Kijev elhalasztja a jaltai csúcsot
További Külföld cikkek
-
Észak-Koreára kilátást nyújtó kávézót nyitott a Starbucks - Csalásra gyanakodnak, újraszámolják a román elnökválasztás szavazatait
- Okafogyott lett a munkájuk – hazatértek az albániai menekültközpontokból az olasz rendőrök és szociális gondozók
- Az Európai Parlament új állásfoglalásában nyomást gyakorol Magyarországra Ukrajna támogatásának ügyében
- Megszállhatja Ukrajnát a Nyugat, százezer békefenntartó érkezhet az országba
Ukrajna elhalasztotta a közép-európai államfők péntekre és szombatra tervezett jaltai csúcstalálkozóját, mivel a legtöbb meghívott – tiltakozásul a Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnökkel szembeni bánásmód miatt – lemondta részvételét.
"Mivel több európai vezető nem tud részt venni a jaltai csúcstalálkozón, Ukrajna úgy döntött, hogy azt egy későbbi időpontra halasztja" – közölte Olekszandr Gyikuszarov ukrán külügyi szóvivő az Interfax-Ukraina hírügynökséggel.
Miután a hétéves börtönbüntetését töltő Julija Timosenko éhségsztrájkba kezdett, mert állítása szerint a börtönben megverték, az ügy miatt eddig több mint tíz európai – mások mellett a német, az osztrák, a cseh, az olasz, a szlovén, a román és a horvát – államfő jelezte, hogy nem vesz részt a jaltai csúcstalálkozón, és több vezető politikus lemondta részvételét a júniusi közös lengyel-ukrán rendezésű futball Európa-bajnokságon is.
A magyar Külügyminisztérium sajtó főosztálya pénteken közölte, hogy Áder János megválasztott köztársasági elnök – aki május 10-én lép hivatalba – "halaszthatatlan új hivatali kötelezettségei miatt" nem tud részt venni a közép-európai államfők jaltai csúcstalálkozóján.
A kijevi szóvivő szerint csupán a lengyel, a litván, a moldovai és a szlovák elnök jelezte, hogy elmegy Jaltába. Ukrajnára erőteljes nyomás nehezedik Timosenko miatt, és több politikus a júniusi lengyel-ukrán közös rendezésben megtartandó futball Európa-bajnokság ukrajnai eseményeinek a bojkottjára szólított fel.
Timosenkót kedden börtöncellájában felkereste egy német szakorvos. A bebörtönzött volt kormányfő vele közölte, hogy nem kívánja megkezdeni a német és ukrán orvosok által javasolt rehabilitációt az Ukrzaliznici harkivi vasutaskórházban. Döntését azzal indokolta: több időre van szüksége, hogy ezt átgondolja, és tanácskozzon róla az ügyvédeivel. Előzőleg az ukrán igazságügyi miniszter helyettese közölte, hogy a német orvos gyógykezelésre alkalmasnak minősítette a szóban forgó kórházat.
Timosenkót 2011. augusztusában tartóztatták le – a vád szerint 2009-ben kormányfelhatalmazás nélkül döntött arról, hogy aláírja az orosz gáz emelt áras beszerzéséről szóló szerződést. Október 11-én hét év börtönre ítélték. Brüsszel szerint a büntetőeljárás politikai indíttatású, és az eljárás során az igazságszolgáltatás nem volt független. Timosenko ártatlannak tartja magát.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
