Újabb oda-vissza szankciók Krím miatt

További Külföld cikkek

Nagy többséggel elfogadta az Egyesült Államok Kongresszusa azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi, hogy Amerika pénzügyi mentőcsomagot nyújtson Ukrajnának. Emellett a fehér Ház bővítheti az orosz szankcionáltak körét. A törvényjavaslat szerint Washington több mint egymilliárd dollárt adna Ukrajna gazdaságának talpráállítására, társadalmának fejlesztésére és nyugati országokhoz való felzárkózásának elősegítésére – ez töredéke annak a 15 milliárd eurónak, amelyre Kijev szerint szüksége volna.

A Kommerszant orosz lap szerint a Kongresszus által elfogadott dokumentum tartalmaz egy mellékletet is, ami felhatalmazást ad Barack Obamának, hogy ha szükséges, akkor újabb szankciókkal sújtsa az orosz és ukrán cégeket, tisztségviselőket és magánszemélyeket. A szankciókat olyanok tisztségviselőkre terjesztenék ki, akik veszélyeztették Ukrajna területi épségét, akinek a neve köthető az orosz korrupcióhoz és az orosz költségvetés megkárosításához, így még az is elképzelhető, hogy a Magnyitszkij-listára újabb személyek nevei kerülnek fel.

Obama arra is felhatalmazást kapott, hogy befagyassza azon orosz cégek számláit, amiknél felmerül a gyanú, hogy fegyvereket vagy fegyverek elkészítéshez szükséges technológiát szállít Iránnak, Szíriának és Észak-Koreának.

Az orosz külügy pénteken jelentette be, hogy Oroszország is kiterjeszti a szankciókat a nyugati hatalmakkal szemben. Az orosz intézkedések az amerikai és nyugati diplomatákat és magánszemélyeket fognak sújtani, a pontos listát később teszik közzé.

Orosz katonák a határnál

Tovább folytatódik az orosz katonák átcsoportosítása az ukrán határhoz. Az ukrán külügyminisztérium szerint már több, mint 35 ezer katona, haditechnika, tank és több mint 40 drón állomásozik Ukrajnával határos Brjanszk megyében. Az orosz és amerikai sajtóhírek szerint akár 100 ezer katona is lehet a határ mentén.

Az orosz külügy szerint ebben nincs semmi szokatlan, mivel csak hadgyakorlatot tartanak. Oroszország területén márciusban négy nemzetközi vizsgálat volt, német, svájci, finn, észt, belga, francia és ukrán ellenőrök, de nem bukkantak „semmilyen agresszív készülődésre“, nem észleltek semmilyen, a korábban bejelentettől eltérő katonai tevékenységet.

Nem csak Ukrajna keleti részénél gyakorlatoznak az orosz katonák, hanem a nyugati részénél is. A Dnyeszter Menti Köztársaságban állomásozó orosz békefenntartók a napokban egy olyan város felszabadítását gyakorolták, amit terroristák szállnak meg.

Korábban a CNN egy titkos hírszerzői jelentésre hivatkozva azt írta, hogy az előzetesen gondoltnál nagyobb a valószínűsége annak, hogy Oroszország a Krím után megpróbálja bekebelezni Kelet-Ukrajnát is. Ezzel Oroszországnak sikerülne megszereznie egy, a Dnyeszter folyóig tartó összefüggő szárazföldi földsávot. Moszkva ezzel az Ukrajna nyugati részén fekvő, de Moldova fennhatósága alatt álló Dnyesztermenti Köztársaságot is bekebelezhetné, akik már 2006 óta szeretnének Oroszországhoz csatlakozni.

