A nemzetközi hírtelevíziók befejezték élő adásukat a Tahrír térről, így az Index közvetítése is szünetel reggelig. Búcsúzóul a nap lényegi eseményei:
A hadsereg a nap folyamán kérésekkel és fenyegetésekkel próbálta rávenni a tüntetőket a Tahrír tér elhagyására, de végül nem lépett fel ellenük. A tüntetők elszántságuk bizonyítékaként sokszor a földre feküdtek, jelezvén, hogy a tankok elé vetik magukat, ha kell.
Mubarak elnök leváltotta a kormánypárt teljes vezérkarát, megszabadult a párt főtitkárától, utódjelölt fiától, Gamal Mubaraktól is. Elterjedt, hogy ő maga is lemondott a pártelnöki tisztről, de az állami televízió egy órán belül visszavonta az erről szóló közleményt.
Félreértést okozott Frank Wisner, Obama elnök egyiptomi különmegbízottja is, aki arról beszélt, hogy az átmenetet Mubaraknak kéne levezényelnie. Az amerikai külügyminisztérium sietve közölte, hogy mennyire hálásak eddigi munkájáért, de szombati nyilatkozatát már magánemberként tette. A Fehér Ház közleményben erősítette meg, hogy Obama rendezett, de azonnali átmenetet szeretne.
Vasárnap a muzulmán világban munkanap van, tíz nap után először nyitnak majd ki a bankok. Várhatóan nagy lesz a tumultus, mert csak rövidített nyitvatartással várják a napok óta pénzhez jutni képtelen egyiptomiak rohamát.
A tunéziai hatóságok bejelentették, hogy őrizetbe vették egy olyan fegyveres csoport tagjait, amelyik a januárban elűzött Zin el-Abidin ben Ali elnökhöz kötődött, és egyike a forradalom idején erőszakos cselekményeket elkövető csoportoknak. Az új koalíciós kormány biztonsági tisztségviselői szerint a régi kormányzat emberei vissza akarják szerezni a hatalmat, ezért az az érdekük, hogy kaotikus állapotokat teremtsenek, újabb tüntetéseket, zavargásokat szítsanak az országban. (MTI)
Dr. Szaid Sehata szerint Mubarak bejelentett hatalomátadását az alkotmány korlátozza. Omar Szulejmánt hiába nevezte a de facto elnöknek Egyiptom amerikai nagykövete, az alelnök nem módosíthat az alkotmányon, nem menesztheti a kormányt vagy oszlathatja fel a parlamentet, vélte a szakértő. (BBC)
Az amerikai elnök beszéde is jelezte, hogy a Fehér Ház nem elégedett Mubarak bejelentésével, Obama napközben láthatóan arra készült, hogy Mubarak lemond, vélte a BBC tudósítója. Andrew North szerint most ütötte meg a legkeményebb hangot a Fehér Ház a tüntetések kezdete óta.
Obama megismételte, hogy Egyiptom jövőjét a népnek kell eldöntenie, ugyanakkor egy sor alapvető elvet megemlített, amelyeket az Egyesült Államok fontosnak tart. Eszerint az egyiptomiak jogait tiszteletben kell tartani, várakozásaiknak meg kell felelni, az átmenetnek pedig azonnal jeleznie kell a visszafordíthatatlan politikai változást és a demokráciához vezető utat.
Egyben ismételten felszólította az egyiptomi kormányzatot, hogy oldja fel a szükségállapotot, és kezdjen lényegi tárgyalásokat az ellenzékkel és a civil társadalommal. Ezzel védenék az egyiptomiak alapvető jogait, felülvizsgálnák az alkotmányt és egyértelmű útitervet dolgoznának ki a szabad és tisztességes választásokhoz. (BBC)
"Bejelentették a hatalomátadást az egyiptomi népnek, ugyanakkor egyelőre nem világos, hogy ez az átmenet azonnali, lényegi vagy kielégítő-e" - mondta Barack Obama amerikai elnök, aki Mubarak tévébeszédére reagált. Szerinte az egyiptomi kormánynak érthetően kell beszélnie a néphez és a világhoz. "Az Egyesült Államok arra sürgeti a kormányzatot, hogy mielőbb magyarázza el a változtatásokat, valamint egyértelműen fejtse ki lépésről lépésre az egyiptomi nép által követelt demokráciához és népképviseleti kormányzáshoz vezető folyamatot" - mondta.
