Izraelben törhet ki az újabb közel-keleti háború

Kedden este is szóltak a légvédelmi szirénák Jeruzsálemben és Tel-Avivban, négy rakétát lőttek ki Haifa irányába is. Riadó volt Bét Semesben, Gedérán, Rehovoton és több kisebb településen. A BBC szerint a Hamász kedden éjjel több rakétát is kilőtt Jeruzsálemre, de ezek egyike sem érte el a várost, valamint az izraeliek elfogtak egy Tel-Avivra irányított rakétát is. Robbanásokról számoltak be a Gázai övezet északnyugati részén is.

Izrael kedden bejelentette, hogy 40 ezer tartalékost mozgósítanak, és felkészültek a helyzet esetleges eszkalálódására is, miután hétfő óta folyamatosan lőnek ki rakétákat izraeli területek felé a Gázai övezetből, a zsidó állam pedig légi csapásokat hajt végre. Azt nem tudni, hogy megindul-e a szárazföldi offenzíva a Gázai övezet ellen, de minden adott lesz a csapatok bevetéséhez.

„A Hamász ellen indított akció várhatóan nem ér véget néhány nap alatt" – jelezte Móse Jalon védelmi miniszter. A másik oldalon a Gázai övezetet uraló Hamász bosszúra készül a légi csapások miatt. „Az ellenség átlépte a határt, megfizet a bűneiért" – volt olvasható egyik vezetőjük Facebook-oldalán.

Fiatalokat gyilkoltak meg

A palesztin–izraeli helyzetet több fiatal elrablása és meggyilkolása élezte ki az elmúlt hetekben. Három izraeli fiatal június 12-én tűnt el, Izrael pedig a Gázai övezetben is kutatott utánuk, a Hamász több tagját őrizetbe vették. A három héttel korábban eltűnt három izraeli fiatal holttestét végül múlt héten találták meg egy mezőn Ciszjordániában. Az eset hatalmas felháborodást keltett és tüntetéseket váltott ki Izraelben, a fiatalok elrablásával és meggyilkolásával a Hamászt vádolták. A palesztin szervezet méltatta ugyan az elrablásukat, de nem ismerte el a gyilkosságokat.

A múlt hét végén aztán Kelet-Jeruzsálemben elraboltak egy palesztin fiatalt, akinek élve elégetett holttestét később egy erdőben találták meg. Simon Peresz izraeli államfő és több politikus is elítélte a gyilkosságot, de a fiú halála miatt összecsapások robbantak ki a rendőrök és a köveket dobáló tüntetők között Kelet-Jeruzsálemben és több palesztinok lakta településen. Az elmúlt tíz évben nem voltak ehhez hasonló zavargások Kelet-Jeruzsálemben, ahol a rendőrök vasárnap harminc embert vettek őrizetbe.

Izraelben hétfőn jelentették be, hogy őrizetbe vettek hat embert, akiket a palesztin fiú meggyilkolásával gyanúsítottak, a szélsőségesek pedig be is vallották a gyilkosságot, amit a három izraeli fiatal haláláért bosszúból követhettek el. A gyilkosságok mindkét oldalon komoly indulatokat váltottak ki, és a helyzet minden korábbinál feszültebbé vált.

Rakéták és légi csapások váltakozása

Izrael hétfő hajnalban újabb légi csapást mért a Gázai övezetre, ahol állítása szerint egy rakétaállomást semmisítettek meg, miután az elmúlt egy hónapban több mint száz rakétát lőttek ki az övezetből izraeli területek irányába. A Hamász viszont azt állította, hogy légi csapásban megölték a szervezet nyolc tagját, ezért pedig Izrael „borzasztó árat fog fizetni”. Izrael szerint a Hamász emberei akkor haltak meg, amikor saját robbanószerkezeteiktől beomlott egy olyan csempészalagút, amit napokkal korábban bombáztak le az izraeli erők.

