Magdolna
18 °C
27 °C

Simítják Orbán mondatait

2014.05.14. 23:03
Komoly diplomáciai háttérmunka kezdődött, hogy Orbán Viktornak a kárpátaljai magyarok autonómiájával kapcsolatos nyilatkozatát tisztázzák. Orbán a beiktatási beszédében Kárpátaljával kapcsolatban nem is az autonómia, hanem az önigazgatás kifejezést használta – ugyanakkor a Kárpát-medence magyarságáról szólva autonómiáról beszélt. Szerdán Pozsonyban Martonyi János feladata volt tisztázni a magyar álláspontot, de az igazi forduló csütörtökön Orbán Viktorra vár a V4-találkozón. A kiélezett ukrajnai helyzetben a kormányfő kijelentéseit a lengyel miniszterelnök is szerencsétlennek nevezte.

Komoly vihart kavart Orbán Viktor szombati beiktatási beszédének az a része, amelyben az Ukrajnában élő magyarokat megillető jogokat is szóba hozta. A kijelentések miatt kedden bekérették a kijevi magyar nagykövetet, Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint pedig azt mondta:

ma, amikor tanúi vagyunk Ukrajna szétbontásának, az ország szétszakítására irányuló kísérletnek, egy ilyen kijelentés aggodalmat kelthet.

Önigazgatás vagy autonómia?

Ezt mondta Orbán

"Folytatjuk a keleti nyitást, megerősítjük gazdasági jelenlétünket és súlyunkat a Kárpát-medencében. Ez érdeke Magyarországnak, a szomszédos országoknak és érdeke az Európai Uniónak is. A regionális kapcsolatok eltökélt erősítése nem áll ellentétbe a markáns nemzetpolitikai irányvonallal.

A magyar ügy a II. világháború óta megoldatlan, a magyar ügyet európai ügynek tekintjük. A Kárpát-medencei magyarokat megilleti a kettős állampolgárság, megilletik a közösségi jogok, és megilleti az autonómia is. Ez az álláspontunk, melyet képviselni fogunk a nemzetközi politikában.

Mindennek közeli aktualitást ad az Ukrajnában élő 200 ezer magyar helyzete, melynek meg kell kapnia a kettős állampolgárságot, meg kell kapnia a közösségi jogok teljességét, és meg kell kapnia az önigazgatás lehetőségét is. Ez világos elvárásunk a most formálódó új Ukrajnával szemben, akik egyébként élvezik a támogatásunkat a demokratikus új Ukrajna megteremtéséért végzett munkájukban."


(Részlet Orbán Viktor szombati beiktatási beszédéből. Szó szerinti leirat.)

De mit mondott Orbán, ami ilyen felzúdulást váltott ki? Igazából semmi olyat, amit korábban ne mondott volna. A kormányfő beszéde szerint az Ukrajnában élő magyaroknak is meg kell kapniuk 

  • a kettős állampolgárságot
  • a közösségi jogok teljességét
  • az önigazgatás lehetőségét.
Orbán Viktor a Kossuth téren
Orbán Viktor a Kossuth téren
Fotó: Huszti István

Ám mivel a kormányfő előző mondatában arról szólt, hogy a Kárpát-medencei magyarokat „megilleti a kettős állampolgárság, megilletik a közösségi jogok, és megilleti az autonómia is”, Kijevben nem kellett túlzottan vájtfülűnek lenni ahhoz, hogy ezt Kárpátaljára vonatkoztassák, még akkor is, ha Orbán valóban nem említette egy mondatban Kárpátalját és az önrendelkezést.

Ráadásul az sem világos, hogy milyen különbség volna az önrendelkezés és az autonómia kifejezés között – túl azon, hogy az egyik görög eredetű. A két szó önmagában nem határozza meg, hogy területi, vagy kulturális önrendelkezésről van szó.

Bár Orbán eddig is hangsúlyozta a Kárpát-medence magyarságának érdekközösségét – ezt szimbolizálja az egyszerűsített honosítási eljárás is – ám Ukrajna válsága idején – amikor a Krím után újabb területek szakadhatnak le az országról keleten – a kijevi vezetés különösen érzékenyen reagál az önrendelkezéssel kapcsolatos felvetésre. Már csak azért is, mert ennyire nyíltan Orbán nem beszélt az autonómiáról: sem 2010 novemberi útján – amikor a kormányfő a térség stabilitásának garanciájának nevezte Viktor Janukovics elnököt, akitől névre szóló futballmezt vett át, utalva a 2012-es EB-re –, sem két évvel ezelőtt, amikor szintén gyors látogatást tett az ukrán fővárosban. A magyar kormányfő a Kárpátalja gazdasági fejlesztéséről beszélt, és arról, hogy

a kisebbséghez a kijevi vezetés jól viszonyul, nincs olyan kérdés, amelyet ne tudnának megoldani.

