Aliz
7 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Hová meneküljünk az USA elől?

2013.07.02. 18:02
Az amerikai megfigyelési botrány kiszivárogtatója megpróbált biztosra menni, huszonegy országba adott be menedékkérelmet. Ennek ellenére sem biztos, hogy el tud bújni az USA elől. De miért célozzák meg ennyien Ecuadort, és mik jöhetnek még szóba? Egy Amerika elől menekülő szivárogtató lehetséges célpontjai közül válogattunk.

Miközben pénteken apja már azt állította, hogy valójában fiát manipulálták a körülötte lévő emberek, és visszatérne Amerikába, ha garantálják neki a tisztességes tárgyalást, Edward Snowden, az NSA lehallgatási botrányának kirobbantója összesen 21 országban kért menedékjogot. Habár Magyarország nem szerepel a Wikileaksen közzétett listán, de például Ausztria és Lengyelország igen, így Snowden akár a közvetlen közelünkben is rejtőzhetne.

Snowden célpontjai

Ausztria, Bolívia, Brazília, Ecuador, Finnország, Franciaország, Hollandia, Izland, India, Írország, Kína, Kuba, Lengyelország, Németország, Nicaragua, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Spanyolország, Svájc, Venezuela (félkövérrel, amik már elutasították)

Snowden eredetileg Hongkongból Oroszországon át Ecuadorba tartott, de már másfél hete vesztegel a moszkvai seremetyevói reptéren. Az biztos, hogy sokáig már nem maradhat: Vlagyimir Putyin orosz elnök jelezte, hogy csak akkor kaphatna menedékjogot, ha nem szivárogtatna több információt, ebbe viszont Snowden nem ment bele, vissza is vonta menedékkérelmét.

Ráadásul közben már a londoni követségén egy másik hírhedt kiszivárogtatónak, a Wikileaks-vezér Julian Assange-nak menedéket biztosító Ecuador sem áll ki teljesen Snowden mellett. Rafael Correa ecuadori elnök azt mondta, tévedésből adtak ideiglenes útiokmányokat Snowdennek, és csak azután dönthetnek a menedékkérelméről, ha már az ország területére érkezett. Most azt várják tőle, hogy saját erőből jusson el Ecuadorba. Nagyon úgy tűnik, hogy az ecuadori vezetés egyelőre az amerikai kormány és a Snowdennel szimpatizálók között próbál egyensúlyozni.

Na, de akkor hova?

Az Egyesült Államoknak összesen 107 országgal van valamilyen kiadatási egyezménye, ugyanakkor ezek egy részét még nagyon más kormányok alatt, akár több száz éve kötötték, éppen ezért nem feltétlenül kötelező érvényűek – a statisztikák szerint a washingtoni kiadatási kérvények több mint felét teljesítik a különböző országok. Azonban érdekességképpen, ha minden formális egyezményt betartanának, akkor a szökevények lényegében nem nagyon jutnának túl az Európa-Ázsia-Afrika háromszögön.

Valójában több mint 70 ország van a világon, amelyeknek nincs kiadatási egyezménye az Egyesült Államokkal, nem is beszélve azokról, amelyekkel semmilyen diplomáciai kapcsolatot nem tart fenn az ország. Elvileg tehát nagyon sok helyre menekülhet az ember, ha jogi problémái akadtak Amerikával, a gyakorlatban azonban kicsit bonyolultabb a helyzet: egy csomó ország egyezmény nélkül is kiad körözött személyeket, ha cserébe diplomáciai vagy más előnyöket remél, míg akadnak helyek, ahol a szerződések ellenére biztonságban érezheti magát az ember az amerikai hatóságoktól.

A filmrendező Roman Polanski például az Amerikával szoros szövetséges Franciaországban vígan élt 32 éven át, miközben nemi erőszakkal vádolták az óceán túlsó partján. Magyarországnak 1997 óta van érvényben kölcsönös kiadatási egyezménye Amerikával, így adunk pár tippet, hová forduljon menedékért, ha ártatlanul üldözi az FBI, a CIA, vagy további vészjósló hárombetűs ügynökségek.

