William Hague brit külügyminiszter is jelezte, nem fogadják el a referendum eredményét, mivel az megsértette az ukrán alkotmányt. Egyben arra sürgette Oroszországot, hogy kezdjen párbeszédet Ukrajnával a válság megoldásához. (BBC)
Szergej Akszjonov, a Krími Autonóm Köztársaság Kijev által el nem ismert miniszterelnöke lelkesen számolt be arról, hogy a családok együtt vonulnak be a fülkékbe szavazni, és szívesen agitálnak az urnáknál kamerák előtt az orosz csatlakozás mellett. Legalábbis az orosz adóknak, miután másokat nem engednek be.
Az Ukrainszkaja Pravda helyi beszámolója szerint rendőrségi kísérlettel vonuló küldötségek járják végig a lakásokat és szólítanak fel a szavazásra a Krímen.
A Russia Today angol nyelvű orosz állami csatorna itt élvőben közvetít az egyik szavazóhelyiségből. A csatorna főszerkesztője már a választások kimenetelét is tudja: „A független Krím csupán még egy elismerés nélküli ország lenne, ködös jövővel. A Krím Oroszországon belül – maga Oroszország. Így is lesz” – írta Margarita Szimonjan a Twitteren.
Ha az utolsó pillanatban sem változtatja meg Moszkva a krími álláspontját, akkor az EU külügyminisztereinek hétfői ülésén megszületik a válasz – közölte a német külügyminiszter. Frank-Walter Steinmeier szerint az EU nem akart konfrontálódni, de ha Oroszország nem enged, akkor nincs más választás. Hogy mi is lenne az ellenlépés, arról a német politikus nem szólt.
Szergej Lavrov telefonon beszélt szombaton John Kerryvel – írta a Reuters. Az orosz külügyminisztérium vasárnap kiadott közleménye szerint Lavrov közölte amerikai kollégájával: a krími referendum megfelel a nemzetközi jognak. Ez nem volt új Kerrynek, elvégre pénteken személyesen is ezt hallhatta Londonban Lavrovtól.
Bizony. Igaz, nem most, hanem még 1991. január 20-án. Akkor a még épp lélegző Szovjetunión belül arról döntöttek a félsziget lakói, hogy Ukrajna részei maradnak, autonóm köztársaságként. Viktor Janukovics az akkori népszavazást néhány éve demokrácia ünnepének nevezte.
Enyhén borongós, helyenként esős idő köszöntötte a népszavazás napját a Krímben, 5-10 fokos hőmérséklettel Jevpatoriától Szimferopolon át Kercsig. A félszigetet közepesen erős nyugati szél borzolja, de ez senkit sem zavar.
A népszavazáson orosz, ukrán és krímitatár nyelven olvasható a két kérdés:
„Támogatja-e a Krím önálló szubjektumként való csatlakozását Oroszországhoz?”
„Támogatja-e, a Krím 1992-es alkotmányának visszaáállítását és a Krím státuszának biztosítását Ukrajna részeként?”
Nem alakultak meg a választói bizottságok és nem nyíltak meg a szavazóhelyiségek Bahcsiszaraj krímitatárok lakta körzeteiben – közölte az ukrán Radio Szvobodával a Bahcsiszaraji adminisztráció vezetője. Ilma Umerov korábban a referendum bojkottjára szólította fel a krímitatárokat. A lakosság 12 százalékát adó kisebbséget Sztálin deportálta a félszigetről 1944-ben, visszaáramlésok csak 1990-ben kezdődött. A krímitatárok ezért ellenzik az orosz csatlakozást.
Amikor készült a klip, még sajátjaként énekelhetett a krími tengerpartól a JuBK című számában VovaZiLVova. Vasárnaptól már nem biztos.
A Kommerszant tudósítója Oroszországból szemközti oldalon fekvő Kercsbe utazva már nem is talált határellenőrzést. A 75 százalékban oroszok lakta város, már Oroszország részének tekinti magát.
