Ma elbukik a jobboldal Horvátországban

Megtörhet a horvát jobboldali HDZ uralma vasárnap, az Ipsos felmérése szerint a kormánypárt már csak a választók alig 19 százalékának a szavazataira számíthat, míg a Szociáldemokrata Párt (SDP) vezette szövetség 37,5 százalékot szerez a parlamenti választásokon. Hasonló eredményre jutott felmérésében a horvát Jutarnji List napilap is, itt úgy vélték, a 151 tagú törvényhozásban a baloldali szövetség 83 mandátumhoz juthat.

Az előző, 2007-es választásokon - a szavazók akkor még 153 mandátumról döntöttek – 66 helyet szerzett a HDZ, az SDP mindössze 56 mandátumhoz jutott.

Egy a HDZ ellen fellépő balközép szövetség létrehozásának ötlete már akkor felmerült, végül azonban az csak 2010-ben jött létre. A Kukurikú étteremben alakított és a nevet a szövetség zászlajára tűző, a Szociáldemokrata Pártból (SDP), a liberális Horvát Néppárt-Liberális Demokratákból (HNS-LD), az Isztriai Demokrata Szövetségből (IDS), és a Horvát Nyugdíjasok Pártjából (HSU) álló pártszövetség most jó eséllyel kormányt alakíthat Zoran Milanovic vezetésével, írta a NewsDaily.com.

A baloldali győzelem mindenképpen fordulópontot jelent a horvát politikában, az utóbbi két évtizedet ugyanis a HDZ túlsúlya jellemezte, az 1991-es függetlenség kikiáltása óta mindössze három évet töltöttek ellenzékben.

A mostani vereségben és a párt népszerűségvesztésében kétségkívül jelentős szerepet játszanak a párt volt vezetőit, köztük Ivo Sanadert ért korrupciós vádak, az egykori kormányfőt az Interpol elfogatóparancsa alapján Ausztriában tartóztatták le még télen, ellene több ügyben is eljárás folyik.

Sanader utóda Jadranka Kosor miniszterelnök a választásra készülve egyrészt harcot hirdetett a korrupció ellen - felszalámizva ezzel a korábbi kormányfő híveit -, másrészt nyitott a jobboldali radikálisok felé, a retorikában pedig megjelent a vörös veszéllyel való riogatás. Visszatért a pártba több, korábban Sanader miatt távozó politikus, így például Miroslav Tudjman is, a horvát titkosszolgálat korábbi főnöke, idézi fel az eseményeket a Neue Züricher Zeitung. Kosor megítélése ugyanakkor nem túl pozitív, egy felmérés szerint a horvátok 83 százaléka szerint rossz irányba mennek a dolgok.

A volt miniszterelnök körül folyó ügyek mellett jelentősen rontotta a kormánypárt népszerűségét a gazdaság állapota is. Bár a HDZ retorikájában a strukturális reformok gyakran szerepeltek, azok végrehajtásával a mai napig adós maradt, miközben a politika válságkezelő képességébe vetett bizalom is megrendült. A horvát költségvetés hiánya idén 5,3 százalék lesz, jövőre 6,3 százalékos hiányt jósol az IMF. A munkanélküliség 17 százalék. Jövőre alighanem hozzá kell nyúlniuk az ellátórendszer több igen kényes pontjához is: várhatóan nem lesz megkerülhető a veteránok nyugdíjának megnyirbálása sem, és több fontos vállalat privatizálása.

A kiigazítások pedig már csak a közelgő uniós csatlakozás miatt sem halogathatóak, június végén sikerült lezárni a csatlakozási tárgyalásokat, 2013 nyarán Horvátország már EU-tag lehet, a csatlakozást az ország többsége támogatja.  Nem kizárt, hogy az országnak nem sokkal a választások után a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kell fordulnia segítségért

A HDZ népszerűségvesztése pedig nagyobb teret engedhet a szélsőjobboldali pártoknak is, a Horvát Demokrata Szövetség Szlavóniért és Baranjáért (HDSSB), valamint a Horvát Jog Pártja (HSP) négy-négy mandátumot szerezhet az előzetes felmérések szerint, és bekerülhet a parlamentbe a Nyugdíjasok Blokkja Együtt nevű párt, valamint Dragutin Lesar egykori horvát szakszervezeti vezető munkáspártja.