Koronavírus adatok

2021. nov. 26.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Stefánia
3 °C
8 °C

Tadić mindent egy lapra tett fel

2012.04.14. 12:18
Lemondásával és az elnökválasztás előrehozásával szerezheti meg pártjának a győzelmet a szintén május 6-án tartott parlamenti választásokon Boris Tadić szerb elnök, ugyanakkor a mozgósítás, és ezzel a választási részvétel növelése lesz a kulcskérdés. A helyhatósági választásokon Szabadkának pedig szimbolikus jelentősége lehet.

A szerb elnök taktikázik, saját népszerűségére építve húzná fel a pártját az összevont elnök-, parlamenti és helyhatósági választásokon, amelyeket egyszerre rendeznek majd május 6-án. Az összes meghatározó szerb politikus és még a Hágában háborús bűnökkel vádolt Vojislav Šešelj felesége mellett egy mufti is ringbe szállna az elnökségért, a parlamenti választás pedig azon múlhat, mekkora lökést jelent az elnökválasztás előrehozása a részvételre nézve.

Tadić előhúzta az ütőkártyát

Boris Tadić szerb elnök hosszú találgatások közepette április 4-én jelentette be, hogy lemond, és ezzel lehetőséget teremtett arra, hogy az elnökválasztást is május 6-án tartsák meg a már korábban bejelentett parlamenti választás és helyhatósági választások mellett.

Tadić hivatalosan többek között azzal érvelt, hogy így össze lehet vonni a kampányokat, emellett pedig a politikai reformokat is folytatni lehet a választások után, ugyanakkor elemzők szerint az időpontok összevonásával elsősorban az lehet a célja, hogy a Demokrata Párt (DS) a parlamenti és a helyhatósági választásokon is jobb eredményt tudjon elérni.

Boris Tadic
Boris Tadic
Fotó: Andrej Isakovic

A párt egyébként is az elnök személyes népszerűségére épített volna, mivel Tadić sokkal népszerűbb, mint a pártja. Vladimir Goati, a Transparency Serbia elnöke arról beszélt a Vajdaság Ma szerint, hogy a választások összevonásával a szavazók szimmetrikusan választanak, vagyis nagyobb eséllyel szavaznak ugyanarra az elnökjelöltre, mint amelyik pártlistára, és fordítva.

A Demokrata Párt egyben az elnökválasztás előrehozásával magasabb részvételre is számít május 6-án, ami szintén a kormánypártnak és a vele szövetséges erőknek kedvezhet, mivel az ellenzék vezető erejének, a Szerb Haladó Pártnak (SNS) a potenciális koalíciós partnerei sokkal közelebb állnak a kieséshez.

Illusztris társaság állt össze

Az sem elképzelhetetlen ugyanakkor, hogy Tadić taktikája a visszájára sül el, és az elnök csak lerövidítette saját idejét a hatalomban. A B92 a héten publikálta a Faktor Plus felmérését, amely alapján Tadić és legnagyobb ellenfele, a Haladó Pártot vezető Tomislav Nikolić fej-fej mellett állt, 35,8 százalékkal szemben a 35,7 százalékkal. Ha egyik jelölt sem éri el az 50 százalék plusz egy szavazatot, akkor második fordulóra lesz szükség. Ez azért is fontos lehet, mert 2008-ban Nikolić legyőzte Tadić-ot az első fordulóban, de a másodikban már helyet cseréltek.

Tomislav Nikolic
Tomislav Nikolic
Fotó: Andrej Isakovic

Kulcsfontosságú lehet, hogy a többi elnökjelölt szavazói hogyan döntenek majd, ugyanis a felmérések szerint arra egyiküknek sincs esélye, hogy megközelítse Tadićot és Nikolićot, de illusztris névsor sorakozott fel annak ellenére is, hogy a potenciális jelölteknek csak másfél hetük volt arra, hogy összegyűjtsék az induláshoz szükséges aláírásokat.

Ott lesz a szavazólapon Vojislav Koštunica, a radikálisok a Hágában háborús bűnök elkövetésével vádolt Vojislav Šešelj feleségét, Jadrankát indítják, és még Muamer Zukorlić mufti, a Szerbiai Iszlám Közösség vallási elöljárója is elindulna a tisztségért. A Bosnyák Demokratikus Közösség nevű új párttal összekapcsolt mufti bejelentése éles vitákat váltott ki, derül ki a Magyar Szó portréjából.

Szoros lehet a parlamenti küzdelem

A B92 szerint az SNS 33,4 százalékkal vezet a DS körüli koalíció 29,4 százalékával szemben, és ugyan változó mértékben, de a legtöbb felmérésben a kormánypárt előtt áll. Ugyanakkor az Economist szerint az SNS-nek legalább 7 százalékos előnnyel kellene végeznie, mivel a DS potenciális koalíciós partnerei jobban szerepelhetnek, mint azok a pártok, amelyek a Šešelj pártjából kivált formációval köthetnének szövetséget.

