányok lemondanak arról, hogy saját belátásuk szerint írják a költségvetésüket.
Ezt az új, központosított rendszert kell a magyar elnökség alatt jogszabályokba önteni. Ezért is jelszava a magyar elnökségnek, az erős Európa. Jön a nagy központosítás ideje.
A december 31-én véget ért belga EU-elnökség például szolgálhat a jövőbeni elnökségek számára, mivel Belgium az európai tervek, és nem a nemzeti érdekek előmozdítására összpontosított - ezen a véleményen volt az Európai Parlament (EP) legtöbb képviselőcsoportja a témában rendezett keddi strasbourgi plenáris vitában.
Többen elismeréssel szóltak arról, hogy a belgák új munkamódszert dolgoztak ki az uniós intézmények közötti együttműködés terén. Az alig több mint egy évvel ezelőtt életbe lépett Lisszaboni Szerződés alapján megnőtt az Európai Parlament hatásköre, így a tagállami kormányokat képviselő Tanács - amelynek munkáját a soros elnöklő ország irányítja - a korábbinál több kérdésben kénytelen egyeztetni, kompromisszumokat kötni a parlamenttel. Elhangzott a vitában olyan megfogalmazás is: az a tény, hogy Belgiumnak továbbra is ügyvivő kormánya van, lehetővé tette számára, hogy egyértelműen Európára összpontosítson. (MTI)
A francia kormány ökológiai ügyekkel is foglalkozó minisztere szerint "kissé nehéz helyzet" alakult ki Európában a környezetvédelmet illetően, mivel az Európai Unió soros elnökségét idén betöltő Magyarországot és Lengyelországot nem különösebben érdekli ez az ügy.
Nathalie Kosciusko-Morizet, az ökológia, a fenntartható fejlődés, a közlekedés és a lakásügy minisztere a nemzetgyűlés illetékes bizottságának keddi ülésén úgy fogalmazott, hogy 2011-ben az egyik legnagyobb tét a kiotói szerződés jövője. A magyarok a környezetvédelmi munkacsoport brüsszeli ülésére azzal jöttek, hogy "a környezetvédelem nem képezi részét prioritásainknak" - mondta a miniszter. (MTI)
"Mindannyian azt szeretnénk, hogy a magyar uniós elnökség sikeres, Magyarország nemzetközi megítélése pedig kedvező legyen fél év múlva. Ehhez azonban Orbán Viktor miniszterelnöknek gyökeresen változtatnia kellene a hazai politikában képviselt programján és politikai stílusán" - áll abban a közleményben, amelyet Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője tett közzé az Orbán Viktor miniszterelnök és a magyar európai parlamenti képviselők keddi strasbourgi találkozóján elhangzottakról.
A magyar elnökség sikere érdekében a magyar szocialista európai parlamenti képviselők továbbra is készen állnak a partnerségen alapuló együttműködésre. Erre az együttműködésre az Európai Parlament erőviszonyai, valamint a konszenzuson alapuló európai döntéshozatali rendszer miatt elengedhetetlenül szükség van - mondta a képviselő a találkozón. Az MSZP európai parlamenti delegációja az együttműködési készsége mellett azonban nem mond le a bírálat jogáról, ha azt tapasztalja az uniós elnökség során, hogy a kormány a demokratikus értékeket csorbítja, az ellenzéki jogokat figyelmen kívül hagyja, vagy az alapvető emberi- és állampolgári jogokat súlyosan korlátozza - tette hozzá. (MTI)
Az Egységes Európai Baloldal / Északi Zöld Baloldal nevű frakciószövetség délután Hogyan állítsuk vissza a polgárjogokat? címmel sajtótájlkoztatót tart a strasbourgi EP-ben a magyar médiatörvényről.
Az esemény vendége Tamás Gáspár Miklós lesz. A múlt héten a liberális frakció tartott parlamenti rendezvényt a magyar médiatörvényről. Akkor Konrád György író volt a magyar megszólaló.
A magyar kormánynak akkor kell módosítania a médiatörvényen, ha az Európai Bizottság folyamatban lévő vizsgálata megállapítja, hogy a törvény nem összeegyezthető az EU szabályozásával.
Ehhez képest az Európai Parlament képviselőinek megnyilvánulásai nem kell, hogy jogkövetkezményekkel járjanak. Viszont a képviselői vélemények és kérdések nyilván élesebbek lesznek, mint a bizottsági hivatalnokok jogi szakszövegei.
Vagyis a bizottság később várható állásfoglalása lesz a döntő a magyar törvény sorsát illetően, de a mai parlamenti vita médiavisszhangja és közvetlensége miatt legalább akkora nemzetközi figyelmet kelt.
Elvben ma a következő fél év EU-s törvényalkotásának programjáról kellene vitázniuk a képviselőknek Orbán Viktorral. Mégis úgy tűnik, hogy sokan a magyar médiatörvénnyel kívánnak foglalkozni. Az európai szocialista, liberális, zöld és szélsőbaloldali frakció már eddig is élesen támadta a magyar törvényt, és bizonyos, hogy erről kérdezik majd Orbánt.
Matolcsy György gazdasági, és Martonyi János külügyminiszter is Strasbourgban vannak. Orbánnal együtt érkeztek, de a reggelire nem mentek be, a terem előtt beszélgettek.
Orbán Viktor reggel nyolcra érkezett az EP-be, ahol Jerzy Buzekkel, az EP lengyel elnökével, és José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével elvonult egy zártkörű reggelire.
Buzek tűnt fel közülük először, ő 9-kor megnyitotta az EP ülését. Orbán egy úgynevezett protokollszobában vár, hogy rá kerüljön a sor. Ez 10 óra körül várható.
Az EU-ban félévente egy-egy ország kapja meg a soros elnöki tisztséget. Magyarország január elsején Belgiumtól vette át az elnöki címet és majd Lengyelországnak adja át júliusban. A soros elnökség elsősorban azt jelenti, hogy fél évig magyar politikusok és diplomaták lesznek a Tanács és a hozzá tartozó munkacsoportok elnökei. A soros elnök országnak van saját programja is, de feladata az is, hogy folytassa az előző félévben megkezdett munkát. Szájbarágó a soros elnökségről>>>
Szerda délelőtt az Európai Parlamentben adja elő a magyar elnökség tervezett programját Orbán Viktor miniszterelnök. A szocialista, a liberális és a zöld frakció várhatóan élesen kritizálja majd a magyar médiatörvényt, kínos kérdésekkel és kemény beszólásokkal készülnek képviselőik. Orbán csak a legnagyobb frakció, a néppárt jóindulatára számíthat.