A helíszínről jelentjük: a Krím fővárosában rengeteg ugyan az orosz csatlakozásra buzdító népszavazási plakát, de hétköznapi a hangulat. Az idő is rossz, és tegnap már volt egy rendezvény a várható csatlakozás örömére. A városban járva nem látni önkénteseket, vagy nagyobb biztonsági készültséget.
Ha már felfedeztük Majka ukrán alteregóját, itt van még egy szám VovaZiLvovától, aki nem csak a Krímről dalol.
Oroszországban az átlagfizetés 25 ezer rubel (kb. 155 ezer forint) a Krímen csak a fele. A 11 ezer rubeles orosz nyugdíjak (68 ezer forint) is kétszer kisebbek. Vajon feltornássza a jövedelmeket az orosz csatlakozás?
A világ leghosszabb trolibuszvonalát is elszakítja Ukrajnától a krími népszavazás. A félszigeten ugyanis egyedülálló módon városközi kapcsolatot is biztosít a troli: Szimferopolból Alustán át Jaltáig utazhatunk, a 96 kilométer hosszú úton néhol csodás kilátással a tengerre.
Körülbelül 50 százalék már leadta voksát a krími nápszavazáson. Szergej Akszjonov krími kormányfő szerint az urnazárásig a részvételi arány el fogja érni a 80 százalékot. Az eredményben senki sem kételkedik: a 70-75 százalékban oroszok lakta félsziget 1,3 millió választópolgárának többsége az orosz csatlakozás mellett fog dönteni.
Oroszország győzelmével ért véget Szocsiban a paralimpia. Az orosz csapat rekordmennyiségű érmet szedett össze: 30 aranyat, 22 ezüstöt és 28 bronzot. Oroszország az olimpián is az éremtáblázat élén végzett a Fekete-tenger partján fekvő városban, amelytől a krími válság kissé ellopta a showt.
Ellentétben a bahcsiszaraji kerületi körzet krímitatár vezetőjének állításával, minden válastzóhelyiség megnyílt a félszigeten, így Bahcsiszaraj krímitatárok lakta részein is – közölte a krími parlament népszavazásért felelős bizottságának vezetője, Mihail Malisev.
Az EU megfigyelőket sem küldött a krími népszavazásra, mert nem is ismeri el annak legitimitását – közölte az EU kijevi képviselete.
Korábban néhány hónapos, rendkívül gyors átmenetről, a népszavazás előtti pénteken viszont már egyéves folyamatról beszélt Szergej Akszjonov, amikor Krím Oroszországhoz való csatlakozásának menetrendjét adta meg. A Krím Kijev által el nem ismert kormányfője szerint a választás eredménye nem kétséges. Értelmét viszont nem látta annak, hogy a referendumon Krím függetlenségének lehetőségét is felvessék. Akszjonov mellesleg újra elmondta, hogy az orosz erők nem vettek részt a félszigeten semmilyen katonai akcióban.
Az EU ugyan nem küldött megfigyelőket, de így is 22 országból érkeztek a választás tisztaságának ellenőrzésére: köztük az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségének olasz tagját, a Háromszínű Lángot vezető Valerio Cignetti. A párt főtitkára szerint a választások rendben zajlanak a Krímben. A szervezet 2009-ben a Jobbik VI. kongresszusán alakult meg. Tavalyig tagja volt az ukrán nacionalista Szvoboda is, amely elítéli a Krím lehetséges leválását. Akkor azonban a párt megfigyelő státuszát megvonta a jobbikos Kovács Béla vezette szervezet, a vereckei emlékmű rendszeres megrongálása és a magyarellenes nyilatkozatok miatt.
Ukrán állampogárság nélkül is volt, aki részt vett a krími népszavazáson – közölte az ukrán igazságügyi miniszter. Pavel Petrenko hivatkozott azokra az értesülésekre is, amelyek szerint sokakhoz rendőri kísérettel kopogtatnak be mozgó urnával és szólítják fel szavazásra. Vannak, akik egyenesen az utcán adják le így voksukat.