Jadranka  Seselj és Vojislav Seselj, a Szerb Radikális Párt vezetője
Jadranka Seselj és Vojislav Seselj, a Szerb Radikális Párt vezetője
Fotó: Koca Sulejmanovic

A szavazatok kétharmadát kaphatja a két nagy párt, a többi mozgalom a bejutási küszöb környékén végezhet. Az SPS által alakított koalíciót 11,6 százalék támogatná, miközben az LDP által vezetett Fordulat 6,3, a Szerb Radikálisok (SRS) 5,7, a DSS pedig 5,5 százalékot érhet el. Az Egyesült Régiók Szerbiáért (URS) párt csak 3,4 százalékot remélhet, ezzel pedig nem szerezne képviselői helyet a következő törvényhozásban.

A választási részvételről is megoszlanak a felmérések, pedig ez lesz a kulcs várhatóan. Van olyan poll, amelyik csak 51 százalékos részvétellel számol, miközben a Szabad Választásokért és Demokráciáért Központ (CeSID) felmérése szerint a jogosultak akár 66 százaléka is szavazhat majd.

A gazdasági helyzet igen, a programok nem fontosak

Az elmúlt hetekben problémát jelentett, hogy a szerbiai választásokon leadhatják-e szavazatukat a Koszovó északi részén élő szerbek, elsősorban a helyhatósági választások kérdése váltott ki feszültséget. Végül a szerb vezetés bejelentette, hogy nem tartják meg a helyhatósági választásokat Koszovóban, mert ehhez az ENSZ-misszió és a nemzetközi közösség támogatására is szükség lett volna. A közvélemény-kutatások szerint a választókat nem elsősorban Koszovó kérdése, vagy a Demokrata Párt által hangsúlyozott EU-integráció érdekli (Szerbia márciusban az Európai Unió tagjelölt országa lett).

Sokkal inkább a gazdaság helyzete, a munkanélküliség, a szegénység és a korrupció a legfontosabb kérdések, írja az Economist. A felmérésekben a szerbek az életszínvonal javítását, az oktatás és az egészségügy helyzetének javítását is fontosnak nevezték. Az eurozóna válsága miatt csökkent a kereslet a szerbiai termékek iránt, a gazdasági növekedés fenntartása pedig problémát okozott a kormánynak. Bárki nyer is, nagyon nehéz helyzet vár majd rá, mivel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) januárban felmondta a készenléti hitelkeretet.

000 Par6985840
Fotó: Andrej Isakovic

A CeSID felmérése szerint a Demokrata Párt a kis- és középvállalatok támogatására helyezi a hangsúlyt a kampányában, a Szerb Haladó Párt a közszféra hatékonyságát javítaná, és felelősségteljesebben költenék az állami pénzeket, írja a Magyar Szó. 41 százalék már eldöntötte, hogy kire szavaz, ugyanakkor a válaszadók 70 százaléka mondta, hogy nem bízik az általa választott pártban. Đorđe Vuković, a CeSID programigazgatója azt is elmondta, hogy a választók többsége nem ismeri a programokat, hanem a választási szlogenekre épít.

Avatások kavalkádjában

Tadić pártja hivatalosan a parlamenti és helyhatósági választások időpontjának bejelentése után néhány nappal, március 18-án kezdte meg a kampányt a Munka, Beruházások, Biztonság szlogennel, de valójában már tavaly június óta készülhettek a választásokra. Boris Tadić pártja gyűjtötte össze a leggyorsabban a jelöltállításhoz szükséges számú aláírást, így a Demokrata Párt került az első helyre a pártok választási listáján.

000 Par6985488
Fotó: Dimitar Dilkoff

Tadić azt is felvetette, hogy a következő miniszterelnök nő is lehet a Demokrata Párt győzelme esetén. Folyamatosak lettek az átadott autópályaszakaszok, a dél-szerbiai Niš-ben pedig még egy patak felett épített kis hidat is felavattak. A negatív kampány nem nyomta rá a bélyegét az eddigiekre: a kormánypártok azzal riogatnak, ha az ellenzék kerül hatalomra, akár háború is lehet, az ellenzék pedig azt hangsúlyozza, hogy a kormány nem csinált semmit.

Szabadka fontos helyszín lesz

A helyhatósági választásoknak is nagyon nagy a tétje, éppen azért, mert ezen a szinten olyan pártok is jól szerepelhetnek, amelyeknek országosan kevesebb esélyük van. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) bejelentette, hogy a választásokon egyedül indul, és majd csak utána dönti el, hogy koalíciós tárgyalásokat kezd-e valamelyik párttal. A VMSZ-nek egyébként jó esélyei vannak helyhatósági szintén és a vajdasági tartományi választásokon is, a 100 ezres szavazatszámot célozták meg.

Magyar vonatkozás szempontjából különösen fontos Szabadka, amelynek megnyerése egyfajta szimbolikus győzelemmel érhet fel. Nem véletlen, hogy a kampány finisében, április 30-án avatják fel egy magyar-szerb vízilabda gálameccsel a település új uszodáját, az eseményen pedig Boris Tadić is részt vesz majd.