"Nem értem, hogyan húzhatná ki Mubarak. Milyen támogatói bázisra számíthat? Sem a hadsereg, sem a Nyugat, sem a nép nem áll mögötte. Valaminek történnie kell" - írja Evan Hill, az al-Dzsazíra munkatársa a Twitteren.
Az egyiptomi hadsereg újabb bejelentést tehet, jelentette az al-Arabíja. A katonák korábban azt állították, hogy a tüntetők követelései teljesülnek csütörtök este. (BBC)
Kétezer tüntető menetel a Tahrír térről az elnöki negyed felé, írja az egyik szemtanú a Twitteren.
"Hogyan lehetnél elnök elnöki hatalom nélkül?" - tette fel a kézenfekvő kérdést Mohamed el-Baradei ellenzéki vezető a CNN-n műsorában.
A 2008-as republikánus elnökjelölt John McCain szenátor mélységesen szerencsétlennek és nyugtalanítónak nevezte Mubarak ma esti reakcióját. Amikor Mubarak azt állítja, hogy külföldiek és kívülállók manipulálják az egyiptomi eseményeket, nem is állhatna távolabb az igazságtól, mondta McCain. A szenátor szerint egyedül az egyiptomi emberek alakítják a felkelést a demokratikus változásért. McCain arra sürgeti Mubarakot, hogy kezdjen el odafigyelni rájuk és megbízni bennük. Egyiptom és az egész régió stabilitása múlik ezen, tette hozzá. (Guardian)
Még mindig több ezer tüntető van az utcákon Alexandriában, egy-egy lövésről is érkeznek hírek, de ezeket feltehetően csak a levegőbe adták le a katonák. Pénteken Egyiptom második legnagyobb városában is az eddigi legnagyobb tüntetésekre készülnek. (Guardian)
A Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet szerint az Egyesült Államoknak és az érintett EU-tagországoknak az emberi jogok és a demokratikus átmenet felé tett azonnali lépésekhez kellene kötniük az egyiptomi biztonsági erők felfegyverzését. Kenneth Roth, a HRW egyik igazgatója szerint a Mubarak beszédében említett kozmetikai változások nem felelnek meg a nép követeléseinek. (Guardian)
A BBC egyik tudósítója szerint a korábbiakhoz képest idegesebbnek tűnnek a katonák a Tahrír térnél. Az emberek az elnöki palotához vonulnának pénteken, amivel lépésre kényszeríthetik a hadsereget. Sokan úgy gondolják, hogy a hadsereg még mindig semleges, mások ugyanakkor felidézik, hogy napközben a katonák bejelentették "ma este teljesülnek a követeléseik", márpedig Mubarak azonnali lemondása elmaradt. (BBC)
Ahmed Ali, egy egyiptomi üzletember szerint Mubarak beszéde nagyon érzelemdús és illő volt. Szerinte az elnök megtette, amit a tüntetők kértek tőle, távozott a hatalomból, de tisztességes módon tette, amellyel megőrizte a saját és az egyiptomi nép méltóságát. A fiatalok által indított január 25-i forradalmat kulcsfontosságúnak nevezte, hogy elérhették az eddig bejelentett engedményeket. (BBC)
Remélem, hogy Egyiptomban demokrácia lesz, és nem iráni stílusú vallásos diktatúra, reagált Nicolas Sarkozy francia elnök Mubarak
beszédére. Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője közleményt adott ki, amely szerint muszáj eleget tenni az egyiptomi emberek várakozásainak és követeléseinek. Az ő dolguk eldönteni, hogy a Mubarak által bejelentett lépések eleget tesznek-e ezeknek. Mubarak egyelőre nem jelentett be gyorsabb és fontosabb reformokat. Ehud Barak izraeli védelmi miniszter is hasonlóan nyilatkozott, szerinte is az egyiptomi embereknek kell megtalálniuk az útjukat, és cselekedniük a saját alkotmányuk, normáik és gyakorlatuk alapján. (al-Dzsazíra)
"Egyiptom robbani fog, a hadseregnek meg kell mentenie az országot" - írja az ellenzék egyik vezéralakja, Mohamed el-Baradei a Twitteren. Baradei először reagál a csütörtöki eseményekre.
