Budapest a norvég gyilkos kedvenc városa

Először BF79 hívta fel a figyelmünket a Tumblr közösségi oldalon, hogy Anders Behring Breivik több helyen is megemlíti Magyarországot a 93 halálos áldozatot követelő robbantás és tömegmészárlás napján a netre is felrakott naplójában. Breivik legjobb barátja magyar származású volt, talán innen ismeri a magyar történelmet.

A mészárosnak tulajdonított 1516 oldalas írás önéletrajzi részei szerint legjobb barátjának egy Peter nevű iskolatársát tekintette Breivik. Az évek alatt összeállított dokumentum külön szócikként emlékezik meg az oslói kereskedelmi gimnáziumban kialakult és azóta is tartó barátságról.

Az írás szerint Peter magyar származású, szülei az 1960-as években menekültek el a „kommunista Szovjetunióból”. Breivik az 1415. oldalon állítja, Peterrel a legutóbbi időkig megosztott mindent, a barát csak egyetlen dolgot nem tudott róla, az pedig éppen az „ellenállásban való részvétele”. Az írás szerint sokszor hazudnia is kellett, miután kapcsolatba lépett a páneurópai ellenállási hálózatba, mivel Peter annak ellenére, hogy szülei a kommunizmus elől menekültek, nem akarja elítélni a jelenlegi "marxista norvég rezsimet".

Peter volt viszont az egyetlen Breivik ismerősei közül, aki tudhatott arról, hogy 2002-ben Libériába és Londonba utazott. Az igazi okot azonban ő sem ismerhette meg, a norvég, akinek állítása szerint nehezére esik hazudni, azt mondta neki, a gyémántcsempészés lehetőségeit vizsgálja meg. Breivik szerint Peter „ideológiailag” nem állt olyan biztos talajon, mint ő, ezért nem lett volna értelme beavatni.

Peterről azt írta, hogy szeret a politikáról beszélni, de nem foglal állást egyértelműen a multikulturalizmus kérdésében. 19 éves kora óta Breivik legjobb barátja, de nem tartja őt hasonlóan nacionalistának, mivel saját magán, családján és barátain kívül másokkal nem igazán törődik.

A magyar nők dögösek

Breivik az ezerötszáz oldalas dokumentum szerint kétszer is járt Magyarországon, először akkor említi meg ezt, amikor egy interjú formátumban lejegyzett életrajzban arról ír, hogy egyik hobbija az utazás, és Kína, Mexikó vagy éppen Nigéria mellett Magyarországon is járt, hogy új kultúrákkal találkozzon. Az interjút a szöveg szerint egy templomos lovag készítette vele, de egyelőre semmi bizonyíték nincs arra, hogy tényleg tollba mondta valakinek életét és eszméit. A dokumentum szerint a tömeggyilkos 2002-ben Londonban találkozott a titkos európai ellenállási hálózat tagjaival, akiket többször is templomos lovagoknak nevez.

Az írás további részéből az 1408. oldalon az is kiderül, hogy a tömeggyilkos egyik legkedveltebb városa Budapest, amit atmoszférájaés építészeti értékei miatt szeret igazán.

Breiveik 2009-ben együtt jött Budapestre Peterrel, hogy megünnepeljék a barát 30. születésnapját. A naplóbejegyzés szerint öt napon át partiztak itt. Ez volt a második magyarországi útja. Breivik nagyon megszerette a magyarokat és a magyar lányokat, akiket pokolian dögösnek nevez. A napló szerint a társaság, amely főiskolai barátokkal jelentősen kibővült, budai klubokban töltötte az időt.

A magyar történelemből merít

Több magyar történelmi utalás is van a dokumentumban. A 726. oldalon, a Kik vagyunk mi, kik az ellenségeink - a történelmi amnézia ára című alrészben Hunyadi Jánost méltatja. Szerinte Hunyadi szinte teljesen ismeretlen Magyarországon kívül, de úgy véli, valószínűleg bárkinél többet tett a török invázió megállításáért a XV. században.

Mint írja, Hunyadi tettei lelassították a muszlimok előrenyomulását, így megmentették Nyugat-Európát az iszlámtól. Szerinte Hunyadi ennél is tovább ment, és Észak-Amerikában és Ausztráliában is segített megmenteni a nyugati civilizációt. Kifogásolja, hogy mégsem ismeri szinte senki a nevét a nyugati országokban, ehelyett a nyugati gyarmatosítás visszásságairól és az iszlámellenesség veszélyeiről tanítanak a gyerekeknek.

A 266. oldalon is a törökök hódításáról értekezik, és egy idézetben fontosnak tartja megemlíteni, hogy a szerb nemesek egy része magyar területekre menekült.

Az írásban egy másik helyen is található magyar hivatkozás. Breivik a középkori zsidóellenes pogromok méretein elmélkedve arra jut, hogy a „rossz nagyarányú elkövetéséhez” szükség van az ideológiailag megdolgozott bürokrácia, törvénykezés és a totális állam gépezetére. A témakörben Kertész Imre egyik írását idézi, amely a napló szerint a signandsight.com-on jelent meg.

Kertész az idézett szövegben többek között azt írta, a huszadik század nagy újítása éppen a totális állam és Auchwitz volt. A Kertész-szöveg szerint az antiszemitizmus XIX. századi koncepciója még nem tudta elképzelni, nem is kívánta elképzelni a végső megoldást. A több millió zsidó haláláért felelős Eichmann viszont jeruzsálemi perében azt állította magáról, hogy ő soha nem volt antiszemita. A totális államnak nem antiszemitákra, hanem jó szervezőkre van szüksége. „tisztán kell látni, hogy a pártok államok totalitarizmusa nem létezhet diszkrimináció nélkül, a diszkrimináció totalitárius formája pedig szükségszerűen tömeggyilkosság.”

A 920. oldalon arról ír Breivik, hogy Közép-Európát és különösen Csehországot és Magyarországot koordinációs és egyeztetésekre használt központoknak használják a befolyásos nemzetközi bűnbandák.

A magyar szélsőjobbot is ismeri

Amikor Breivik a potenciális támogatókról ír, összegyűjti az összes európai állam radikális és szélsőjobboldali szervezeteit. Magyarországról a MIÉP és a Jobbik mellett megemlíti a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat is.

A tömeggyilkos azt is megjegyzi, hogy a kelet-európai radikális jobboldali pártok ideológiájában kevés szerepet kap az iszlámellenesség és a bevándorlás korlátozása, ugyanis ezekben az országokban még nem jelentős ez a probléma. Viszont a kelet-európai szélsőjobboldali pártoknál központi kérdés az antiszemitizmus, és egyéb kisebbségek, például a romák ellenében határozzák meg magukat. Emellett megjegyzi, hogy a legtöbb kelet-európai radikális jobboldali párt EU-ellenes.