Nem szóltak az árvízről a lakosoknak

Nemzeti gyásznap van, de Krasznodar környékén régóta nem fordult meg ennyi katona, önkéntes és politikus. A térség valaha volt legnagyobb árvize után Krimszk, Gelendzsik, Novorosszijszk, Gyivnomorszkoje, Kabardinka és Nyizsnyebakanszkoje települések az orosz közvélemény érdeklődésének középpontjába kerültek.

Putyin elnök szombaton helikopterből tekintette meg az áradások által okozott pusztítást, ahogy tette ezt Vlagyimir Pucskov a rendkívüli helyzetek minisztere is. Önkéntesek országszerte adománygyűjtésbe kezdtek, és most azon dolgoznak, hogy minél hamarabb eljusson a rászorulóknak a segély, míg több száz katonát és tízezer katasztrófaelhárítót is a helyszínre vezényeltek, hogy segítsenek a romeltakarítási munkálatokban.

Még nincs becslés, hogy pontosan mekkora kár keletkezett, de a katasztrófa nagyjából 26 500 embert érintett, közülük 2700-at evakuálni kellett, úgy 5000 házat rongált meg a víz, közülük 400-at annyira, hogy helyrehozhatatlan állapotba kerültek és legalább 171 halott van. A halottak száma biztosan emelkedni fog, mivel a törmelék és sártenger alatt még több holttest is lehet.

Nem is tudták, hogy jön a víz

Oroszországban nem szokatlanok a hirtelen áradások, de a mostani eset különösen sokkoló volt. Az RT.com orosz hírportál szerint a környéken már 24 órája folyamatosan esett az eső. Az egy nap alatt leesett mennyiség a havi átlag négyszeresének, néhol az ötszörösének felelt meg és senki nem számított rá.

Pénteken az éjszaka közepén történt a katasztrófa. Az árvizet Krimszkben túlélők beszámolója szerint a nagytömegű víz olyan hirtelen zúdult rájuk, hogy többségük csak a háza tetejére felkapaszkodva tudott menekülni. Sokan már az ágyukban aludtak és nem is tudták, hogy jön az ár egészen addig, míg el nem lepte a szobájukat.

Krimszkben többen is azt állították, hogy 7 méter magas vízhullám öntötte el a város egyes részeit. Az orosz hatóságok ezt cáfolták, szerintük nem volt óriáshullám és így „cunamit” se kellene emlegetni, de az tény, hogy Krimszk egy nagy kiterjedésű völgyben fekszik aminek alja a környező legmagasabb csúcsokhoz képest 350 méterrel alacsonyabban van. Így elképzelhető, hogy valóban felgyorsulhatott a városba érkező víz.

Az áradás olyan erős volt, hogy járműveket és épületeket söpört el, fákat csavart ki és állatokat ragadott el. A városban a vízelvezető csatornák állítólag teljesen lepusztult állapotban voltak, ezért nem bírták a rendkívüli terhelést. Szombaton egész Krimszk víz alatt volt, leállt a buszközlekedés, a vasúti szállítás és akadozott az áramellátás is. Vasárnapra már volt, ahol visszahúzódott a víz, így 6000 embert tudtak kimenteni háztetők és fák tetejéről, és ezer embert ideiglenes szállásokon helyeztek el.

„Semmi se maradt. Olyanok vagyunk, mint a csavargók. A házban minden berendezést és elektronikus cikket hitelre vettem, amit még vissza kell fizetnem, de most már semmi sincs meg belőlük” – panaszkodott a Reutersnak az egyik helybéli. A városban hétfőn a postások már rendkívüli tízezer rubeles (70 ezer forintos) segélyek kiosztását kezdték meg és a kormány megígérte, hogy mindenkit kártalanítanak.

Elméletből van elég

Krimszk mellett még öt másik települést is érintett az árvíz, de részben kedvezőbb fekvésükből adódóan nem olyan súlyosan, ezért a hatóságok most leginkább arra koncentrálnak, hogy hogyan kerülhetett víz alá az 56 ezer fős város egésze.

Helyi tisztviselők bejelentették, hogy a katasztrófa minden lehetséges okát meg fogják vizsgálni. A területi ügyészségi nyomozóhivatal eközben máris büntetőeljárást indított. „Gondatlanságból elkövetett, két vagy több ember halálát okozó bűnügyben” kezdték meg a vizsgálatot.

