Hétfőn kezdődhet a nagy alkudozás Görögországban

A holnapi nap fő kérdése lehet, hogy végül belemegy-e egy koalícióba a baloldali Paszok. Míg a párt egyik képviselője azt mondta, hogy a Sziriza nélkül nem lépnek koalícióra senkivel, addig a párt vezetője, Evangelosz Venizelosz arról beszélt, hogy nincs vesztegetni való idő, minél hamarabb kormányt kell alakítani.

Venizelosz szerint is benne kellene lennie a Szirizának a koalícióban, azonban elemzők szerint ehhez az igényéhez nem fog tudni sokáig ragaszkodni a Paszok, miután a Sziriza jelezte, hogy ellenzéki szerepre készül. „A Paszok nem lesz képes ellenállni ekkora nyomásnak" – mondta Wolfgango Piccoli, a londoni Eurasia Group elemzője a Bloombergnek, utalva arra, hogy az ellenállással a párt azt kockáztatja, hogy folytatódik a káosz az országban, pár héten belül pedig bekövetkezhet az államcsőd.

Egyes elemzők szerint a Paszok a Szirizára szeretné hárítani a felelősséget: „A Paszok a lépéssel olyan helyzetbe hozná a Szirizát, amiben ő válik felelőssé a kormányzás összeomlásáért, de legalábbis elveszik az a lehetősége, hogy ellenzékbe vonulva hagyja bukni a Paszokot és az Új Demokráciát. Ez egy drámai játék, ami folytatódó káosszal, és akár újabb választásokkal is fenyeget" – írja Joe Weisenthal, a Business Insider elemzője.

Jean-Marc Ayrault francia miniszterelnök úgy vélte, hogy a franciák következetesen választottak. Mint mondta, a franciák következetesen választottak, Hollande pedig megvalósíthatja programját. „Az előttünk álló feladat óriási, semmi sem lesz könnyű" – mondta. „A cél, hogy a növekedés felé fordítsuk Európát, és megvédjük az eurozónát a spekulációtól." Jean-François Copé, az UMP főtitkára azt ígérte, hogy pártja felelős ellenzéki erő lesz.

Lassan folyik a szavazatok összeszámolása, holnapig biztosan nem fog kiderülni, hogy ki nyert, hivatalosan csak pedig kedden hirdetnek győztest. Az al-Dzsazíra blogja szerint a Muzulmán Testvériséghez köthető Morszi jelenleg tízezer szavazattal vezet, míg Mubarak egykori miniszterelnökének, Safiknak ötezer szavazata van, de mivel a leadott szavazatok száma valószínűleg 23-25 millió körül fog alakulni, ezekből a számokból semmilyen következtetést nem érdemes levonni.

Gyorsan halad a görög választás eredményeinek összesítése, már 74,16 százaléknyi szavazatot feldolgoztak. Az Új Demokrácia 30,08 százalékon, a Sziriza 26,53 százalékon áll, míg a Paszok 12,54 százalékra számíthat. Az Arany Hajnal a május 6-án elért 6,94 százalékát őrzi.

Görög szélsőjobbosok Thesszalonikiben

Fotó: Grigoris Siamidis

„A tény, hogy az Új Demokrácia megelőzte a Szirizát, ami a mentőcsomag feltételeinek drasztikus újratárgyalását tűzte ki célul, azt jelenti, hogy a piacok várhatóan kollektíven fellélegezhetnek, bár a megkönnyebbülés lehet, hogy nem lesz hosszútávú" – idézi a Telegraph Simon Smith-t, az FxPro elemzőjét. Az euró árfolyama mindenesetre a Portfolio szerint egyhavi csúcsra ugrott a dollárral szemben az eredmények hírére.

A Fehér Ház is gratulált a görög választások eredményéhez, és sürgette a gyors kormányalakítást. „Mint azt Barack Obama és más országok vezetői is kinyilvánították, hisszük, hogy mindannyiunk érdeke, hogy Görögország bent maradjon az eurózónában, miközben betartja az ígértetét a reformok végigvitelére. Gratulálunk a görög népnek a választás lefolytatásához ezekben a nehéz időkben. Reméljük, hogy a választás gyors kormányalakításhoz vezet, és ez rövid időn belül továbblépést jelent a görög nép előtt álló gazdasági kihívások leküzdésében" – mondta Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője.

Safik kampánystábja húsz perccel a zárás után közleményt adott ki, amiben azzal vádolják a Muzulmán Testvériséget, hogy tagjai erőszakkal akadályozták Safik támogatóit, hogy eljussanak a szavazóhelyiségekbe. A levél szerint a kampányirodába több száz bejelentés érkezett választási csalásokról, szerintük a Muzulmán Testvériség szavazatokat vásárolt és a kampánycsendet is megsértette.

Közben a Guardian szerint Morszinak 85 435 szavazata van, Safik 65 795 szavazatával szemben.

