Évek óta húzódó vitát zártak le péntek délelőtt a csúcson. Lesz összeurópai szabadalmi rendszer és végre az is eldőtl hol legyenek ennek intézményei.
A magyar származású amerikai spekuláns szerint Németországnak olyan segélyt kellene adnia az eladósodott országoknak, mint amilyen az USA Marshall-terve volt a második világháború után.
Lehet, hogy az EU ezer sebből vérzik, de még mindig sokaknak vonzó. Horvátország mindjárt teljes jogú tag lesz, miniszterelnöke máris itt van. Szerbia idén kapott lehetőséget a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Ma dönthetnek arról, hogy Montenegró is megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat. A már tag Lettország jövőre be akar lépni az eurózónába. Románia 2015-ben tervezi bevezetni az eurót.
A magyar kormánynak sok szava nem lesz a politikai unióról szóló vitában, hiszen abból ha lesz is valami, az is csak az eurót használó országoknak lesz kötelező. A magyar álláspont az, hogy úgy stabilizálják magukat a zónatagok ahogy akarják, csak a vitákból ne hagyják ki a zónán kívülieket - vagyis például a magyarokat. Ez azért fontos, mert elvben Magyarország az EU-csatlakozással kötelezettséget vállalt, hogy amint teljesíti a kritériumokat, lecseréli a forintot euróra. Ez alól csak Nagy-Britannia és Dánia kapott felmentést. Meg Svédország van fura helyzetben, hiszen ott teljesítik a kritériumokat, de nem vezetik be az eurót. Jogilag nem túl tiszta helyzet, de senki se bántja ezért őket.
David Cameron brit miniszterelnök a csúcs előtt arról beszélt, hogy az euróválság kezelése csigalassan halad, és ez baj, de Nagy-Britannia nem szállhat bele ebbe az ügybe. A briteknek papírjuk van arról, hogy soha nem kell csatlakozniuk az eurózónához. A britek előre szóltak, hogy a az éppen formálódó bankunióba sem hajalndók részt venni. A csehekkel együtt csak ők nem írták alá a fiskális paktumot. A kívülállók magabiztosságával javasolják, hogy tegyenek valami látványos gesztust a válság ellen a többiek.
Csütörtökön eldőlt, hogy az eurozóna pénzügyminisztereinek vezetője továbbra is Jean-Claude Juncker marad, aki egyszerre luxemburgi pénzügyminiszter és miniszterelnök is. Juncker elkötelezett híve a nagyobb integrációnak, a politikai unióról szóló vitairat egyik szerzője. Juncker már három, egyenként két és féléves mandátumot töltött ki ezen a poszton.
A luxemburgi miniszterelnök korábban jelezte, hogy újabb mandátumot már nem kíván vállalni az eurózóna élén, de a jelek szerint a tagországok nem tudtak megállapodni utódlásáról. A posztra a legesélyesebb jelöltnek Wolfgang Schäuble német pénzügyminisztert tartják, de az ő támogatása sem egyöntetű. Juncker megbízatása mindazonáltal most várhatóan csak egy évre szól majd, írja az MTI.
Legyen az, hogy nincsenek közös eurókötvények, de bizonyos államkötvényekre vállalhasson az EU kezességet. Állítólag felmerült egy ilyen.
Nemcsak Brüsszelben, hanem Varsóban is megküzd ma este Németország az európai dominanciáért: az olaszokkal játszanak Eb-elődöntőt háromnegyed kilenctől. Ha nyernek, azokkal a spanyolokkal döntőznek vasárnap, akik az euróválság egyik legnagyobb gerjesztői (a németek korábban már megverték a szintén válságban lévő Görögország és Portugália csapatát).
Martin Schulz EP-elnök a ZDF-nek azt mondta, hogy kár azon gondolkodni, hogy Merkel belemegy-e az eurókötvényekbe, mert úgyse fog. Az eurókötvény lenne a legyeszerűbb módja a tagállamok tartozásainak szétterítésére.
