Lázár, Olimpia
-6 °C
-3 °C

Kilőheted gyorsan és biztos kézzel

2011.05.02. 08:42
Gerald Ford amerikai elnök 1974-ben, a CIA-t megrázó Watergate-botrány idején elnöki rendeletben tiltotta be a célzott gyilkosságokat. Bill Clinton a tiltás hatására nem gyilkoltatta meg a terroristavezért, amikor alkalma lett volna rá. 2001. szeptember 11. azonban mindent megváltoztatott, azóta az amerikai titkosszolgálat célzott gyilkosságok sorát hajtotta végre. Ezeket általában robotrepülőkkel hajtották végre. Most viszont kommandósok öltek, azaz akár el is foghatták és bíróság elé is állíthatták volna a terroristavezért. Lesz még ebből sírás-rívás.

"Nem hiszek a gyilkosságban, de Oszama bin Laden háborút hirdetett ellenünk, megölte háromezer polgárunkat. A fennálló jogrendben, még a nemzetközi jogban is, ha van egy olyan katonai célpont, mint amilyen bin Laden is, azt kilőheted. És ha erre csak húsz perced van, akkor gyorsan és biztos kézzel teszed" - jelentette ki 2007 júniusában egy politikai vitában Barack Obama, aki akkor még egy senki volt, illetve csak egy a tucatnyi demokrata elnökjelölt-aspiráns között. Oszama bin Laden megsemmisítése eddigre már másodjára volt témája egy amerikai elnökválasztási kampánynak.

Az al-Kaida szellemi vezérével - aki 2001 szeptembere óta tartó bujkálásában inkább tekinthető szimbólumnak, mint egy hierarchikusan felépített szervezet tényleges vezetőjének, ahogy maga az al-Kaida is inkább csak egy eszme - Barack Obama elnök bejelentése szerint egy pár emberből álló amerikai kommandó végzett a pakisztáni Iszlamabadban. Hogy pontosan mikor, arról nem szólt a hírt bejelentő amerikai elnök. Egy dolog biztos, a terroristavezér ún. targeted killing áldozata lett, amit jobb híján nevezzünk célzott gyilkosságnak. A célzott gyilkosság kérdése jogilag összetett probléma. Támogatói szerint jogosan bevethető, sőt, bizonyos szempontból humánus eszköz egyes konfliktusok rendezésére, már amennyiben célhoz kötött és arányos az akció, mely során végeznek a célponttal. A bírálói szerint ugyanakkor sérti a nemzetközi jogot, amennyiben megfosztja a célpontot a szokásos jogi védelemtől. Nemzetközi jogvédő szervezetek, például az Amnesty International álláspontja szerint a célzott gyilkosság valójában bírói eljárás nélkül hozott és végrehajtott halálos ítéletnek számít, ez pedig még háborús helyzetben is ellentmond a fennálló nemzetközi jognak.

Célzott gyilkosság a nemzetközi jogban

A nemzetközi jogi gyakorlat normatívan nem szabályozza a célzott gyilkosság kérdését, a legtöbb jogi szakértő bizonyos körülmények fennállása esetén elfogadhatónak értékeli a gyakorlatot. Ilyen körülménynek tekintik, ha a gyilkosság célpontjának elfogása nehézségekbe ütközne. Ez jelen esetben vitatható, hiszen bin Ladennel nem robotrepülőről kilőtt rakéta, hanem egy amerikai kommandó végzett, amely ezzel az erővel akár el is foghatta volna. Feltétele a célzott gyilkosságnak a háborús konfliktus, ez jelen esetben adott volt, az Egyesült Államok 2001. szeptember 11. óta hivatalosan is hadat visel a nemzetközi terrorizmus ellen. További feltételként tartják számon, hogy a célzott gyilkosság ne sértse annak az országnak a szuverenitását, melynek a területén elkövetik. Ezt általában lehetetlen biztosítani, ez esetben azonban a hírek szerint az akcióban a pakisztáni hadsereg is részt vett, vagy legalábbis tudomása volt a történtekről. Az sem kérdés, hogy Pakisztán hivatalosan is részt vett a terror elleni háborúban, még ha a valóságban kérdéses is szerepvállalásuk mértéke és őszintesége.