Tavaly Kárpátalján járva a kormányfő ugyan beszélt a határokon átívelő nemzetegyesítésről, és arról, hogy a határok légiesedése a magyarokat segíti, ám itt sem szólt önrendelkezésről/autonómiáról, és nyilatkozata nem is verte ki a biztosítékot Kijevben.

Mindenki értett mindent

Orbán a szombati beiktatási beszédében az önrendelkezést érintő gondolatok után hangsúlyosan hozzátette, hogy Magyarország mindenben támogatja a demokratikus új Ukrajna megteremtését. Az ukrán sajtó ezt a részt is hűen idézte, ám az ukrán vezetés láthatóan nem nyugodott meg.

Felmerült, hogy a diplomáciai feszültséget félreértés okozta. Az ukrán sajtó azonban az Orbán beiktatási beszédében elhangzottakat pontosan adta vissza. Nem arról van tehát szó, hogy valamit "kontextusból kiragadva, összemosva" félreértelmezett volna az ukrán sajtó és így a közvélemény. Még azzal sem borzolták a kedélyeket az ukrán lapok, hogy az autonómiát rögtön területi autonómiaként értelmezték volna. Az ukrán és orosz fordításokban is szöveghűen, jelző nélkül jelent meg az önrendelkezés és autonómia szó.

Az érzékeny helyzetre tekintettel a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) márciusban megválasztott új elnöke, Brenzovics László elállt attól, hogy Orbán nyilatkozatát kommentálja.

A románok óvatosabbak

Orbán szavai a mostani rendkívül kiélezett helyzetben kelthettek feszültséget. Kijevben februárban több hónapnyi tüntetéssorozat után elüldözték Viktor Janukovics elnököt, és az EU-párti ellenzék jutott hatalomra, amit viszont a szakadár területek - Moszkvával egyetértésben -  nem fogadtak el. Az orosz többségű Krím-félsziget március 16-án egy illegitimnek tartott népszavazással csatlakozott Oroszországhoz, Kelet-Ukrajnában pedig ugyanezzel a céllal tartottak népszavazást május 11-én.

A feszült helyzet nem csak a magyar kisebbséget sújtja. A problémához azonban egészen más irányból közelített a román államfő. Traian Basescu hétfőn azt kérte az Ukrajnában élő románoktól, hogy  legyenek lojálisak az ukrán államhoz. Ha pedig népszavazáson kérnék Romániához való csatlakozásukat, azt Bukarest nem ismerné el, tette egyértelművé álláspontját a román államfő.

Egy ilyen referendum ellentétes lenne az ukrán alkotmánnyal. Ugyanígy nem ismernénk el ilyesmit Románia területén sem, ha valakiben felmerülne egy hasonló referendum megszervezése.

Basescu arra utalt, hogy Oroszország "területrablási" szándékkal hivatkozik a kisebbségek védelmére. Így akarja politikai ellenőrzése alá vonni a volt Szovjetunió térségét. Basescu szerint ennek ellenszere a kisebbségi jogok biztosítása, azaz egészen más úton ugyanarra a következtetésre jutott, mint Orbán.

A lengyel kormányfő ünneprontó lesz

Információink szerint az ügy kisimítására magyar oldalon komoly diplomáciai háttérmunka indult. A Külügyminisztérium most minden csatornán azt erősíti, hogy a magyar kormánynak nincsenek területi autonómiára irányuló törekvései. Értesülések szerint Martonyi János szerdán Közép-Európa legjelentősebb kül- és biztonságpolitikai fórumán, a pozsonyi Globsec-en igyekezett tisztába tenni az ügyet. Ehhez képest a külügyminiszter MTI-nek adott nyilatkoztából annyi derül ki, hogy „atfogó politikai megoldásra van szükség Ukrajna ügyében, mivel válságot nem lehet fegyverekkel eldönteni”

A „Harc Ukrajnáért” című szekcióbeszélgetésen Németh Zsolt vett részt. A külügyi államtitkár a zárt ajtók mögött folyt megbeszélés után nyilatkozott. „A magyar külpolitikának az a feladata, hogy konszenzusépítő szerepet vállaljon Ukrajna és Oroszország irányában, s e tekintetben sikeresek voltunk” – idézte Némethet, az MTI. Az nem derült ki, hogy Orbán szavai felmerültek-e a szekcióbeszélgetésen.