Aléxis Cíprasz

Fotó: Louisa Gouliamaki

A választás előtt az Új Demokráciát vezető Andónisz Szamarász, és a Sziriza vezetője, Aléxis Cíprasz is hangsúlyozta, hogy a vasárnapi szavazás után a lehető leggyorsabban fel kell állnia a kormánynak, nincs idő hosszas alkudozásokra. Vasárnap este a Paszok elnöke, Evangelosz Venizelosz is azt mondta, hétfőn tisztázódnia kellene a koalíciónak. Hivatalosan ugyanakkor három napja van a győztes Új Demokráciának, hogy koalíciós partnereket találjon, utána a második helyen végzett Sziriza kap lehetőséget.

Közös nyilatkozatot (pdf) adott ki a görög választásokról Herman Van Rompuy és José Manuel Barroso: „A görög nép beszélt. Teljes mértékben tiszteletben tartjuk a demokratikus döntését. Reméljük, hogy az eredmény lehetővé teszi a gyors kormányalakítást. Ma a görög állampolgárok bátorsága és kitartása előtt tisztelgünk, teljes mértékben figyelembe véve azokat az áldozatokat, amiket a görög gazdaság átalakítása, és egy új, fenntartható növekedés felépítése követelt tőlük" – írták.

Németország bedarálta vasárnap este Dániát, így Görögországgal játszik a negyeddöntőben a labdarúgó Európa-bajnokságon. A tapintható feszültség borítékolható.

A parlament feloszlatása után a hatalmat gyakorló katonai tanács vasárnap közzétett egy ideiglenes alkotmányt, aminek tartalma egyesek szerint arra utal, hogy hosszútávon sem akarja kiadni a kezéből a hatalmat és az új elnöknek csak jelképes szerepe lesz a hatalomgyakorlásban, nagyjából annyi, mint a királynőnek Nagy-Britanniában. Az ideiglenes alkotmány többek között arról rendelkezik, hogy katonai kérdésekben a katonai tanács hozhatja meg a döntéseket, ők hívják össze az alkotmányozó gyűlést és vétójogot kapnak az új alkotmány elkészítésénél. Az alkotmány azt is kiköti, hogy mivel a parlamentet feloszlatták, az új elnök az alkotmánybíróság előtt fog esküt tenni. A rendelkezés szerint az új alkotmányt népszavazással erősítik meg és csak egy hónappal utána tartják meg a parlamenti választásokat.

Fotó: Mohammed Abed

Megszólalt Jean-Claude Juncker, az Eurócsoport elnöke is a görög választások után, és bejelentette, hogy trojka, vagyis az EU, az IMF és az EKB képviselői várhatóan Athénba utaznak, amint megalakul az új kormány.

A Guardian szerint 1274 szavazókörzet szavazatainak összesítése után Morszi 300 ezer szavazattal vezet Safík előtt: 842 577 szavazata van, míg Safíknak csak 541 785.

A szavazatok feldolgozottsága elérte a 88 százalékot, így egyre biztosabbá válik az eredmény. Az Új Demokrácia a mostani állás szerint 29,93 százalékra számíthat, ettől több mint 3 százalékkal van lemaradva a Sziriza 26,7 százalékos eredménnyel. A Paszok 12,43 százalékon áll.

Ezzel az Új Demokráciának és a Paszoknak együtt 166 képviselője lenne a 300 fős törvényhozásban, így ha az utóbbi belemegy, viszonylag stabil többséggel tudnának kormányt alakítani.

Az IMF kész együttdolgozni Görögország új kormányával, hogy segítsenek helyreállítani a pénzügyi biztonságot, a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést, írja az AFP.

Angela Merkel német kancellár telefonon gratulált a „jó eredményhez" Andónisz Szamarásznak, az Új Demokrácia vezetőjének. A német kormány közleménye szerint Merkel közölte: abból indul ki, hogy Görögország betartja az európai kötelezettségeit.

Miközben az angol nyelvű görög lap, a Kathimerini egyik szerkesztője megjegyezte, hogy az Új Demokrácia vezetője május 6-án állítólag csak öt órát töltött a kormányalakítási kísérlettel, a görög tévék jelentése szerint Andónisz Szamarász kormányfőjelölt már késő este megkezdte a koalíciós tárgyalásokat a lehetséges partnerekkel. Közben François Hollande francia elnök – akinek Szocialista Pártja vasárnap abszolút többséget szerzett a francia nemzetgyűlésben – felhívta telefonon Evangelosz Venizeloszt, a szintén szocialista Paszok vezetőjét, hogy megbeszéljék az eredményeket. A Telegraph szerint ez arra utalhat, hogy Hollande tudni akarja, milyen változtatásokat akarhat az új görög koalíció a megállapodáson Európával.

"A katonai diktatúra kezdete", "hatalmas visszalépés a demokráciának", "rosszabb, mint egy orwelli rémálom" – ilyen és ehhez hasonló vélemények jelennek meg a katonai tanács vasárnap közzétett, ideiglenes alkotmányával kapcsolatban. Twitterező egyetemistától a Nobel-békedíjas diplomatáig mindenki egyetért abban, hogy az alkotmány egy célt szolgál: a katonai tanács hatalmának bebetonozását.

A számolás közben folytatódik az elnökválasztáson, a Reuters szerint Morszi átlépte a kétmilliós határt, már több, mint kétmillió-egyszázazer szavazata van Safik másfélmillió szavazatával szemben.

Fotó: Patrick Baz