Áder János délelőtt az Infó rádiónak adott interjút, amelyben beszélt a ma kezdődő EU-csúcsról. Azt mondta, hogy annak egy nagyon fontos kérdése: hogyan zajlik egy új költségvetési időszaknak a tervezése, ami 2014 és 2020 között, tehát egy terjedelmes időszakot ölel át. „Ennek a költségvetési időszaknak a tervezése során már kiderült, hogy a kohéziós alapokat jelentősen akarják csökkenteni, mintegy 19 milliárd euróval, ez Magyarországnak semmiképpen sem érdeke [...] ha az az elképzelés valósulna meg, ami most a bizottság előterjesztett, akkor ez azt jelentené, hogy részben a fejlett országok felé csoportosítanánk át forrásokat”. Az államfő úgy fogalmazott, hogy húsz-harminc százalékkal is csökkenhet az általunk lehívható kohéziós források nagysága. Áder egyébként ez ügyben a hét elején már tárgyalt Brüsszelben.
Várhatóan a teljes körű gazdasági unió kiépüléséhez vezető út részletezését és pontos ütemezését kérik az Európai Unió tagországainak vezetői Herman Van Rompuy-től, a testület elnökétől és segítőitől. A csúcsértekezlet zárónyilatkozatának csütörtökön kiszivárgott tervezete szerint a jelentés azonosította az egységesebb Európa főbb építőelemeit. Ezek között említi a nyilatkozat az egységes pénzügyi keretrendszert és költségvetési keretrendszert, az összehangolt gazdaságpolitikai keretrendszert, valamint a megerősített demokratikus legitimitást és számon kérhetőséget. (MTI)
Az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozóját várhatóan hamarosan megszakítják, mert nagyjából tíz perc múlva megkezdődik a német-olasz Eb-elődöntő. A varsói meccset Áder János magyar és Bronislaw Komorowski lengyel államfő a helyszínen, a nemzeti stadionban tekinti meg.
Az ír pénzügyminiszter jelzése szerint a most kezdõdõ kétnapos uniós csúcstalálkozó egyik központi kérdése lesz, hogy hogyan tudják megoldani az olasz állampapír hozamok 4 százalék alá szorítását, illetve a spanyol bankrendszer feltõkésítése hogyan zajlik majd. Ma délelőtt az olasz 3-30 éves kötvényhozamok 5,5-6,7 százalék között mozogtak, azaz a 4 százalék alá szorítás jelentős hozamesést takarna – írja a Portfolio.hu.
A brüsszeli csúcstalálkozón kiszivárgott egy levél, amit a szemműtét után lábadozó görög miniszterelnök, Andónisz Szamarászküldött Brüsszelben, és amelyben megerősítette: a munkanélküliség elleni hatékonyabb fellépés és az évek óta tartó recesszió súlyos következményeinek elhárítása érdekében változtatásokat kérnek a Görögország és az EU közötti megállapodás keretében kidolgozott programon, írja a Portfolio.hu. Cserében kötelezettséget vállalt arra, hogy hazájában felgyorsítják a reformokat, különösen a privatizációs folyamatot, amit az uniós pénzügyi szakértők régóta sürgetnek.
Elkezdődött a német-olasz elődöntő. Az EU vezetői éppen vacsoráznak. A vacsora közben kellene beszélgetniük a politikai unióról. A vacsorának helyt adó szoba mellett van egy bár, és ott a tévé. Valószínűleg ma nem lesz áttörés az Európai Egyesült Államok ügyében.
