Riadókészültségben az izraeli rendőrség

A tervek szerint Mahmúd Abbász palesztin elnök pénteken helyi idő szerint fél egykor beszédet mond az ENSZ közgyűlésén New Yorkban, ezután pedig hivatalosan is kérvényezni fogja a palesztin állam teljes jogú tagságát a világszervezetben. A Ban Kimun ENSZ-főtitkárnak átadott kérvényről a Biztonsági Tanácsnak kell döntenie, azonban a palesztinok státusának kérdése végül minden bizonnyal a 193 tagú közgyűlés elé kerül. Így könnyen lehet, hogy a következő hetekben is folytatódik a tagországok győzködése, pedig az izraeliek és a palesztinok is hónapok óta lobbiztak saját álláspontjuk mellett.

Az ENSZ elé került a konfliktus

Izrael és az Egyesült Államok ellenzi, hogy az ENSZ teljes jogú tagként ismerje el a palesztin államot, szerintük annak létrehozásáról kétoldalú béketárgyalásokon kell megállapodni. A palesztinok viszont úgy vélik, az elmúlt két évtized béketárgyalásai zsákutcába jutottak. A palesztinok és izraeliek közötti közvetlen egyeztetések egy évvel ezelőtt szakadtak meg, miután Izrael nem hosszabbította meg a megszállt területeken a ciszjordániai telepbővítések tilalmát.

A palesztinok már jelezték, akkor térnek vissza a tárgyalóasztalhoz, ha Izrael felfüggeszti a telepbővítéseket, és egyetért az 1967-es határokkal (erről bővebben itt>>>), azonban az elmúlt hónapokban nem közeledtek az álláspontok. Több felmérés szerint a palesztinok több mint négyötöde támogatta Mahmúd Abbászt a teljes jogú ENSZ-tagság kérvényezésében, és a világban is relatív többségben vannak a támogatók. Abbász már korábban is jelezte, hogy az ENSZ-döntéstől függetlenül is folytatni akarják a béketárgyalásokat, azonban álláspontjuk megerősítéseként értelmezhetnék a támogatást a világszervezetben.

Az ENSZ-közgyűléshez közeledve ugyan Izrael újból felajánlotta a béketárgyalások felújításának lehetőségét, ugyanakkor továbbra sem tartotta elfogadhatónak a palesztinok legfontosabb feltételeit. Az Egyesült Államok és Izrael szerint egy palesztin állam csak a béketárgyalások eredményeként jöhetne létre, míg az ENSZ-döntés egyoldalú deklarációval érne fel a palesztinok részéről.

A májusban saját megoldási javaslattal előálló Barack Obama amerikai elnök szerdán beszédet mondott az ENSZ-ben, amelyben megismételte, a konfliktust nem a világszervezetben, hanem az érintett felek megállapodásával lehet megoldani. Mint mondta, a palesztinoknak független államban kell élniük, de nem gondolja, hogy hirtelen gyors megoldást lehet találni egy évtizedek óta húzódó konfliktusra. Szerinte is gyorsítani kellene a békefolyamaton, azonban úgy vélte, nem lehet kívülről meghozni a döntéseket a palesztinok és az izraeliek helyett. Obama később személyes találkozón Netanjahunak és Abbásznak is megerősítette az Egyesült Államok álláspontját.

A teljes jogú tagság helyett

Ahhoz, hogy egy tagállam az ENSZ teljes jogú tagja lehessen, szükség van az ENSZ Biztonsági Tanácsának támogatására, és utána a tagállamok kétharmadának szavazatára is. Mivel az Egyesült Államok már világosan jelezte, állandó tagként megvétózza a palesztinok ilyen irányú kérvényét a tizenötfős BT-ben, a pénteki kezdeményezés biztosan elbukik, amennyiben a palesztinok valóban teljes jogú tagságot kérvényeznek.

