A nap, amikor Európa megbolondult

Az EU sorsdöntő pillanataként határozták meg előzetesen a brüsszeli csúcsot, és könnyen lehet, hogy az is lett, csak még azt nem tudjuk pontosan, milyen irányban határozta meg az unió sorsát. Közben azért néhány olyan csavaron is túl vannak Európa urai, amelyek után talán jóval kevesebben fogják azt mondani, unalmas és szürke dolog az európai politika.

Végül is, nem gyakran fordul elő, hogy egy potenciálisan százmilliók életét befolyásoló, százmilliárd eurós tételekről szóló tárgyalás végén, hajnalban úgy kerülnek elő a politikusok, hogy sokan abban sem biztosak, mint mondtak éjszaka és mit hallottak a többiektől.

Vittük a prímet

Az pedig már csak egy kis hab a tortán, hogy a komédiában a magyarok vitték a prímet. Sok okunk persze nincs a vidámságra, Orbán Viktor azt mondta, 2012 nagyon nehéz lesz, azt az évet “túl kell élnünk”. De mielőtt megkapjuk a nyakunkba a feketelevest, következzen egy drámai, de őszintén szórakoztató nap krónikája.

Azt, hogy a britek nem lesznek partnerek a szorosabb közös szabályozásban, és nem fogják vállalni a közös deficitplafont, borítékolni lehetett. A német vezetésű terv lényege, hogy a tagállamok lemondanak szuverenitásuk egy részéről azzal, hogy vállalják, ha túllépik a megadott költségvetési hiányszámot, automatikusan szankciók lépnek életbe. A terv Angela Merkel szerint kifejezi, hogy Európa megértette, mekkora a baj - nem is csoda, miután már az egész zónát le akarták minősíteni - és közös megoldást keresnek a válságra.

Mintha ott se lenne

A feltételekről hajnalig tárgyaltak az EU-országok vezetői, miközben nyilvánvaló volt, David Cameron hajthatatlan. Utólag Angela Merkel úgy értékelte a tárgyalást, Cameron végig úgy viselkedett, mintha ott sem lenne a tárgyalásokon. Hajnalra egyértelmű lett, nem lesz közös uniós megállapodás - ennek pedig volt egy váratlan szereplője is, Magyarország.

Reggelre arra ébredt Európa, a brit és magyar vétón megbukott az egyezség, így uniós megállapodás helyett államközi egyezséget kötnek az eurózóna államai illetve az önként csatlakozó országok, hogy vállalják a költségvetési plafont. Egy ilyen államközi egyezséghez viszont valójában nem is kell az EU, a törésvonalak azonban így is jól látszottak.

Aztán elkezdett kicsit bonyolódni a kép.

Inkább talán

Egyrészt kiderült, a magyarok esetében valójában inkább talánról, mint nem-ről volt szó, vagyis, hogy Orbán a magyar parlament beleegyezésétől tenné függővé, csatlakozik-e Magyarország az egyezséghez.

Aztán több más ország addig egyértelműnek tűnő igenjéről derült ki, hogy azok is valójában inkább talánok. A dán miniszterenök pedig egészen hasonló helyzetbe került, mint Orbán.

A tanács hivatalos közleménye ugyanis azt írta, hogy a dánok igent mondtak az alkura, miközben a dán kormány valójában az időt kérők közé pozicionálta magát - jelentette az Index brüsszeli tudósítója. Állítólag a dán sajtó hasonló értetlenséggel lobogtatta az állásfoglalást hajnalban, mint tették ezt magyar kollégák délelőtt. Orbánnal ellentétben viszont Helle Thorning-Schmidt hamar kiállt a dán újságírók elé és viszonylag gyorsan tisztázta, hogy a tanácsi állásfoglalás nem pontos és nem végleges. Orbán csak délután állt ki végül az újságírók elé.

Márciusban újra kezdik

Az eurozónán kívüli tagállamok végül abban maradtak, a következő, márciusi csúcsig (amikor véglegesítik a szabályozást), saját parlamentjük megkérdezésével döntenek arról, csatlakozzanak-e az egyezséghez.

Így, néhány kisebb kanyar után maradt az az állás, amiről eredetileg is szó volt, vagyis, hogy csak Nagy-Britannia utasítja el egyértelműen a csatlakozást.

Délután aztán Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatón tette helyre a dolgokat a magyar állásponttal kapcsolatban, melyben többek között arról beszélt, a magyarok és a britek sosem fognak egy csónakban evezni.

Kialvatlan távlatok

Azt nem tudta egyértelműen megmondani, szétszakadt-e az unió, azt mondta, három óra alvás reggel 6 és 9 között nem volt elég, hogy történelmi távlatból figyelje a dolgokat.

Ezért azonban nem érdemes elítélni Orbán Viktort - azt nagyjából senki sem tudja megmondani, pontosan mi is történt ma, szétszakadt-e az unió, vagy sem.

Mostantól vége az Európát eddig összetartó, mindenki számára elfogadható kompromisszumok korszakának is: pénzben nincs barátság - írta a Spiegel. A német lap szerint ezzel végre eljött az őszinteség korszaka is. A válság rákényszerítette a politikusokat arra, hogy felhagyjanak a harmónia és a nagy barátság álságos hangoztatásával.

A válság felszabadította a kreatív energiákat, amelyekből valami új jöhet létre Európában. Ez lenne a Merkel által hangoztatott fiskális unió, ami alapján Európa egy szövetségi állam felépítése felé halad, amelyet Németország és Franciaország vezet majd, írta a Spiegel.

A Spiegel szerint ha meg lehet győzni a piacokat, akkor Merkel az euró megmentőjeként vonul be a történelembe, ha viszont a közös pénz elleni spekulációk folytatódnak, Merkelre úgy emlékeznek majd, mint aki először vert éket az Európai Unióba.

Szvingerklub

Az európai vezetők és Cameron között egyelőre inkább csak szurkálódás van - Sarkozy azt mondta, Cameron úgy viselkedett, mint aki elmegy egy szvingerpartiba a felesége nélkül, később azonban, ha valóban megindul a kontinens uniós tagjai közötti szorosabb együttműködés, az számos konkrét problémát felvet majd.

A nap legviccesebb szereplői a horvátok voltak, akik éppen most írták alá az EU-csatlakozási szerződést. Az ország 2013 júliusától válhat az EU 28. teljes jogú tagállamává - vagyis nagy lendülettel megérkeztek egy klubba, ami éppen szétesőben van, még ha a tényleges szétesésre azért egyelőre nagy összegben nem is érdemes fogadni.