Csalásvádak árnyékában választ Szerbia

Harmadszorra is Boris Tadić és Tomislav Nikolić csap össze a szerb elnökválasztás második fordulójában, de ezúttal is az ellenfele választási csalásról szóló vádjait tagadó, taktikai okokból lemondott elnök tűnik az esélyesebbnek. Több szövetségese van a kiesett jelöltek között, és a parlamenti erőviszonyok is neki kedveznek. A vajdasági magyar pártok a tartományi választások második fordulójában próbálják megőrizni helyeiket.

Régi ellenfelek

Az egyébként csak jövőre esedékes elnökválasztást Tadić lemondásának köszönhetően tudták előrehozni május 6-ára, amikor egyszerre tartottak elnök-, parlamenti, tartományi és helyhatósági választásokat Szerbiában. A Slobodan Milošević 2000-es megbuktatásában aktív szerepet játszó Demokrata Párt vezetőjeként szociáldemokrata ideológiát képvisel, és a 2004-es elnökválasztáskor lényegében az volt a tét, hogy megmenti-e Szerbiát a végső elszigetelődéstől. Tadićnak a legtöbb politikai botrányból sikerült kimaradnia. Elsősorban Szerbia EU-s tagjelölti státuszának elnyerésével kampányolt, emellett az elnöksége alatt sikerült elfogniuk az elmúlt években három keresett háborús bűnöst, Karadžićot, Mladićot és Hadžićot. A szerb nacionalisták őt okolják Koszovó 2008-as függetlenedése miatt.

Ellenfele, Nikolić a háborús bűnökkel vádolt, és 2003 óta Hágában őrizetét töltő Vojislav Šešelj egykori szerbiai helytartójaként még az előző elnökválasztáson is a Szerbiai Radikális Párt színeiben indult, de nem sokkal később szakított egykori mentorával és a pártvezetéssel. Felismerte, hogy nem tudnak szélesebb tábort megszólítani, és egy fokkal szalonképesebb formációra van szükség, ha hatalomra akarnak kerülni, valamint lehetséges koalíciós partnereket akarnak megszólítani. Nem utasítja el élből Európát, de Koszovó elvesztésébe nem tud beletörődni.

Tadićnak áll a zászló

Ez már a harmadik egymást követő elnökválasztás, amikor Tadić és Nikolić jut a második fordulóba. 2004-ben és 2008-ban is a nacionalista jelölt tudta megnyerni az első kört, ugyanakkor Tadić végül a már kiesett jelöltek szavazóinak támogatásával megfordította az állást. Ezúttal már annyiból is jobb helyzetben van, hogy az első fordulót 25,31 százalékkal megnyerte, miközben Nikolić 25,05 százalékkal második helyen jutott tovább.

Az előző választások tapasztalatai és a mostani erőviszonyok alapján is egyértelműen Tadić a nagy esélyes vasárnap, a közvélemény-kutatások alapján akár 58-42 arányban is győzhet. A két forduló között több szervezet, emellett a kiesett elnökjelöltek közül is többen, köztük Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke is kiállt a demokrata párti jelölt mögött.

A pártok közötti megegyezések is Tadić javára billentik a mérleget. A május 6-án az elnökválasztás első fordulójával egy időben tartott parlamenti választásokon Tadić Demokrata Pártja szövetségeseivel együtt ugyan a második helyen végzett, és 67 képviselőt kap a 250 fős törvényhozásban, de már megállapodást kötöttek az együttműködésről Ivica Dačić Szerbiai Szocialista Pártjával, amely 44 képviselőjével megduplázta eddigi képviselőinek számát. A parlamenti többség megszerzéséhez a 16 képviselői helyet szerző Szerbiai Egyesült Régiók (URS) pártja léphet még be bizonyos feltételekkel a koalícióba.

Nikolić Szerb Haladó Pártja a szövetségeseivel együtt ugyan megnyerte a parlamenti választást, és 73 képviselőt küldhet a parlamentbe, de egyedül a 21 mandátumot szerző Vojislav Koštunica támogatásában reménykedhetnek, a 19 képviselővel rendelkező Liberális Demokrata Párt (LDP) is inkább Tadićék felé húz. Vojislav Šešelj törvényhozásból kiesett pártja, és a radikális Dveri vezetői is jelezték, senkit nem támogatnak az elnökválasztás második fordulójában.

Feszült légkör a két forduló között

A két forduló közötti két hétben leginkább a május 6-án történt állítólagos választási csalásról szóló hírek és vádaskodások tematizálták a kampányt, és szinte minden más kérdést háttérbe szorítottak, a vitában pedig az egyes lapok is aszerint foglaltak állást, hogy melyik oldalhoz állnak közelebb. Szilágyi Imre, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa szerint néhány helyen voltak szabálytalanságok, itt megismétlik a szavazást, ugyanakkor a választási bizottság ettől még nem semmisítette meg a választási eredményeket.

