Egy éve történt a norvégiai tömegmészárlás

Breivik 2011. július 22-én nyolc emberrel végzett, amikor autóba rejtett pokolgépet robbantott Oslo kormányzati negyedében, majd rendőri egyenruhát öltve Utøya szigetére ment, ahol automata fegyverével 69 fiatalt ölt meg egy ifjúsági tábor résztvevői közül. Támadássorozata a valaha volt legtöbb áldozatot követelő terrorista akció volt Norvégiában.

Breivik tárgyalása idén áprilisban kezdődött és 10 héten át tartott.

„Nem ismerem el a norvégiai bíróságokat. Olyan politikai pártoktól van a mandátumuk, akik a multikulturalizmust támogatják” – jelentette ki az egyik bírónak percekkel azután, hogy mosolyogva belépett a tárgyalóterembe. Breivik a tárgyaláson elismerte a gyilkosságokat, de ártatlannak vallotta magát. Szerint önvédelemből követte el a gyilkosságokat és nem terrorista cselekményről van szó. Breivik szerint a támadásaival megbüntette azokat az árulókat, akiknek a „bevándorlásbarát döntései miatt beszennyeződött a norvég vér”.

A per több aggályos kérdést is felvetett, például a norvég rendőrség lassú beavatkozását.

Breivik több hónapja tartó perében azt is vizsgálták, hogy a tömeggyilkos beszámítható volt-e a bűncselekmények elkövetésének idején. A szakértők megosztottak e kérdésben. Egyik csoportjuk egyértelműen elmebetegnek nyilvánította a férfit, egy másik szakértői csoport viszont nagyon is egészséges elmeállapotúnak minősítette a vádlottat, inkább személyiségi torzulásoknak tulajdonította bűncselekményét. Így az öttagú bíróság további szakértők meghallgatására kényszerül, hogy ítélkezhessen.

A meghallgatások során Breivik csak egyszer mutatta ki érzelmeit. Sírni kezdett, amikor a vádhatóság a tárgyalóteremben lejátszott egy videót, amelyet Breivik még a támadások előtt töltött fel a YouTube fájlmegosztó portálra. A felvételen a tömeggyilkos azt az elképzelését mutatja be, miszerint a muszlimok gyarmatosítják Európát, amire a kontinens keresztényei fegyveres felkeléssel válaszolnak. A tömeggyilkos védőügyvédje akkor elmondta, hogy védence július 22-i akciójával csak emlékeztetni akarta magát a muszlimok hódítása által fenyegetett Európa megmentéséért önként vállalt küldetésére.

A szélsőjobboldali iszlámgyűlölő maga is azt akarja, hogy beszámíthatóként ítéljék el, és azt állította: az oslói, illetve az Utøya-szigeti gyilkosságokat azért hajtotta végre, hogy megvédje Norvégiát az iszlámtól és a multikulturalizmustól.

Június 22-i, perének utolsó tárgyalási napján Breivik záróbeszédében megismételte korábbi kijelentését, miszerint a támadásokat a norvég nép védelmében követte el és elmondta: hiszi, hogy a történelem igazolni fogja tetteit. Ügyvédje is beszélt az oslói bíróság előtt. Geir Lippestad elmondta, teljes egészében osztja az ügyészség véleményét, hogy Breivik szörnyű terrorista tettét szinte elképzelhetetlen kegyetlenséggel hajtotta végre. Lippestadnak ugyanakkor formálisan felmentést kell kérnie, mert védence nem vallotta magát bűnösnek.

Az ítéletet augusztus 24-én hirdetik ki. A jelenlegi norvég törvények alapján a tömeggyilkos legfeljebb 21 év börtönt kaphat, életfogytig tartó büntetés nincs az országban.