 Csütörtökön Orbán is lehetőséget kap, hogy elmondja, mit gondol. A visegrádi országok pozsonyi értekezletére készülve Donald Tusk már előre bejelentette: ha ünneprontó is lesz, de szóba fogja hozni ezt a kérdést.

A magyar kisebbség autonómiájáról és kettős állampolgárságáról szóló kijelentések ellentétesek az ukrán jogszabályokkal, Jevhen Perebijnisz külügyi szóvivő kedden ezzel indokolta, hogy bekérették Kijevben a magyar nagykövetet. A szóvivő szerint ezek a kijelentések nem segítik az ukrajnai válság eszkalálódásának megállítását és a helyzet stabilizálását, aggodalmat keltenek bennük.

Szerdán Danilo Lubkinszkij ukrán külügyminiszter-helyettes már sokkal békülékenyebben nyilatkozott. Azt mondta: Orbán kijelentései nem sértik Ukrajna szuverenitását. Az ukrán kormány védi a nemzeti kisebbségeket és különös gondoskodással, figyelemmel viszonyul a magyar kisebbséghez.

Kulturális autonómia már van

Egyáltalán nem volt ennyire megértő a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párti miniszterelnök-helyettes, Olekszandr Szics. Szerinte annak érdekében, hogy a Krímben történtek, illetve Orbán Viktor miniszterelnök kijelentése ne teremtsenek precedenst, az ukrán államnak erőt kell mutatni:

ha Ukrajna gyengeséget mutat, a magyarok mellett mások is ki akarnak majd szakítani egy-egy darabot területéből.

Viktor Baloha kárpátaljai független parlamenti képviselő a RusNews.ua-nak azt magyarázta, hogy a kárpátaljai magyarok már kulturális autonómiát élvezhetnek. Az ungvári egyetemen van magyar szak, Beregszászon működik a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Beregszászban ráadásul regionális nyelv a magyar – bár a Kárpátalján vitatják, hogy a törvénynek sikerült volna érvényt szerezni –, a magyar kisebbségnek két politikai szervezete is van (a KMKSZ és az UMDSZ).

Baloha szerint a kárpátaljai magyar kisebbség szélesebb kulturális és vallási jogokat élvez, mint az ukrán nemzetiségűek Viktor Janukovics volt államfő elnöksége alatt. A kettős állampolgárságot ugyan a jelenlegi ukrán szabályozás nem teszi lehetővé, Baloha szerint azonban a kérdés lekerülhet a napirendről, amint Ukrajna az Európai Unió tagjává válik.

Az esélyes jelölt mellé álltak

Az ukrajnai magyarság sajátos és rendkívül összetett helyzetben van. Bár a narancsos forradalom után ígéretet kaptak Juscsenkótól a közigazgatási autonómiára, az elnök nem tudta beváltani ígéretét. Julija Timosenko idején a magyarok számára hátrányos törvények születtek, például kötelezővé tették az ukrán nyelvű érettségit a magyar iskolákban is. Ezeket a vitatott rendeleteket aztán éppen az a Viktor Janukovics vonta vissza, majd fogadott el egy, a gyakorlatban ugyan alig működő, de mégis európai szellemű nyelvtörvényt, akit idén februárban buktattak meg az utcai tüntetéseken.

Ukrajnában május 25-én tartják az elnökválasztást, aminek kifutása a kisebbségi jogok érvényesülése szempontjából sem lesz mindegy. A Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége nemrég választási megállapodást írt alá Petro Porosenkoval, a közvéleménykutatások szerint legesélyesebb ukrán elnökjelölttel. A magát több kormány minisztereként kipróbált milliárdos politikus vállalta, hogy elnökévé választása esetén biztosítják az anyanyelv-használati jogokat, fejlesztik a magyar nyelvű oktatást, megteremtik a magyar parlamenti képviselet és a tervezett közigazgatási reform során figyelembe veszik az egy tömbben élő magyar közösség érdekeit.

Dmitrij Labin, a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemének (MGIMO) nemzetközi jog professzora a Kommerszantnak nem zárta ki, hogy az ukrajnai magyar kisebbség autonómiát kapjon, „mivel ez a kérdés húsz éve vitatéma”. Szerinte Magyarország az Európai Unió tagjaként nem fogja összeütközésig vinni a vitát, ráadásul Budapest egyértelműen tiszteletben tartja az 1975-ben aláírt helsinki záróokmányt, amely a határok sérthetetlenségéről is szól.