A kiszivárgott van Rompuy-tervezetben szerepel közös betétgaranciával, illetve euróövezeti feltőkésítési lehetőséggel bíró bankunió, valamint egy olyan nemzetek fölötti hatóság (euróövezeti pénzügyminisztérium) létrehozása, amely a tagországok nemzeti költségvetésében is módosításokat kérhetne, ha azt szükségesnek látná a közös gazdaságpolitikai célok elérése érdekében. Része a tervnek az euróövezeti országok belső adósságának közössé tétele, azaz - egyik lehetőségként - közös eurókötvények kibocsátása is. A tervezet tanúsága szerint a bankuniós javaslatok egy részéhez az Európai Bizottság már idén jogszabálytervezeteket terjeszt elő. (Portfolio.hu)
Vesztésre állnak a németek az elődöntőben, ha Merkel rosszkedvű lesz, az mindenkinek fájhat majd.
A bizottság elnöke egy táblázatokkal bőven teletűzdelt prezentációval állt az állam- és kormányfők elé, Európa gazdasági helyzetéről. Ezután sok szó esett a sok fiatal munkanélküliekről. Legalábbis ez szivárgott az ülésteremből a sajtóteremig. Nem mintha ez bárkit érdekelne most, az újságírók meccset néznek, Rompuy most akár be is jelenthetné az euró rubelle cserélését, azt venné észre senki.
Egy diplomata szerint túl nagyok már megint a várakozások, aligha lesz nagy konkrét bejelentés. Persze az is lehet, hogy a péntek délutáni euróövezeti csúcs hoz még valami eredményt a politikai unió ügyében.
Úgy tűnik, hogy a mai csúcson a magyar kormány leginkább arra koncentrál, hogy a következő hétéves költségvetésben a kohéziós támogatások ne csökkenjenek. Hónapok óta kemény szervezkedés megy a háttérben. A magyar diplomaták most optimisták, szerintük jó esély van arra, hogy nem lesz nagy vágás. Volt itt már olyan terv is, ami 20 százalékkal csökkentette volna a Magyarországnak járó támogatást.
A csúcs ma éjszakába nyúlhat, a végét senki sem látja. Holnap délelőtt azonban folytatják, de akkor már nem lehet akármeddig húzni a tárgyalásokat, mert a 17 eurót használó tagállam külön csúcsot is tart még. Állítólag sokakat (spanyolok, ciprusiak, olaszok) már csak az ottani fejlemények izgatnak. Viszont azt sem lehet akármeddig húzni, mert Angela Merkel német kancellárnak legkésőbb ötkor jelenése van Berlinben. Akkor szavaz a német parlament az EU új intézményesített mentőcsomagjáról, az ESM-ről (Európai Stabilitási Mechanizmus) és a fiskális unióról is. Utóbbit pont Merkel erőltette a legjobban Európára.
A mostani EB-elödöntő párosítása azért izgalmas, mert a csúcs előtt Angela Merkel német kancellár és Mario Monti olasz miniszterelnök látványosan összekülönbözött. Legalábbis egymással összeegyeztethetetlen dolgokat üzengettek a sajtón keresztül.
Monti nagyon sürgős, nagyon hatékony intézkedéseket követelt, mert szerinte ezek nélkül Olaszország képtelen lesz finanszírozni magát, és akkor az euró is összeomlik. Ezzel szemben Merkel hűtötte a kedélyeket: nem a csodára kell várni, hanem szorgosan takarékoskodni, reformálni, átalakítani.
Ebben a hangulatban lőtt kettőt Balotelli az első félidőben a németek kapujába.
Mindenki azon viccelődik, hogy Merkel ezek után pláne nem segít majd egyetlen eurócenttel sem a római kormányon.
Szamarasz (nem a görög válogatott azonos nevű játékosa, hanem a görög kormány miniszterelnöke) levélben fordult a csúcs résztvevőihez. Nem tudott eljönni a frissen megválasztott politikus, mert múltheti szemműtétje után lábadozik. Azt írja, hogy a görögök minden feltételt teljesítenek, amit korábban a legutóbbi, 130 milliárd eurós mentőhitelért vállaltak, de a teljesítésekhez több időt kérnek. Szamarasz szörnyű recesszióra és vészesen magas munkanélküliségre hivatkozik.