Ecuador

A mostanában a kiszivárogtatók paradicsomának tűnő dél-amerikai országnak valójában 1872 óta van aláírt kiadatási egyezménye az USA-val, azonban maradt benne egy kiskapu: csak köztörvényes bűnözőkre érvényes, politikai menekültekre nem. Mivel az amerikai szenátus Snowdent árulónak kiáltotta ki, a hekker politikai menedékjogot kérhetett és kaphat az országtól, csakúgy mint korábban Julian Assange.

Ecuadorban 2006 óta a szélsőbaloldali Rafael Correa kormánya van uralmon. Correa még személyes jóbarátjánál és példaképénél, Hugo Cháveznél is jobban utálja Amerikát – amikor Chávez azt nyilatkozta, Bush elnök rosszabb mint a Sátán, ő azzal kontrázott, hogy még az összehasonlítás is sértő az ördögre nézve –, és imád borsot törni az amerikai kormány orra alá. 2008-ban például kijelentette, hogy az ország előző kormánya által felvett 3,8 milliárd dolláros hitel törvénytelen volt, és azt nem fogja visszafizetni – aztán kidobta az ecuadori nemzeti valutát és bevezette helyette az amerikai dollárt. Az ország egyébként remekül elvan a nyersolaj és a banán exportjából, és Correa tárt karokkal vár mindenkit, akit az amerikai elnyomás ellen küzdő szabadságharcosként ölelhet a keblére.

Izland

Izlandnak már több mint száz éve van kiadatási szerződése Amerikával, de az ország többször bizonyította már, hogy szívesen ad menedéket az online véleményszabadság élharcosainak, kezdve a Wikileaksszel és a teljes szórakoztatóipar által üldözött Pirate Bay szervereivel. Egy parlamenti képviselő már Snowdennek is felajánlotta a menedékjogot. A leghíresebb eset azonban Bobby Fisheré, minden idők legzseniálisabb sakkozójáé, aki ellen az ENSZ Jugoszlávia elleni szankcióinak megsértése és adócsalás miatt emeltek vádat Amerikában 1992-ben. Fisher Izlandon kért menedékjogot, ahol még állampolgárságot is adtak neki, és 1998-as haláláig itt élt, sűrű Amerika-ellenes és antiszemita megjegyzésekkel etetve a sajtót.

Snowdennek amerikai állampolgárként nem kell vízum ahhoz, hogy Izlandra belépjen, és ott azonnal menedékjogot is kérhet. Amíg az illetékes hatóság nem dönt az ügyében – és ez akár évekig is eltarthat –, Amerika hiába hivatkozik a kiadatási egyezményre. Persze nem biztos, hogy Izland szeretné egy ember miatt magára haragítani az ország legfontosabb kereskedelmi partnerét, akivel ráadásul éppen a kapcsolatok kiszélesítésén dolgozik.

Kuba

Talán a legegyértelműbb választás, ha az ember olyan országot keres, ahonnan garantáltan nem adják ki az USA-nak az ellenségem ellensége a barátom elv alapján. Olcsó rum, remek strandok, kiváló konyha, állandó 25-30 fok. A leghíresebb Kubába menekült amerikai Assata Shakur, akit gyilkossággal, bankrablással, emberrablással vádolnak a hetvenes évek óta, és az első nő az FBI legkeresettebb terroristákat tartalmazó toplistáján, kétmillió dolláros nyomravezetői díjjal. 1979-ben szökött meg egy New Jersey-i börtönből, hogy aztán több hajtóvadászat és öt év bujkálás után Kubában kössön ki, ahol 29 éve él, miközben Amerikában többszörös életfogytiglan várja.

A kilencvenes években az amerikai diplomácia még II. János Pál pápát is megkörnyékezte, hogy beszéljen Fidel Castro lelkére Shakur kiadatásának ügyében, sőt, az is felmerült, hogy cserébe enyhítenének a Kubát a hatvanas évek óta sújtó gazdasági embargón – mindhiába. A névazonosság Tupac Shakurral nem a véletlen műve, az 1996-ban agyonlőtt hiphop-ikon a mostoha-unokaöccse.

