Obama ellen indulna a demokraták réme

2011.11.27. 14:04
Egyszer már akkora győzelmet aratott a demokraták felett, mint előtte negyven évig senki. Clintonnal való harcai odáig fajultak, hogy hónapokra leállt az amerikai kormányzat munkája, most pedig ő a republikánusok legújabb reménysége. Newt Gingrich szekrénye tele van csontvázakkal, de egy dolog biztosan mellette szól: a legkevésbé sem unalmas jelölt.

Mielőtt azonban részletesen elmondanánk, ki Newt Gingrich, érdemes azzal kezdeni, milyen versenybe száll most be - a republikánusok elnökjelölt-keresése ugyanis kifejezetten szórakoztató fordulatokat kezd venni mostanában. A pártnak láthatóan komoly gondjai vannak azzal, kit állítsanak szembe jövőre Barack Obamával. A felmérések szerint szavazóik nagyjából abban az állapotban vannak, hogy bárkire lecserélnék az elnököt, kivéve konkrétan azokra, akik el is indulnának a címért. A legesélyesebb továbbra is a már 2008-ban is versenybe szállt Mitt Romney, aki alkalmasnak is tűnik arra, hogy megválasszák, csak éppen a legkevésbé sem olyan típusú jelölt, akitől különösebben tűzbe jönnének a szavazók.

000 Was4430590
Fotó: Mandel Ngan

Mindenkit megpróbálnak

A republikánusok tehát mintha megpróbálkoznának mindenkivel, mielőtt megállapodnak Romney-nál. Ennek eredménye, hogy nagyjából havonta felível egy újabb jelölt népszerűsége, néhány hétig róla szól minden, aztán különféle okokból, de stabilan minden esetben elkezd visszaesni. Lelkesedtek már Michelle Bachmannért, augusztusban jött a texasi kormányzó, Rick Perry néhány erős hete (aki lehet, hogy végleg elvágta elnöki esélyeit azzal, hogy egy vitában nem tudta megnevezni, mi az a három minisztérium, amiket be akar záratni, miközben előtte lendületesen hangoztatta, be kell záratni hármat), ősszel pedig az anti-Obama Herman Cainé volt a terep rövid ideig, de szexbotrányai és komolytalankodásai miatt már ő sincsen a címlapokon. Legújabban Newt Gingrichről szól minden, az eddigi tendenciákat figyelembe véve viszont ne lepődjünk meg azon, ha ez is csak pár hétig tartana.

Ez persze csak egy narratíva, a narratívákat pedig köztudottan imádja a sajtó. Egyáltalán nem szükségszerű, hogy ugyanez a séma legyen igaz Gingrichre. Fontos különbségek vannak ugyanis közte és az eddig felsoroltak között - mindenek előtt az, hogy a felsoroltakkal szemben ő valóban komolyan vehető politikus.

Bázisokon nőtt fel

Gingrich 1943-ban született Pennsylvaniában, születésekor anyja 17, apja 20 éves volt, a házasság pedig nem is tartott sokáig. Anyja három évvel később ismét megházasodott, ekkor ment hozzá Robert Gingrich katonatiszthez, aki örökbe fogadta a fiút. Fiatalkorának nagy részét katonai bázisokon töltötte, ekkor kezdett érdeklődni a politika és a történelem iránt.

Politikai karrierje két kudarccal indult, igaz, különösebben egyik miatt sem kellett szégyenkeznie. 1974-ben és 76-ban is elindult Georgia hatos számú kongresszusi választókerületében, mindkétszer veszített. Ellenfele azonban a húsz éve hivatalban lévő Jack Flynnt volt, 74-ben csak kevés szavazattal maradt alul, pedig a Watergate-botrány miatt ez kiemelkedően gyenge év volt a republikánusoknak.

Jobban élsz, mint négy éve?

1978-ban aztán megválasztották, innentől kezdve pedig tíz választást nyert meg zsinórban, a pályája pedig meredeken ívelt felfelé. Állítólag egy újonc képviselőként megírt jegyzete ihlette Ronald Reagan kulcsmondatát egy 1980-as elnökválasztási vitában: Jobban élsz, mint négy éve? Gingrich tehát közvetve a Fidesz 2006-os kampányát is megihlette - igaz, nekik már kevésbé jött be ez a húzás.

Legsikeresebb korszaka 1995-ben kezdődött, ekkor lett a kongresszus elnöke. Ebben az évben pedig még a Time magazin is az év emberének választotta. Olyat ért el ugyanis, ami előtte negyven éven keresztül senkinek sem sikerült. Ekkor már ő állt a republikánus kampány élén, aminek a vége az lett, hogy a párt képviselői többséget szereztek a képviselőházban, azután, hogy negyven évig kisebbségben voltak. A következő évek Bill Clintonnal vívott látványos csatáiról szóltak, elsősorban az egészségügyről és a jóléti rendszerekről.