„Nikolić a maga részéről minden alkalmat megragad, hogy az állítólagos csalásokkal vádolja Tadićot és megkérdőjelezze a választások tisztaságát” – mondta Szilágyi Imre. Nikolić szerint halottak nevében is szavaztak, és a Demokrata Párt szavazócéduláira cseréltek ki más szavazólapokat. Azzal vádolta Tadićot, hogy nagyobb szavazatlopás volt az első fordulóban, mint a Milošević megbuktatása előtti 2000-es választásokon.

Előző vasárnap több szerbiai városban is tiltakozó megmozdulásokat tartott az állítólagos csalások ellen az SNS, ugyanakkor az előző hét végén még bojkottal fenyegetőző Nikolić bejelentette, hogy indul a második fordulóban. A Szerb Haladó Párt azzal vádolta Tadićot, hogy az állami intézményrendszer mára csak a Demokrata Párt, a gazdagok és a bűnözők érdekeit szolgálja, írja a Magyar Szó.

A hatóságok tagadták a vádakat, és Tadić is arról beszélt, bebizonyosodott, hogy nem történt választási csalás. Állítása szerint azt akarja elérni, hogy a választók félelem nélkül szavazhassanak, Nikolićot pedig kiszámíthatatlannak nevezte, és azzal vádolta a Szerb Haladó Pártot, hogy anarchiára buzdít. A Tadićhoz közelítő, EU-barát pártok nagyjából arra a véleményre helyezkedtek, hogy lehettek ugyan szabálytalanságok, amelyeket ki kell vizsgálni, de ezek nem befolyásolták a választások végeredményét.

A VMSZ kiáll Tadić mellett

A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Pásztor István elsőként beszélt választási csalásról előző héten, szerinte a magyarokra leadott 30 ezer szavazat tűnt el az első, általában megbízhatónak bizonyuló becslések és a hivatalos végeredmények között. A párt előző szombaton büntetőfeljelentést tett a szerbiai önkormányzati választások miatt, és a szabadkai választások eredményének megsemmisítését követelte. Szabadkán a helyi választási bizottság azonban elutasította a VMSZ beadványát.

Pásztor jelezte, hogy a döntés ellen jogi lépéseket tesznek majd, ugyanakkor szerdán azt is bejelentette, hogy Tadićot támogatják a második fordulóban. Előző szombaton elvi megállapodást is kötöttek, hogy szerbiai, vajdasági és önkormányzati szinten is stratégiai partnerei maradnak egymásnak. „Tadić személyében több esély van arra, hogy Szerbia egyszer egy normális, európai országgá váljon. Minden jel szerint sajnos nem a közeljövőben” – mondta.

Szilágyi Imre szerint a VMSZ a kisebbik rosszat választotta, miközben a magyarok közül sokan megosztottak, hiszen a demokraták folyamatosan szorítják ki őket a helyhatósági szinten. „Nem nagyon lehet mással összefogni, mint Tadićékkal, de közben mégis ők a legnagyobb ellenfelek.” Az elnökválasztás mellett éppen ezért fontos lesz majd vasárnap a tartományi választás második fordulója is, amelyben a VMSZ-nek tíz jelöltje maradt állva. A parlamenti választáson a VMSZ kevesebb szavazattal több mandátumot szerzett a kisebbségi pártok pozitív diszkriminációja miatt, legutóbb 78 ezer szavazat mellett négyet, most a végül hivatalos 63 ezer mellett ötöt kaptak.

Nehéz út jön, de sok választás nincs

A választási csalásokról szóló vita mellett Tadićék elsősorban Nikolić radikális kiszámíthatatlanságát és múltját hangsúlyozták, miközben az SNS vezetője korrupcióval vádolta ellenfelét a szerdán este tartott tévévitában is, amely azonban várhatóan nem sokat számít a végelszámolásnál.

Habár Koszovó esetében nagyon fontos hangsúlykülönbségek vannak, de Szilágyi Imre szerint akkor sem változna lényegesen a helyzet, ha az előrejelzéseket megcáfolva Nikolić nyerne vasárnap. Az EU-csatlakozás kérdésében ugyan a népszavazás kiírásának szükségességét hangoztatják, de teljesen nem mehetnének szembe a már Moszkvában is elfogadott integrációs folyamattal. Az SNS vezetőjének ráadásul győzelme esetén azzal is szembe kellene néznie, hogy Szerbiában az alkotmány alapján valójában szimbolikus a köztársasági elnök szerepe, Tadićnak azért van sokkal nagyobb befolyása, mert a Demokrata Párton belül és a kormányban is teljes a kontrollja.

Azt is figyelembe kell venni, hogy a most felálló új kormányra és az elnökre is komoly megoldandó problémák várnak: a gazdaság helyzete, a munkanélküliség, a szegénység és a korrupció fontos kampánytémák voltak még az első forduló előtt., írja az Economist. A felmérésekben a szerbek az életszínvonal javítását, az oktatás és az egészségügy helyzetének javítását is fontosnak nevezték. Az eurozóna válsága miatt csökkent a kereslet a szerbiai termékek iránt, a gazdasági növekedés fenntartása pedig problémát okozott a kormánynak. Bárki nyer is, nagyon nehéz helyzet vár majd rá, mivel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) januárban felmondta a készenléti hitelkeretet.