Egy diplomata, akinek bennfentes ifomrációi vannak a csúcs alakulásáról, azt mondta, hogy Martin Schulz délután túl sok időt vitt el, amikor egy új intézményközi együttműködést erőltetett. A terv lényege az volna, hogy a válságkezelésbe és az új tervekbe jobban vonják be az Európai Parlamentet. Állítólag túl sokat vitáztak erről, ahelyett hogy konkrét intézkedésekről lett volna szó, legalábbis voltak miniszterelnökök, akiknek ez volt a benyomásuk.
„A gazdasági növekedés elősegítésén, az unió megszilárdításának menetrendjén tanácskozó uniós állam-, illetve kormányfők csütörtök késő este rendületlenül folytatták a munkát” – közölték újságírókkal a brüsszeli EU-csúcstalálkozó helyszínén névtelenségüket és komolyságukat megőrizni kívánó diplomáciai források. Előzőleg kitudódott, hogy a bárban több nagyképernyős tévékészüléket állítottak üzembe, de a hivatalos tájékoztatás szerint „egyes előzetes feltételezésekkel ellentétben senki nem ment át a tanácsterem melletti bárban elhelyezett tévékészülékekhez, hogy az olasz-német futballmeccset nézze”. Egy diplomata szerint „komolyan kell vennünk a munkát, és komolytalanság lenne, ha azt a meccs miatt megszakítanánk” – írja az MTI.
Sajtókörökben elterjedt pletyka szerint Donald Tusk lengyel kormányfő a tanácskozás előtt tréfásan figyelmeztette a lelkes futballrajongó Merkelt: jól tenné, ha a meccs miatt nem távozna egy percre sem az ülésteremből, mert a távollétében a többiek esetleg gyorsan megszavaznának valamit, ami nem lenne ínyére, írja az MTI. A német kancellárnál történetesen jóval hűvösebb személyiségű olasz Monti – akivel Merkel ma szópárbajba keveredett – nem mutat különösebb érdeklődést a labdarúgás iránt.
A meccs utolsó 10 percében tartanak sajtótájékoztatót az EU intézményeinek vezetői. Hamarosan tolmácsoljuk, hogy mire jutottak ma.
Herman Van Rompuy tanácsi elnök, a soros elnökséget vasárnapig viselő dán miniszterelnök, és José Manuel Barroso bizottsági elnök este 11 körül sajtótájékoztatót tartottak, de közben a csúcsnak még mára sincs vége. Viszont éjjel nem tartanak már újabb hivatalos tájékoztatást. Általában nem így csinálják, hanem akkor szólnak az újságírókhoz, ha már mennek a politikusok aludni. Fura.
Amit bejelentettek: lesz egy növekedési és foglalkoztatási csomag, az, amiről a múlt héten Rómában a német, a francia, az olasz és a spanyol vezetők megegyeztek. A végleges nyilatkozatot azonban még nem fogadták el róla.
A csomag elvben 120 milliárd eurót önt az európai gazdaság élénkítésére. Ebből 10 milliárd jut az Európai Fejlesztési Bank tőkeemelésére.
A strukturális alapok maradékát, el nem költött részeit visszaforgatják, és kutatás-fejlesztési célokra meg stratégiai beruházásokra fordítják. Ez lényegében nem új pénz bevetését, hanem átcímkézést, és a források biztosabb elköltését jelenit. A nagy csomag legnagyobb része ide tartozik.
Ezen kívül kipróbálják a bizottság által kezdeményezett úgynevezett projekt kötvényeket. Ezt egyelőre 4,5 milliárd euró értékben adják ki, és tagállamok közötti energetikai összeköttetésekre, és más, infrastrukturális beruházásokra lehet majd használni. Azt remélik, hogy e kötvények a magántőkét is megmozgatják olyan beruházások esetében, amelyeknek piaci alapon esetleg nem mentek volna neki a vállalatok.