Ettől azonban a palesztinok az ENSZ közgyűlése elé vihetik az ügyet, ahol a 193 tagállamnak egy-egy szavazata van, és vétózni nem lehet. Ha itt a tagállamok kétharmada, tehát legalább 129 ország mellettük szavaz, akkor akár "nem tag megfigyelő államként" ott lehetnek az ENSZ-ben. Ehhez hasonló jogosítványai vannak most Vatikánnak, és ilyen státusa volt korábban Svájcnak is. Az ENSZ-ben a kétharmados támogatás megszerzésére van esélyük a palesztinoknak. 122 ország – köztük szinte az összes dél-amerikai állam és Oroszország – már tavaly elismerte az önálló Palesztinát. A palesztin vezetés szerint akár 150 támogatójuk is lehet, de 130 biztosan lesz.

Nem látszik a vége

A folyamat pénteken elkezdődik, azonban Abbász beszéde és a kérvény hivatalos benyújtása után bizonytalan, pontosan mikor születhet végleges döntés az ENSZ-ben a palesztin állam kérdésében. Törő Csaba, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa szerint meg kell várni, amíg Ban Kimun továbbítja a kérelmet a Biztonsági Tanácsba, amelynek napirendre kell vennie a kérdést, és szavaznia is kell róla, ez sem feltétlenül történik meg pénteken.

Amennyiben a palesztinok a közgyűléssel is megpróbálkoznak a megfigyelő állam státuszának elnyeréséért, akkor is várhatóan a legkorábban a jövő hét elején várható döntés. Alain Juppé francia külügyminiszter is úgy vélte, bármilyen végleges szavazásra akár heteket is várni kell, így akár október elejére is áthúzódhat a szavazás a közgyűlésben.

Erre azért is lehet esély, mert „ennek a határozatnak a tartalma nagyon sok mindent jelenthet”, mondta Törő Csaba. A lehető legtöbb országnak elfogadható határozat végleges szövegének kialakításához még diplomáciai alkudozásokra lehet számítani. A BBC szerint szerepelhet benne például, hogy az elmúlt tíz évben mely államok ismerték el külön is a palesztin államot.

Emellett akár Izrael és a palesztinok jövőbeni tárgyalásaira vonatkozó javaslatok is szerepelhetnek benne. Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök szerdán elmondott beszédében egy kompromisszumos megoldás mellett érvelt, eszerint a palesztinok ideiglenesen megkapnák a megfigyelő állami státuszt, ugyanakkor világos menetrendet is lefektetnének a világszervezet tagországai. Sarkozy javaslata szerint egy hónapon belül újra kellene kezdenie a két félnek a béketárgyalásokat, fél éven belül meg kellene állapodni a határokat és a biztonsági kérdéseket érintő ügyekben, majd egy éven belül végső egyezményre kellene jutniuk.

Több ország még nem foglalt állást

Az Európai Unió a lehető leginkább egységes álláspontot próbál kialakítani a kérdésben, azonban a közgyűlésben több EU-tagország is szembekerülhet egymással: több forrás az ülésszak előtt jelezte, hogy míg például Franciaország, Belgium, Ausztria, Finnország, Szlovénia, Lengyelország, Svédország, Luxemburg és Spanyolország támogatná a palesztinok törekvését az ENSZ-ben, Németország mellett állítólag Hollandia, Csehország és Olaszország is az időzítés miatt Izrael álláspontja felé hajlott egy szeptember elején tartott informális külügyminiszteri találkozón.

Jelenleg a palesztinok a Palesztin Felszabadítási Szervezeten (PLO) keresztül megfigyelő testületként vannak jelen a közgyűlésben. A palesztinok kérvényét ellenzők részben azzal érvelnek, hogy már a megfigyelő állam státuszával is fontos kibővített jogosítványokat szerezhetnek, ami több, a jelenlegi helyzetben nehezen feloldható konfliktust is eredményezhetne. Így például államként a hágai nemzetközi bírósághoz fordulhatnak, és számos nemzetközi egyezmény betartását hivatalosan is számon kérhetik Izraelen. Megtámadásuk egy szuverén állam elleni agressziónak számítana.