Franciaország

Roman Polanski példájának megismétlődésében aligha bízhat Snowden, a filmrendezőt ugyanis azért nem adta ki Franciaország az USA-nak, mert francia állampolgár. Viszont amerikaiakkal is megesett már, hogy francia földön találtak menedéket jó hosszú időre, Snowdenénél egyértelműbb esetekben is. Az unikornis-gyilkos néven elhíresült Ira Einhornnál 25 évébe került az amerikai hatóságoknak, hogy elérjék a francia kiadatást, Michael és Linda Mastro pedig ma is Franciaországban élnek, miközben az amerikai bíróság egy 586 millió dolláros, pénzmosással kombinált csődbűntett tárgyalására várja őket. Marine Le Pen, hírhedt francia szélsőjobboldali politikus már sietett is Snowdennek menedéket és állampolgárságot ajánlani.

Ausztria

Ausztria semleges ország. Ezt az osztrák államszerződés mondta ki 1955-ben, amikor az ország végre visszanyerte a négy, a második világháborúban győztes nagyhatalom által garantált függetlenségét. A semlegesség a keleti tömb összeomlásával némileg túlhaladottá vált, bár még a 1995-ös EU-csatlakozásnál is téma volt, mennyiben sérti ez a semlegességet. A NATO-tagság pedig csak elvi szinten merült fel, komolyan nem. Bécs a hidegháború évtiezedeiben a kémek paradicsona volt, a témában alapmű az 1949-ben forgatott A harmadik ember, amit Snowden akár holnap megnézhetne a Burgkinóban, ahol ez évtizedek óta műsoron van.

Svájc

Svájcot sem felejthetjük el, hiszen annak ellenére, hogy van kiadatási egyezményük az Egyesült Államokkal, több keresett ember is kiszemelte már úticélként. Ebben az is közrejátszik, hogy már a háborúkban is semleges terepnek számítottak, és általánosságban is valamennyire függetlenek Európa többi részétől. Az adóelkerüléseiről elhíresült Marc Rich is itt talált menedéket, amíg Bill Clinton elnök kegyelmet nem adott neki. Pazar életkörülmények, négy hivatalos nyelv, síparadicsomok, lenyűgöző táj – bármelyik kiszivárogtató szívesen felszívódna egy ilyen helyen.

Irán

A vitatott atomprogramja miatt szorongatott Irán még úgy is az egyik célpontként fordulhat meg a menekülők fejében, hogy a Mahmúd Ahmadinezsádot váltó új elnök, Hasszan Rohani megválasztásától sokan azt várják, enyhülnek a perzsa állam kapcsolatai az Egyesült Államokkal. Rohani például azt ígérte, hogy megpróbálja feléleszteni a 30 éve, a teheráni amerikai nagykövetség ostroma óta megszakadt diplomáciai kapcsolatokat. Az 1980-ban egy iráni disszidenst, Khomeini ajatollah élénk kritikusát Marylandben meggyilkoló David Belfield is Iránban talált új néven menedéket. Habár az Egyesült Államokkal nincs szerződése, de Iránnak az Egyesült Arab Emírségekkel, Afganisztánnal és Indiával például van kiadatási egyezménye.

Andorra

A Spanyolország és Franciaország között megbújó kis államban viszonylag kis merítésben, 77 ezer lakos között kellene felszívódni, azonban Andorra mégis ideális célpont lehet a menekülő szökevényeknek. Télen elég zimankós tud lenni az idő, és nyáron sincs túl meleg, de legalább az egyik legmagasabb a várható élettartam a világban. Ehhez még hozzájön, hogy nincs kiadatási szerződésük, sem semmilyen diplomáciai kapcsolatuk az Egyesült Államokkal, ráadásul bármikor át lehet ugrani a szintén kiváló búvóhelynek bizonyuló Franciaországba.

Hongkong

Elsőre talán meglepőnek tűnhetett, hogy Snowden éppen Hongkongban próbált elbújni első körben, hiszen a terület és az Egyesült Államok között csaknem két évtizede van kiadatási egyezmény. Ugyanakkor most van egy kiskapu a rendszerben: a helyi legfelsőbb bíróság éppen felülvizsgálja a kiadatási egyezményt, addig pedig határozatlan ideig Hongkongban maradhatnak a menedékkérők. Ha ennek vége, a nagyhatalmi érdekek még mindig közbeszólhatnak: a pekingi vezetés ugyanis bizonyos indokokkal megtagadhatja a kiadatást.

Hongkong
Fotó: Ken Welsh