Malajziában túl könnyen nyúlnak a botozáshoz
További Külföld cikkek
-
Ki fogja betölteni a hatalmi vákuumot Európában? - Újabb kereskedelmi háború jöhet, miután egymásnak feszült Indonézia és Európa
- Családi ház udvarára zuhant le egy repülőgép az Egyesült Államokban
- Rakéta csapódott egy gázai iskolába
- Izrael erőszakkal veszi át a kontrolt a gázai övezet egy része fölött, ha szükség van rá
Az Amnesty International (AI) elsősorban a rasszizmusra, a gyűlölet-bűncselekmények elleni nem kielégítő fellépésre, a médiatörvényekre és a szexuális kisebbségek gyülekezéshez való jogának sérülésére hivatkozva bírálta Magyarországot éves jelentésében. 2010 számos területen előrelépést hozott az emberi jogok szempontjából a világban, azonban a nemzetközi emberi jogi szervezet a francia burkatörvénytől kezdve a malajziai botozásig rengeteg aggasztó jelenséget szedett össze.
Az Amnesty International (AI) jogvédő szervezet éves jelentésének Magyarországra vonatkozó részének fókuszában a romákat érő folyamatos rasszizmus, és a gyakran előítéleteken alapuló gyűlölet-bűncselekmények állnak, mondta Jeney Orsolya, az AI Magyarország igazgatója pénteki sajtótájékoztatóján.
A jogvédő szervezet szerint pontos iránymutatások, szaktudás és nyilvántartás hiányában a rendőrség nem képes megfelelően megelőzni a gyűlölet-bűncselekményeket, illetve fellépni ezek ellen. A jelentés szerint a média területét érintő, tavaly elfogadott két törvény szükségtelenül és aránytalanul korlátozhatja a véleménynyilvánítás szabadságát. A jelentésnek a magyar és a közép-kelet-európai emberi jogi helyzetet érintő részéről itt olvashat bővebben>>>
A 2011-ben megalapításának 50. évfordulóját ünneplő Amnesty International több mint 400 oldalas kiadványa átfogó képet ad az emberi jogok aktuális helyzetéről a világ 157 országában. 2010-et vízválasztó évnek tartják, amikor az új technológiáknak és a közösségi hálózatoknak köszönhetően új információforrások és kommunikációs lehetőségek születtek, a Wikileaks pedig a közzétett titkosított kormányzati dokumentumokkal súlyos emberi jogi visszaéléseket is felfedett.
Francia burkatörvény és a menekültválság
Az európai emberi jogi helyzetről beszélve három területet külön is kiemeltek. Szerintük az arcot elfedő kendők, köztük a burka betiltása nem annyira segít a női egyenjogúságnak, ahogy Franciaországban részben erre hivatkozva vezették be a tiltást, hanem inkább iszlámellenes intézkedésnek tekinthető.
Felidézték az erőszakos kilakoltatásokat is, a jelentésben ismét felidézték a csíkszeredai romák 2004-es kényszer-kilakoltatását. Mint írják, hogy 2010 végén is 75 roma élt egy szennyvízülepítő telep szomszédságában, a város külterületén, fémkonténerekben, ami eredetileg csak ideiglenes megoldás lett volna.
A jelentés ismertetésekor külön kitértek a menekültek helyzetére is, ami most különösen aktuális problémát jelent. Az idegenrendészeti fogvatartások és a visszatoloncolások egy részét is bírálták, Dánia bizonytalan helyzetbe küldött haza irakiakat, Svájc pedig romákat Koszovóba. Továbbra sem helyeslik, hogy Fehéroroszországban, egyetlen európai országként még mindig van halálbüntetés.
Betartatnák az emberi jogokat Észak-Afrikában
A Közel-Keleten a hidegháború óta példátlannak nevezték, hogy egyszerre ennyi rezsimnek kellett védekeznie. Az információáramlás központi szabályozása ellenére a tüntetőknek rendre sikerült egy lépéssel a rezsimek elé kerülniük.
Az Amnesty International szerint nagy szükség van arra, hogy a nemzetközi közösség nyomást gyakoroljon a Közel-Keleten és Észak-Afrikában az emberi jogok betartatásához. Értékelték, hogy Líbia esetében máris vizsgálatot folytat a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), azonban szerintük ez adott esetben Szíria, Bahrein és Jemen esetében is indokolt lehetne.
Még mindig sok fogoly van Guantánamón
Habár az amerikai kontinens sok országában mutatkozott fejlődés, de Nicaraguában, Chiléban és El Salvadorban különösen nehéz volt a nők helyzete 2010-ben. Különösen aggasztónak nevezték, hogy Guatemalában a halálbüntetés visszaállítását célzó intézkedéseket hoztak, miközben az Egyesült Államokban 45 férfit és egy nőt végeztek ki 2010-ben.
Azt is kifogásolták, hogy Barack Obama amerikai elnök 2008-as választási ígéretével ellentétben nem zárta be tavaly januárban a sokat bírált guantánamói börtöntábort, ahol a legutóbbi adatok szerint még mindig 174 embert tartanak fogva.
Három név is előtérbe került
Ázsiában három nagy emberi jogi hőst emeltek ki. A burmai ellenzéki aktivista Aung Szan Szú Kji az elmúlt húsz év nagy részét börtönben vagy házi őrizetben töltötte, de novemberben kiszabadult a fogságból. Ő volt az egyetlen fogságban élő Nobel-békedíjas, azonban 2010-ben Liu Hszia-po Kínában bebörtönzött író és disszidens nem tudta átvenni Nobel-békedíját, amire 1936 óta nem volt példa.
Egy indiai bíróság 2010-ben lázadás vádjával, de az Amnesty International szerint politikai indíttatásból életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte Binayak Sen indiai orvost és aktivistát, aki a kormányzatot és a maoista lázadókat is többször bírálta. A nemzetközi emberi jogi szervezet szerint mindhárman az igazságtalansággal és méltánytalansággal szembeni ellenállás jelképei lettek.
Haladásnak nevezték, hogy a Vörös Khmerek öt vezetőjét is elítélték, de a Tamil Tigrisek felszámolásának körülményeit még mindig nem vizsgálták ki pontosan Srí Lankán. Szintén aggasztónak tartják, hogy Afganisztánban minden 8. nő belehal a szülésbe vagy a terhességbe, azt pedig a kínzás egyik formájának gondolják, hogy Malajziában akár kisebb ügyekben is botozás jár.
Ugandában szigorítanák a halálbüntetést
Afrikában továbbra is jelen van a nők elleni diszkrimináció, és a női nemi szervek megcsonkítását szintén kínzásnak tartják. A HIV-fertőzöttek magas száma is különösen nagy problémát jelent. Kiemelték, hogy az ugandai parlament nemcsak a homoszexuálisokat, hanem azokat is halálbüntetéssel fenyegetné, akik nem jelentik, ha ismernek melegeket. Fontos eredménynek nevezték viszont, hogy az anyai halandóságot sikerült javítani Burkina Fassóban és Sierra Leonéban is.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