Az orosz csapatösszevonások miatt Barack Obama amerikai elnök már többször felszólította Moszkvát, hogy vonja vissza a fegyveres erőket az orosz-ukrán határ közeléből, és kezdjen tárgyalásokat a feszültség csillapításáról. Az elnök szerint az orosz csapatok összevonásának célja „talán csak az, hogy ráijesszenek Ukrajnára, de könnyen elképzelhető, hogy további tervek is vannak. Szokatlan, hogy az ukrán határ közelében ekkora létszámú orosz csapatok állomásoznak.“

Felmondanak több szerződést

Oroszország felmondja több, korábban megkötött kétoldalú orosz-ukrán nemzetközi szerződését

– jelentette be pénteken Vlagyimir Putyin szóvivője, miután az orosz elnök a parlament felsőházának biztonságpolitikai tanácsával tárgyalt.

Dmitrij Peszkov szerint ez érinti a 2010-es harkovi szerződést is, amit korábban Janukovics és Putyin írt alá. A szerződés a Krím félszigeti Szevasztopol városban állomásozó orosz flottáról szól, és arra kötelezi Oroszországot, hogy 2017-től, 25 éven át minden évben 100 millió dollár bérleti díjat fizessen Ukrajnának a szevasztopoli kikötő bérléséért, és harminc százalékkal – de legfeljebb 100 dollárral – csökkentse az Ukrajnának szánt orosz gáz ezer köbméterre számolt egységárát. Miután Moszkva szerint a Krím immár Oroszország része, a Kreml természetesen nem kíván fizetni az ukrán államnak a félszigeten lévő bázisokért bérleti díjat.

Gőzerővel építik Krímet

Putyin nem roppant össze a nyugati szankciók miatt, még viccelődött is rajtuk, inkább a Krímre koncentrál. Amikor Washington bejelentette, hogy szankcionálja a Rosszija Bankot, az orosz államfő másnap egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy ezentúl abba a bankba fogja utalni az elnöki fizetését, és megkért minden állami tisztségviselőt, hogy ők is a Rosszija Banknál vezessék a számlájukat. Eddig is kiemelten kezelte az orosz vezetés a bankot, amelynek tulajdonosa Putyin egyik bizalmasa, Jurij Kovalcsuk.

A Krímen már gőzerővel folyik az orosz rendszer kiépítése. Az orosz kormány pénteken jelentette be, hogy 13 milliárd rubelt – kb. 85 milliárd forintot – különített el a 2014-es orosz költségvetésből, amit Szevasztopol és a félsziget megsegítésére fognak fordítani. A Krím Ukrajnától való függetlenítése és Oroszországhoz való csatolása ennél akár tízszer többe kerülhet az orosz költségvetésnek. Az orosz állami vasút pénteken jelentette be, hogy egy Ukrajnát elkerülő, Oroszországot Krímmel összekötő 350 milliárd forintba kerülő új vasútvonal megépítését tervezik, amihez fel kell építeni a Kercsi-szoroson át közvetlen összeköttetést biztosító hidat is, becslések szerint akár hárommilliárd dollárért.

A jövő héttől már szinte minden orosz minisztériumnak lesz képviselete a Krím félszigeten, még a távközlésért és a sajtó ellenőrzéséért felelős Roszkomnadzornak is. A hivatalos szervek állományban lévő tagjait is átveszi az orosz kormány. Putyin pénteki rendelete szerint hétfőtől a krími tűzoltók már hivatalosan is orosz állományba fognak tartozni, de heteken belül elkezdődik a rendőrök, mentősök és a különleges alakulatok „oroszosítása” is, vagyis hivatalosan is letehetik esküjüket, és orosz állományba kerülnek.

Az orosz rubel bevezetése is elkezdődött, már a legtöbb boltba a hrivnya mellett hivatalos fizetőeszközként fogadják el az orosz valutát, de ukrán fizetőeszköz egészen 2015 végéig biztosan forgalomban marad.

Janukovics újra bejelentkezett

Ukrajna minden régiójában népszavazást kell tartani az adott terület státusáról

– írta az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökségnek eljuttatott az ukrán népnek szánt üzenetében Viktor Janukovics, aki ukrán elnökként írta alá a levelet. Szerinte a Délkelet-Ukrajnában lángra lobbant tiltakozás a sűrűn lakott iparvidék lakosságának természetes reagálása az államcsínyre.