Persze az, hogy a nemzetközi jogvédő csoportok mit mondanak, ritkán érdekli a kormányokat, főleg a nagyhatalmakét. Ennek ellenére az Egyesült Államok elnöke, Gerald Ford 1974-ben, a CIA-t vastagon érintő Watergate botrány idején elnöki rendeletben tiltotta meg a célzott gyilkosság, mint módszer alkalmazását. Ennek hatására állt el Bill Clinton Oszama bin Laden célzott meggyilkolásának tervétől, amiért aztán bőven kapott a kritikákból. (Minderről bővebben olvashat az afganisztáni, illetve a terror elleni háború történetét feldolgozó háromrészes cikksorozatunk második részében.)

Új helyzetet ez ügyben is a 2001. szeptember 11-i terrortámadások teremtettek. George W. Bush egyértelművé tette, hogy szakít az addigi gyakorlattal, és a célzott gyilkosságot is eszköznek tekinti terror elleni háborújában. Az első célzott gyilkosságot ezután 2002. novemberében hajtotta végre a CIA, az áldozat Kaed Szalim Szinan al-Hareti volt. Al-Hareti az al-Kaida terroristája, a USS Cole hadihajó elleni 2000 októberi merénylet kitervelője volt. Al-Hareti ellen a CIA egyik Predator távirányítású robotrepülője hajtott végre rakétatámadást. Al-Hareti meggyilkolására George W. Bush adott utasítást, a járműben, amiben felrobbantották, rajta kívül négyen, köztük egy amerikai állampolgár, Kamal Derwish utaztak.

A célzott gyilkosság a terror elleni háború előrehaladtával egyre fontosabb eszköz lett az amerikaik fegyvertárában. Az amerikai haderő nagy része 2003-2008 között Irakban volt lekötve, az afganisztáni hadszíntérre nem jutott kellő erőforrás. Még Bush alatt vált gyakorlattá, hogy szárazföldi csapatok bevetését igényló akciók helyett hírszerzési adatok alapján, Predatorokkal végrehajtott célzott gyilkosságokkal próbálják felszámolni a tálibok és az al-Kaida ellenállását. A 2008-as elnökválasztási kampányában Barack Obama határozottan támogatta a Predatorok intenzív használatát, már csak azért is, mert kampánya egyik fő témája és ígérete a külföldön harcoló amerikai csapatok hazahozatala volt.

A Predatorok használata ugyanakkor visszatetszést keltő is volt, tekintettel a civil áldozatok aránylag nagy számára. Egy robotrepülőről kilőtt Hellfire-rakétával még akkor is nagy esély van ártatlan áldozatokra, ha a hírszerzés szinte valós idejű adatokkal tud szolgálni a célszemélyről. Ez azonban a valóságban ritkán adatik meg, így viszonylag sokszor érkeztek hírek szétbombázott afgán lakodalmi menetekről, lebombázott pakisztáni iskolákról, és ezek a hírek nem erősítették az Egyesült Államok helyben amúgy is ingatag imidzsét, elidegenítették az afgán és pakisztáni közvéleményt.

Obama azonban ez esetben mindent alárendelt az Egyesült Államok érdekeinek, és Predatorokkal háborúzni olcsóbb és emberanyag-kimélőbb, mint frontális háborút vívni. Elnöksége alatt négy prominens terroristavezérrel - az amerikai nagykövetségek elleni 1998-as adrikai merényletek két végrehajtójával, Uszama al-Kinivel és Szalim Szvedannal; Baitullah Mehszuddal, a pakisztáni talibán Benazir Bhutto meggyilkolásával is vádolt vezetőjével; Szaid al-Maszrival, az al-Kaida harmadik számú, egyiptomi származású vezetőjével - végzett Predatorokkal végrehajtott célzott rakétatámadás.

Bin Laden megölése ezektől annyiban tér el, hogy ezt, amennyire Obama szavaiból kivehető, nem Predatorral hajtották végre, hanem kommandósakcióban. Az elnök közlése szerint bin Laden hollétéről 2010 augusztusában szereztek megbízható értesüléseket, azóta tartották megfigyelés alatt. Az elnök a terroristavezér halálhírét bejelentve külön hangsúlyozta, hogy az akció során kiemelten figyeltek a járulékos károk, azaz az ártatlan civilek halálának elkerülésére. Ennek ellenére várható, hogy hamarosan újra fellángol a nemzetközi vita a célzott gyilkosságok jogszerűségéről.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!