Elmentek a falig

Közös eredmény volt ugyanakkor, hogy 1999-ben sikerült egyensúlyi költségvetést benyújtani, ráadásul úgy, hogy eredetileg csak 2002-re tervezték ezt megvalósítani. Igaz, eddigre már túl voltak egy olyan összecsapáson is, ami miatt 1995-ben két hónapra leállt a kormányzat munkája, miután nem sikerült megegyezni a költségvetésről (vagyis az idén augusztusihoz hasonló helyzet alakult ki, azzal a különbséggel, hogy most az utolsó pillanatban megszületett a megállapodás). Gingrich utólag bevallotta, nem számított arra, hogy Clinton ilyen kemény lesz és beismerte, hogy hibázott.

Gingrich és Clinton 98-ban
Gingrich és Clinton 98-ban
Fotó: Luke Frazza

A legkeményebb ütközet azonban a Lewinsky-botrány miatt jött el - Gingrich az élharcosa volt annak, hogy Clintonnak le kell mondania emiatt. Kiderült azonban, hogy ennek a harcnak nem ő a leghitelesebb arca, közben ugyanis ő is megcsalta feleségét egy beosztottjával.

Amekkorát nyert, akkorát bukott

Mivel a Clinton megbuktatására tett kísérletek egyébként sem voltak túl népszerűek a választók körében, Gingrich 98-ban látványosan elbukott: a republikánusok öt helyet veszítettek, ami 64 éve a legrosszabb eredmény volt egy olyan párttól, amely éppen nem ad elnököt. Gingrich vállalta a felelősséget, és nemcsak a házelnökségről mondott le, de képviselőházi helyéről is. A bukáshoz hozzájárult az is, hogy az etikai bizottság elmarasztalta tisztázatlan hátterű oktatási tevékenysége miatt - képviselőházi elnök ellen korábban sosem döntött ez a bizottság.

A következő években többek között könyveket írt és tanácsadóként dolgozott, visszatérését pedig konzervatív újságírók már 2008-ban is pedzegették. A 2010-es képviselőházi választások idején már elkezdett kampányolni, idén pedig bejelentette, indul az elnökségért.

Fellázadt a kampánycsapat

Nem indultak túl jól a dolgok - kampánycsapata nyáron gyakorlatilag fellázadt ellene, mert úgy érezték, nem veszi elég komolyan a munkát. Gingrich ekkor ismét elővette harcias stílusát, és kijelentette: ötéves házelnöki teljesítménye és a republikánusokkal elért sikerei igenis alkalmassá teszik, a kampány pedig rövid szünet után újra is indult.

Mostanra pedig fel is pörgött annyira, hogy több felmérés szerint már ő a legnépszerűbb a republikánus jelöltek közül. Ahogy azonban lenni szokott, az aktuálisan reflektorfényben lévő jelölt szekrényéből esik ki a legtöbb csontváz, neki pedig van jónéhány. Kiderült, hogy több százezer dolláros tartozást halmozott fel a Tiffany ékszerházzal szemben, ami a válság közepén nem a legszerencsésebb üzenet.

Zűrös magánélet

Magyarázkodnia kellett azért is, mert kiderült, hogy tanácsadóként dolgozott a válság kitörésében kulcsszerepet játszó Freddie Mac jelzáloghitelező vállalatnál. Bár először azt állította, csak történészként figyelmeztette őket a veszélyekre, hamar kiderült, hogy sokkal inkább lobbista tevékenységről volt szó.

A konzervatív táborban pedig komoly ellenérv vele szemben, hogy háromszor házasodott meg. Bár most már arra fogja ezt, hogy korábban rossz döntéseket hozott, amiket már megbánt, a párt bázisának jelentős része biztosan nem nézi ezt jó szemmel.

A legújabb vihar pedig a bevándorlási vitában tört ki, ami meghatározó elem lett az elnökjelöltek vitájában - kedd este arról beszélt, nem humánus megoldás kitoloncolni az illegális bevándorlókat, szétszakítva ezzel családokat. Ez az egyik legérzékenyebb kérdés a konzervatív táborban, Gingrich kijelentését nem is fogadta túl nagy tetszés.

Bőven vannak tehát ellene szóló érvek, miközben egyértelműen mellette szól, hogy nem csak adott rétegeket, hanem a párt szavazóbázisának nagy részét meg tudja szólítani. Ami pedig a legfontosabb: sokkal izgalmasabb, mint Mitt Romney.