Nacionalista indulatok Pozsonyban

Indulatok és nagyon éles szóváltás jellemezte csütörtökön is a kisebbségi nyelvek hivatalos szlovákiai használatát szabályozó törvény módosításának vitáját a pozsonyi parlamentben.

A Híd magyar-szlovák párt által kidolgozott javaslat többek között szorgalmazza, hogy a kisebbségi lakosság arányának elég legyen csak a 15 százalékot elérnie ahhoz, hogy a hivatalos érintkezésekben használhassák az adott kisebbség nyelvét.

A nacionalisták izgatottak

Az ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt képviselői szinte már Szlovákia felbomlását és az ország déli részeinek Magyarországhoz való csatolását vizionálták, ha elfogadásra kerül a törvénymódosítás. Anna Belousovová, az SNS-ből kizárt független képviselő úgy vélte: ha elfogadják a módosítást, a mai magyar-szlovák határon az lesz kiírva, hogy "Felvidék", a mai Komárnoból népszavazás útján "Komárom"' lesz, amely tele lesz magyar állampolgárokkal, Orbán Viktor híveivel.

Rafael Rafaj, az SNS frakcióvezetője arról beszélt, hogy "az irredenta és revizionista" magyarok célja Dél-Szlovákia Magyarországhoz csatolása.

Nyugtat a kormánypárti alelnök

Pavol Hrusovsky, a parlament kereszténydemokrata alelnöke nyugalomra intett, s azt hangsúlyozta: nem indulatokra, szélsőséges véleményekre, hanem párbeszédre és értelmes érvekre van szükség."Szeretnék mindenkit felszólítani: gondolkodjon el arról, hogyan lehet szellemi és valóságos hidakat felépíteni" a szlovákok és a magyarok között - szögezte le a politikus. A Kereszténydemokrata Mozgalom további tárgyalásokat tart szükségesnek Rudolf Chmel miniszterelnök-helyettessel (Híd), a törvény előterjesztőjével és az ellenzékkel is" - tette hozzá Hrusovsky.

Bugár Béla, a Híd elnöke "államférfihoz méltónak" minősítette Hrusovsky szavait. Rámutatott: értelmetlen állandóan azt nézni, mit csinál Orbán Viktor vagy Magyarország. Mi itt élünk Szlovákiában, s ezért itt kell megtenni mindent annak érdekében, hogy a kisebbségek jól érezzék magukat az országban.

Nyilatkozatot akarnak a magyarokról

Közben a Robert Fico volt miniszterelnök, az ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) elnöke bejelentette, hogy
rendkívüli parlamenti ülést kezdeményeznek, amelyen felszólítanák a kormányt, hogy fogadjon el nyilatkozatot Magyarország Szlovákia-politikájáról - jelentette be Robert Fico pártelnök csütörtökön délután Pozsonyban.

"Valaki fegyvereket tisztogat a kerítésünk mellett, mi ezt látjuk, de úgy teszünk, mintha semmi sem történne" - szögezte le Fico. Hozzátette. "Azt akarjuk, hogy a kormány használja ki az összes diplomáciai lehetőséget, amelyekkel az Európai Unió és a NATO tagjaként rendelkezünk."

Robert Fico szerint a kezdeményezés reagálás Orbán Viktor magyar miniszterelnök azon közlésére, hogy a határon túli magyarok az állampolgárság mellé választójogot is kapnak Magyarországon. Szerinte a Smer a tervezett parlamenti határozattal szeretné felrázni Iveta Radicová kormányát, hogy legyen a lehető legaktívabb Magyarországgal szemben

Egy koalíciós párt is támogatná

A koalíciós kormány tagja, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) valószínűleg támogatni fogja a Smer kezdeményezését, de a kérdést még megvitatja partnereivel. "Nem vagyok nagy híve annak, hogy mindkét oldalon egyre több olajat öntsünk a tűzre. Ugyanakkor én is úgy gondolom, hogy Orbán Viktor visszafogottabb lehetne nyilatkozataiban. Ilyen szemszögből nézve értem az ellenzék kezdeményezését" - mondta újságíróknak Richard Sulík, a párt elnöke, házelnök.

A Smer a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához szükséges aláírásokat pénteken át kívánja adni Richard Sulíknak. A  házelnöknek ezt követően hét napon belül össze kell hívnia a rendkívüli ülést.

Slota trianonozott

Magyarországnak nem érdeke a békés egymás mellett élés Közép-Európában, és nyíltan a történelmi Nagy-Magyarország visszaállítására törekszik - állította Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke csütörtökön Pozsonyban kiadott nyilatkozatában.

Slota szerint Orbán Viktor bejelentése, hogy a határon túli magyarok az állampolgársággal együtt választójogot is kapnak Magyarországon, bizonyítéka annak, hogy a mai magyar vezetés meg akarja kérdőjelezni a trianoni békeszerződést, tehát a szomszédos országok szuverenitását.