A Hamász hétfőn közel száz rakétát lőtt ki izraeli területek felé, ebből harminc, többségében lakatlan területen be is csapódott, a többit hatástalanította a Vaskupola rakétaelhárító rendszer. Egy izraeli katona és egy civil sebesült meg a rakétatámadásokban. A Gázai övezethez közeli óvóhelyeket mind megnyitották, az iskolák és egyetemek bezártak, a nyári táborokat sem tartják meg. Tel-Avivban és Jeruzsálemhez közel is megszólaltak a szirénák.

Izrael hétfő éjszaka ötven célpont ellen hajtott végre légi csapásokat, ezek között olyan lakóházak is voltak, amiket az izraeli hadsereg szerint műveleti központként használt a Hamász. Az egyik épületből a csapás előtt kimenekültek az emberek, miután egy izraeli hírszerző tiszt értesítette őket, hogy megsemmisítik a házat, de így is többen megsérültek. A Hamász szerint F-16-osokkal, Apache harci helikopterekkel és drónokkal is támadták őket.

Kedden is folytatódtak a rakétatámadások az egyik, és a légi csapások a másik oldalról. Palesztin orvosi források szerint már legalább tizenhatan meghaltak az elmúlt 24 órában a légi csapásokban, és Izrael is megerősítette, hogy célzottan likvidálták a Hamász kommandójának észak-gázai vezetőjét, Mohamed Sabant, akinek az autóját érte támadás. Izrael azzal vádolja a Hamászt, hogy élő pajzsként használ embereket, miután többen meghaltak az egyik épületnél. Estére a Hamász nagyobb hatótávolságú rakétái már Tel-Avivot is elérték, de az elhárító rendszer leszedte a lövedékeket.

Másfél éve tűzszünet, előtte invázió

A Hamász hétfőn először vállalta rakétatámadások elkövetését a 2012-es konfliktus óta, amit végül nyolc nap után egy egyiptomi közvetítéssel kialkudott tűzszünettel sikerült lezárni. Akkor a megszaporodó rakétázások után Izrael hatszáznál is több légi csapást hajtott végre, és készen állt egy szárazföldi offenzívára is, 30 ezer tartalékost hívtak be, de végül nem nyomultak be.

Izrael állítása szerint összesen 1500 „terrorista telephelyet” támadott a hadművelet alatt, végeztek a Hamász fegyveres szárnyának több vezetőjével, lebombáztak 980 földalatti rakétaállást és 140 csempészalagutat. Összesen 5 izraeli és legalább 150 palesztin vesztette életét a nyolc nap alatt, sokan megsebesültek, a Gázai övezetben és Izraelben is több épület összedőlt vagy megrongálódott. A Hamásznak azóta nem volt annyi áldozata, mint most az elmúlt két napban.

A 2012-es konfliktus mellett azonban a 2008-2009-es invázió is a mostani helyzet előképe lehet. Izrael akkor hétszáznál is több légi csapást hajtott végre a Gázai övezet ellen, ezzel azonban csak előkészítette a terepet a szárazföldi offenzívához. Akkor valamivel több mint tízezer tartalékost hívtak be, mielőtt a nyolc napig tartó légi csapások után 2009. január 3-án az izraeli hadsereg behatolt az övezetbe. A támadás céljának a Hamász rakétaállásainak megsemmisítését nevezték, a harcok pedig egészen január 18-ig elhúzódtak. Összesen tizenhárom izraeli, és 1417 palesztin, köztük sok civil vesztette életét.

Nem működött a békefolyamat

A 2012-es tűzszünet óta sem szűntek meg teljesen a Gázai övezetből kilőtt rakéták, vagy az izraeli légi csapások, de az erőszak nem lángolt fel ennyire az elmúlt másfél évben. Az amerikai közvetítéssel újrainduló békefolyamat azonban idén márciusban újra zátonyra futott. A Háárecben hétfőn megjelent felmérés szerint az izraeliek többsége a kétállami megoldást támogatja, ezt ugyanakkor a palesztinok kevesebb mint harmada támogatja, és az izraeli telepek kérdése sem rendeződött.