Magyarország hivatalosan még nem foglalt állást. „Magyarország elvi álláspontot képvisel a közel-keleti konfliktus rendezése kapcsán. Egyelőre tényszerűen nem ismeretes, hogy a palesztin vezetés milyen szövegű határozati javaslatot fog benyújtani. Amint ez ismertté válik, Magyarország az EU tagállamokkal közösen ki fogja alakítani álláspontját, amelyben elsődlegesen arra lesz figyelemmel, hogy a megbékélést és a kibontakozást mozdítsa elő” – reagált megkeresésünkre a Külügyminisztérium. Mint írták, törekednek arra, hogy a kialakítandó uniós álláspont a tárgyalások újraindítását segítse elő, a két-állami rendezés céljából.

Tüntetésektől tartanak

Habár a végeredményre még akár heteket is várni kell, már a pénteki ülés után is előfordulhat, hogy tüntetések kezdődnek a palesztin területeken, valamint a világ számos pontján. Zavargásoktól tartva riadókészültségbe helyezik pénteken az izraeli rendőrséget. Legalább ezren már Obama szerdai beszéde ellen tiltakozva is utcára vonultak Rámalláhban, egy palesztin szakszervezet pedig felszólította az arab országok lakosait, hogy pénteken tüntessenek az amerikai nagykövetségek előtt.

Szerdán közel tízezren vonultak utcára több palesztin városban, hogy támogatásukról biztosítsák az ENSZ-tagság kérvényezését. Rámalláhban egy „ENSZ 194” feliratú táblát is feltartottak, utalva arra, hogy a független Palesztina az ENSZ 194. tagállama lenne. Hebronban és Kalandiában a tüntetők köveket is dobáltak, azonban a rendőrök többek között egy hangágyú bevetésével feloszlatták őket.

Aznapra bezártak az iskolák, a köztisztviselők pedig munkaidőben vehettek részt a demonstráción. "Méltósággal akarunk élni" - mondta Attalah Wahbeh, egy hatvanéves boltos. Azt mondta, hogy nagyon fontos, hogy az ENSZ elismerje a palesztin ügyet, még akkor is, ha utána lesznek utóhatásai, mint például az amerikai segélyek visszatartása.

Retorziókkal fenyegettek

Az Egyesült Államok évente több tízmillió dollárral támogatja a Palesztin Hatóságot, néhány amerikai politikus azonban már felvetette, hogy függesszék fel a segélyeket, amennyiben a palesztinok nem hajlandók visszakozni az ENSZ-ben. Az Egyesült Államok diplomatái ugyanakkor több forrás szerint is próbálták meggyőzni az izraeli vezetést, hogy ne helyezzen kilátásba retorziókat a palesztin kérvény miatt.

Ehud Barak védelmi miniszter arról beszélt, hogy kompromisszumos megoldást kell találniuk a feleknek, Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter viszont kemény és súlyos következményeket helyezett kilátásba az előző héten, de nem pontosította, mire gondolt. A külügyminiszter-helyettes pedig azzal fenyegetett, hogy érvényteleníthetik az izraeli-palesztin megállapodásokat, és szerintük ezért a palesztinokat terheli majd a felelősség.

Yuval Steinic izraeli pénzügyminiszter pedig felvetette, hogy Izrael visszatarthatja a palesztin vezetésnek utalt adó- és vámbevételeket. "Aggódunk amiatt, amit Gázában láttunk" - mondta arra utalva, hogy az izraeli csapatok hat évvel ezelőtt kivonultak a területről, ezután pedig a Hamász iszlamista csoport két éven belül átvette az irányítást.

Pénteken kiderül

Az előzetes nyilatkozatok még a diplomáciai hadviselés részét képezték, amerikai diplomaták is az utolsó pillanatig próbálták lebeszélni a palesztinokat arról, hogy benyújtsák kérelmüket. Azonban a kérvény hivatalos benyújtása és tartalmának pontos megismerése új helyzetet teremt, utána pedig csak az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntése után derül ki, milyen további lépésekre számíthatunk mindkét oldalról.