Erdő Péter az első tízben a fogadóirodáknál
További Külföld cikkek
- Egy amatőr nyomzó azt állítja, megoldotta a Madeleine McCann-ügyet
- Halottnak nyilvánítottak egy október 7-én elhurcolt izraelit
- A britek meglépték, amitől egész Európa tartott, eszkalálódhat a háború Ukrajnában
- A húszik közölték, Jemenben folytathatnák tanulmányaikat a felfüggesztett amerikai diákok
- Politikai földrengés közeleg, és a lökéshullámokat mi is megérezhetjük
A 115, nyolcvan évnél fiatalabb pápaválasztó bíboros – az ennél idősebbek részt vehetnek a gyűlésen, de nem szavazhatnak – a következő napokban eldönti, ki legyen XVI. Benedek utódja. „Aki pápaként megy a konklávéra, bíborosként tér haza” – tartja a régi vatikáni mondása, amire viszont többek között éppen Joseph Ratzinger cáfolt rá nyolc évvel ezelőtt.
Az akkori helyzettel ellentétben most, a konklávé első napján viszont csak annyi biztos, hogy nincs egyetlen igazán nagy esélyes, és számos tényező befolyásolhatja, ki kerül végül az egyház élére. A fogadóirodák utolsó előrejelzései alapján Angelo Scola milánói érsek a legesélyesebb, mögötte fej fej mellett a brazil Odilo Scherer és a ghánai Peter Turkson bíboros.
A konklávé napjára beért az első négybe az amerikai Sean O'Malley, az észak-amerikai bíborosok legesélyesebbje is. A konklávé magyar tagja, Erdő Péter esztergom-budapesti érsek volt már előrébb is, most a tizedik legesélyesebbnek számít.
Az elmúlt hetekben több elemző is úgy vélte, hogy mivel a konklávénak nincs egyértelmű esélyes jelöltje, ezért kompromisszumos választásként akár Erdő Péter esztergom-budapesti érsek is az egyház élére kerülhet. Az Il Messaggero vasárnap négy bíborost tartott esélyesnek, Scola és Scherer mellett Marc Ouellet quebeci érseket, valamint Erdő Pétert.
Az biztos, hogy a lengyel és a német pápa után az olaszok megint olaszt szeretnének az egyház élére, és ebben az is segíthet, hogy 28-an vannak a konklávéban. Egyetlen másik ország sem tud ilyen fölényt felmutatni, a latin-amerikai pápaválasztók például 19-en, az észak-amerikaiak pedig 14-en vannak, de ők más-más országokból érkeztek.
A Vatican Insider korábban ennek ellenére úgy vélte, hogy a Kúria olasz tagjai között kirobbant Vatileaks-botrány mégis visszavehet az esélyeikből. Ehhez hasonlóan azt sem tudni, hogy éppen az lesz-e előny, ha valaki közel állt XVI. Benedekhez, vagy ha tiszta lappal
tud szembeszállni az egyház előtt álló kihívásokkal.
Az életkor is fontos tényező lehet. A huszonhét évig az egyház élén álló II. János Pál után a bíborosok nem akartak hasonlóan hosszú ideig regnáló pápát. XVI. Benedek nyolc éve után most megint megnőhetett a fiatalabb jelöltek esélye. Több elemző szerint az egyház még nem áll készen egy fekete pápára, mások ugyanakkor a ghánai Turksont XVI. Benedek lemondásának bejelentése óta az egyik legesélyesebb jelöltként tartják számon.
A pápaválasztók hagyományosan lelkipásztori gyakorlatot várnak el, azaz olyan valakit, aki vezetett egyházkerületet, -megyét, vagyis a Vatikán nagyhatalmú diplomatái, bürokratáinak esélye csökken. A La Stampa szerint mindenesetre Kúria bíborosainak minigyőzelmet jelent, hogy a konklávét az eredetileg tervezett március 15-höz képest néhány nappal előrehozták.