Az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségének elnöke szerint legitim a krími referendum. Kovács Béla szerint a szombaton látottak alapján a népszavazás tiszta lesz. A Jobbik Európa Parlamenti képviselője tagnap tartott sajtótájékoztatót Szimferopolban. A RIA Novosztyi szerint kijelentette: ilyen a demokrácia, a népnek joga van kinyilvánítania a véleményét. Arra nem tért ki, hogy az ukrán alkotmány erre csak úgy ad lehetőséget, ha az ország teljes lakosságát megkérdezik az elszakadásról.
Kovács Bélát egyelőre nem tudtuk elérni telefonon.
Már 64 százalék szavazott a Krímben – közölte a Ria Novosztyi. Ez 970 ezer választót jelent, ezek szerint 1,5 millió választó él a félszigeten. (A korábban 1,3 millióról szóltak a hírek. A választói névjegyzéket illetően vita van Kijev és Szimferopol között is.) A krími kormányfő 80 százalékot vár urnazárásig, tehát reményei szerint 1,2 millióan fognak voksolni. Akszjonov korábban úgy nyilatkozott, hogy 75 százalék támogatja a csatlakozást, ez 909 ezer oroszpárti szavazatot jelent.
Donyeckben ötszáz fős oroszpárti demonstárcióról számolt be egy olvasónk. „Csendes tüntetés, a város amúgy egyelőre nyugodt” – írta Ukrajna egyik legnagyobb orosz ajkú városából Viktor.
A NATO honlapjait akarta megbénítani egy tegnap óta tartó hackertámadás-sorozat. Az oldalakat helyreállították. A NATO szóvivője, Oana Lungescu twitteres bejegyzése szerint a támadás a krími konfliktus miatt következhetett be – írta a Reuters. A magát Cyber Berkut névvel illető csoport oldala szerint a támadás igazolja, hogy a NATO képtelen megvédeni saját magát, így nyilván az állampolgárok adatait sem tudja megőrizni.
Egy iskolai szavazóhelyen jártam, ránézésre olyan a szavazás, mint nálunk: nők ülnek az asztaloknál, üveg szavazóurnába kell dobni a lapokat. A bizottság barátságosan fogadott, és elmondták, hogy 16 órára már 70 százalék felett van a részvétel.
Az iskola körül csatlakozáspárti őrök vigyázzák a rendet, narancs-fekete György-szalaggal díszítve. Ezt az Orosz Birodalomban használták, de az elmúlt évtizedben a II. világháborús megemlékezéseknek is díszítőelemévé vált.
Ukrajna alkotmányát sértőnek tartja a magyar külügyminsztérium a krími népszavazást, ezért annak eredményét sem fogadja el – áll a tárca MTI-hez elküldött közleményében.
„Sürgetjük az orosz felet, hogy további lépésekkel ne élezze a válságot, hanem annak rendezése érdekében mielőbb kezdjen tárgyalásokat az ukrán kormánnyal, kihasználva a nemzetközi közvetítésre vonatkozó felajánlásban rejlő lehetőségeket is” – írta a külügy, felhívva az ukrán és az orosz fél figyelmét is arra, hogy tartózkodjanak az olyan provokatív lépésektől, amelyek a feszültség növekedéséhez és erőszak alkalmazásához vezethetnek, és veszélyeztetik az Ukrajna területén élő kisebbségek – hangsúlyosan a Magyarország számára kiemelten fontos kárpátaljai magyar közösség – biztonságérzetét és jogbiztonságát.
Keletre csoportosította erőit az ukrán hadsereg, amely harckészültségben áll ľ közölte Igor Tenyuh. A védelmi miniszter szerint az egységek a Tavaszi áradat nevű hadgyakorlatnak megfelelően foglalják el helyeiket.