A levélben javasolt referendum miatt az ukrán legfőbb ügyészség nyomozást indított Janukovics ellen, hiszen ezzel az ország egyébként is megbomlott területi épségét veszélyezteti. A volt elnökkel szemben – aki magát továbbra is legitim államfőnek tekinti – az ügyészség már korábban is indított nyomozást, a februári tüntetésekkel szembeni rendőri fellépés miatt. A zavargásokban 102 ember vesztette életét.

Az Oroszországba menekült ukrán politikus azt is elmagyarázta, hogy miért nem írta alá EU-s társulási szerződést. Szerinte Oroszország emelte volna az ukrán termékek vámtarifáját, hogy megvédje saját piacait, ezért 7-8 millió ukrán munkahely került volna veszélybe. Janukovics szerint tovább kellett volna folytatni a tárgyalásokat az EU-val, az orosz fél bevonásával, hogy mindenkinek megfelelő köztes megoldás szülessen.

Janukovics emberei már készülnek

Az ukrán választási iroda pénteki közleménye szerint a májusi 25-i elnökválasztásra már öt személy regisztrált: Szergej Tyihipko volt miniszterelnök-helyettes – Janukovics kampányfőnöke, de korábban Timosenko szövetségese –, Mihail Dobkin, aki Harkov megye kormányzójaként szintén a volt elnök támogatójának számít, Jurij Bojko volt miniszterelnök-helyettes és energetikai miniszter Janukovics elnöksége alatt, valamint Renata Kuzmina, a szintén Oroszországba menekült korábbi főügyész, Viktor Psonka egykori helyettese. Rajtuk kívül indul függetlenként Vagyim Rabinovics médiatulajdonos üzletember, aki vagyonát bútorimporttal alapozta meg.

Julija Timosenko, volt ukrán kormányfő is szívesen indulna jelöltként, ha a Haza (Batykivscsina) szombati pártkongresszuson őt jelöli államfő az elnökválasztásra.

Megvizsgálják a halálát

Egyre erősebb az ukrán Jobboldali Szektor (Pravij Szektor) radikális szervezet politikai ereje. Az ukrán parlament a szervezet ezer fős tüntetése után vizsgálóbizottságot állított fel Olekszandr Muzicskónak, a Jobboldali Szektor szervezet nyugat-ukrajnai vezetőjének megölése ügyében.

Muzicskót – aki Szaska Belij néven vált ismertté – kedden lőtték agyon a Szokil (Sólyom) különleges rendőri alakulat tagjai Rivne közelében. A hivatalos tájékoztatás szerint őrizetbe akarták venni a PSZ-vezetőt, aki ellenállást tanúsított, és menekülés közben érte őt halálos lövés.

Kellemetlen szövetséges

A vizsgálóbizottság parlamenti képviselőkön kívül három, társadalmi szervezetekhez tartozó tagja is lesz. Olekszandr Turcsinov Ukjrajna megbízott elnöke szerint a vizsgálóbizottságot azért állítják fel, hogy megszűnjenek híresztelgetések és provokációk e kérdés körül.

Közben a parlament előtt néhány száz fővel még mindig tüntettek a Jobb Szektor (PSZ) szimpatizánsai, akik a belügyminiszter lemondását követelik Muzicsko halála miatt. A PSZ aktivistái már csütörtökön elkezdték demonstrációjukat, akkor becslések szerint mintegy ezren gyűltek össze, majdnem betörtek a parlament épületébe.

A radikális szervezet növekvő befolyása egyre kellemetlenebb az új ukrán vezetés számára. Egyre gyakrabban merül fel a Majdan révén hatalomra jutott ellenzék köreiben a PSZ betiltásának ötlete. Kérdés, hogy a Majdanon aktív erő – amelynek vezetője, Dmitrij Jaros az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács helyettes vezetője lett – kiszorítható-e még a partvonalon kívülre.