Szemtanúk szerint Rafahban beduinok támadták meg a biztonsági erők egyik bázisát, jelenleg is tűzharc folyik, áldozatokról nem érkeztek hírek. (BBC)
Szameh Sukri, Egyiptom amerikai nagykövete megerősítette, hogy Hoszni Mubarak minden hatalmát átadta alelnökének Omar Szulejmánnak. A nagykövet azt mondta a CNN-nek, hogy Mubarak már csak "de jure" elnök, a tényleges hatalmat, "de facto" Szulejmán gyakorolja. "Ezt az alelnök mondta nekem" - állította Sukri. Szerinte az alkotmány alapján most Szulejmán gyakorolja az összes elnöki jogkört. Azt technikai kérdésnek nevezte, hogy Mubarak egy későbbi időpontban vissza tudná-e venni a hatalmat, de erről nem tudott nyilatkozni. (Guardian)
William Hague brit külügyminiszter szerint sem világos, hogy milyen jogköröket adott át Mubarak alelnökének, írja a BBC. Az AP úgy értelmezte, hogy Mubarak átadta az elnöki hatalmat Szulejmánnak, azonban megtartotta az elnöki címet, és a rezsim vezényleheti le a reformokat. Az alkotmány egyik cikkelye szerint az elnöki jogkörök átruházhatók, ha az elnök valamilyen átmeneti akadály miatt nem tudja ellátni azokat.
A háttérben hatalmi harc játszódhat a hadsereg és Mubarak között, véli Robert Danin külpolitikai elemző. Szerinte nagyon furcsa volt, hogy Mubarak éppen csütörtök este álljon elő egy ehhez hasonló beszéddel, amellyel a péntek, a tüntetésekre legalkalmasabb nap előtt hergelte fel a tömeget. Az utcákon pedig majd a katonák kerülhetnek döntéskényszer elé. (BBC)
Ali Sukri, az Oxfordi Egyetem katonai szakértője szerint a hadsereg kitart majd Mubarak elnök mellett. De akárhogy is döntenek, szerinte közeleg az a pillanat, amikor már dönteniük kell majd az utcákon. (BBC)
Mamún Mandi egyiptomi akadémikus Kairó jövőjéért aggódik. Szerinte a rezsimnek órákon belül döntenie kell Mubarak és Egyiptom között. "Ha nem fogadják el a nép követeléseit, akkor nagyon csúnya dolgok jöhetnek ma éjszaka" - vélte. (BBC)
Barack Obama amerikai elnök az elnöki különgépen nézte végig Mubarak beszédét, landolás után azonnal találkozik majd nemzetbiztonsági tanácsadóival a Fehér Házban. "Nem ezt jelezték az amerikai kormányzatnak arról, hogy Mubarak mit fog csinálni" - állítja John King, a CNN tudósítója. (Guardian)
Alexandriában a dühös tüntetők körbevettek egy katonai bázist és raktárt, egy szemtanú szerint feszült a helyzet. (BBC)
„Azt tudom mondani a fiataloknak, hogy menjenek haza az otthonaikba, menjenek vissza dolgozni, és ne hallgassanak azokra a tévékre, amiknek nincs más céljuk, csak hogy megosszák Egyiptomot" - mondta beszédében Omar Szulejmán (utóbbival egyértelműen az al-Dzsazírára célzott). Azt is elmondta, hogy a január 25-i mozgalomnak sikerült elindítania a demokratikus változásokat, a történelem elkezdődött.
A BBC egyik tudósítója szerint több ezren indultak el az elnöki palota felé, amely azonban tizenhat kilométerre van a Tahrír tértől, ezért a korábbi óriástüntetéseken sem értek el odáig. A tudósító szerint már nemcsak a Tahrír téren, hanem messze az utcákon is Mubarak távozását követelik.
Mubarak beszéde után nem sokkal Omar Szulejmán alelnök is nyilatkozik az állami tévében.
Az al-Dzsazíra felvételein úgy látszik, hogy többen megpróbálnak szólni a tömeghez, és elindítani őket feltehetően az állami tévé vagy a parlament épületének irányába.