A heves áradás miatt sokan arra gyanakodnak, hogy nem csak a szokatlan időjárás, hanem az emberi mulasztás is szerepet játszott a katasztrófában. Alekszandr Tkacsev, a krasznodari terület kormányzója vasárnap közölte, hogy a hatóságok figyelmeztették a lakosságot a veszélyre, de a kimenekítést nem tudták elkezdeni, mert a katasztrófa túl gyorsan, néhány óra leforgása alatt következett be.

Ezt megcáfolva hétfőn Vlagyimir Pucskov már arról beszélt, hogy "nem tájékoztatták teljes mértékben az árvízveszélyről Krasznodar terület lakosságát". A tárcavezető szerint a riasztási rendszer nem működött megfelelően, "nem végezték el az összetett munkát a lakosság tájékoztatása érdekében, a helyi vezetők és különleges szolgálatok vezetői pedig hibákat követtek el" – mondta.

A hiányos figyelmeztetés mellett a legtöbb vád és gyanú két Krimszkhez viszonylag közeli víztározó szerepe miatt fogalmazódott meg. Az interneten elkezdték híresztelni, hogy a víztározók gátjai átszakadtak, vagy az ott dolgozók nyitottak meg vészzsilipeket és engedték rá a vizet Krimszkre. Az RT.com szerint az említett a két létesítmény a varnavinszki és a nyeberdzsajevszki víztározó, de ezeknek nem szakadtak át a gátjai és nem is sérültek meg az áradásban.

Helyi önkormányzati tisztségviselők elismerték, hogy volt egy kisebb vízkieresztés a nyeberdzsajevszki tározóból, de ez szerintük nem járulhatott hozzá az árvízhez, mert túl kicsi volt a vízmennyiség, és nem Krimszk fele, hanem teljesen más irányba folyt el. A víztározók működtetői szerint nem hogy hiba nem volt, hanem köszönet is járna nekik. Kicsit megnyitották a zsilipeket, de már csak azután, hogy Krimszket elöntött az ár, de összességében egy éjszaka alatt 3 millió köbméterről 8 millió köbméterre nőtt a tározókban levő víz mennyisége, tehát ők még segítettek is abban, hogy kisebb legyen az özönvíz.

Mindig rosszul kezdődik

Vlagyimir Putyin május 7-én, két hónapja kezdte meg harmadik elnöki ciklusát, és bár közvetlenül nem felelős, máris magyarázkodnia kell a krasznodari árvíz miatt. Az elmúlt 12 évben, amikor Putyin vagy elnök, vagy miniszterelnök volt, sorozatosan jöttek a természeti csapások (például 2010 nyarán a hatalmas oroszországi erdőtűz) rávilágítva, hogy milyen elmaradott helyzetben van az orosz katasztrófa-elhárítás.

Putyint a balszerencse is üldözi, mert eddig nem volt olyan elnöksége, ami ne valamilyen bonyodalommal kezdődött volna. 2000. május 7-én először lett Oroszország államfője és akkor augusztusban süllyedt el a Kurszk atom-tengeralattjáró. A 118 fős legénység minden tagja meghalt, amiben az is szerepet játszott, hogy az oroszok sokáig elutasították a nemzetközi segítséget a mentéshez, mikorra pedig engedtek, már késő volt.

Négy évvel később Putyint sikeresen újraválasztották, de pár hónapra rá, 2004 szeptemberében történt a beszláni túszdráma, aminek 331 áldozata volt, többségük fiatal gyerek. Az észak-oszétiai városban egy helyi iskolát fegyveresek szálltak meg, de a kiszabadításukra indult mentési akció – máig tisztázatlan okok miatt – teljesen félresikerült.

Putyin a hétvégi áradás után kemény fellépést sürgetett a fosztogatókkal szemben, és utasítást adott a regionális fejlesztés minisztériumának, hogy a helyi hatóságokkal együtt záros határidőn belül mérje fel a kárt szenvedett ingatlanokat, és jelölje ki az új házak építésére szánt területet. Nem biztos viszont, hogy ennyi elég lesz, hogy Putyin megszerezze a károsultak rokonszenvét.

Ha az árvizet nem is nézzük, Putyin visszatérése egyébként se volt az a fényes diadalmenet, amiben reménykedett. Az elnökválasztásokat Moszkvában komoly tüntetések előzték meg, amik a szavazás után se fejeződtek be teljesen. Putyin még mindig Oroszország megkérdőjelezhetetlen vezetője, de sokkal kisebb iránta a rokonszenv, mint első két elnöki ciklusa alatt. Attól függően, hogy hogyan sikerül kezelni a krasznodari helyzetet, az elnök visszaszerezheti elvesztett népszerűségének egy részét.