A tárgyalások végig rendkívül vontatottan haladtak, feszültségeket csak növelték azokat az izraeli tervek, amelyek alapján újabb 20 ezer új lakást húztak volna fel Ciszjordániában, és a palesztin foglyok átengedését is sokáig csak ígérgették. Izrael mindeközben azt hangoztatta, éppen a palesztin hatóságok azok, akik nem teljesítik a vállalásaikat. Majd márciusban, amikor a Hamász és a Fatah palesztin szervezet bejelentette, hogy egységkormány alakít, Izrael válaszul felfüggesztette a tárgyalásokat.

A CNN szerint az elmúlt hónapokban aztán mindkét oldalon megerősödtek a szélsőséges hangok. A Ciszjordániát vezető Fatah és az egységkormányba szintén bekerülő, a Gázai övezetet uraló Hamász között is nőtt a feszültség – Abbász például elítélte a három fiatal elrablását, míg a Hamász méltatta azt –, ahogy Netanjahu koalíciós partnere, a Jiszráel Béténu is keményebb hangot ütött meg.

Netanjahu most azt ígérte, hogy minden szükséges lépést megtesznek, hogy újra nyugalom legyen Izrael déli részén, ugyanakkor utalt arra is, hogy nem feltétlenül akarná kiszélesíteni a konfliktust. „Elfogadhatatlan, hogy egy terrorszervezet kezében legyen több száz rakéta, amiket bármikor bevethetnek. Nem tudom, mégis mire várunk még" – hangoztatta Jiszráel Béténu vezetője, Avigdor Lieberman külügyminiszter, aki szerint ki is léphetnek a koalícióból, ha az nem működik megfelelően. Netanjahu kedden állítólag külföldi vezetőkkel beszélt telefonon, hogy felmérje egy esetleges beavatkozás megítélését.

Mahmúd Abbász palesztin elnök felszólította Izraelt, hogy azonnal hagyjon fel a légi csapásokkal, mivel szerinte a művelet káoszba taszíthatja a régiót. „Békeegyezményre van szükség, hogy megkíméljük az ártatlanokat a tömegpusztítástól" – mondta. Abbász szóvivője azzal vádolta Izraelt, hogy nyílt mészárlást rendez gyerekek, nők és idősek között.

A szárazföldi egységek felsorakoznak

Az elmúlt napok palesztin rakétatámadásai és izraeli légi csapásai után az a legnagyobb kérdés, hogy megsokszorozódnak-e a légi csapások, és valóban beküldenek-e szárazföldi egységeket. Izraeli feltételezések szerint a Hamásznak tízezer különböző méretű és hatótávolságú rakétája lehet, és állításuk szerint a rakétatámadások megakadályozását tűzték ki célul. „Nem akarunk egy nagy szárazföldi műveletbe keveredni a Gázai övezetben, de készek vagyunk kiszélesíteni az akciót, ha a rakétatámadások nem fejeződnek be" – mondta egy névtelen katonai forrás a Háárecnek.

Másfél éve Izrael azt állította, hogy a Gáza elleni katonai akció első napjaiban megsemmisítették a palesztin területen felhalmozott komolyabb rakéták 95 százalékát, ezért sok múlik azon, most mennyire ítélik hatásosnak a légi csapásokat. A Telegraph helyszíni tudósítója tizenkét harckocsit és páncélozott csapatszállítót látott a Gázai övezet felé haladni, de 2012 végén is felsorakoztak már a harckocsik az övezet mentén. A 40 ezer tartalékos mozgósítása mindenesetre jóval nagyobb, mint a legutóbbi konfliktusok esetében volt.

Az egyik meggyilkolt izraeli fiú nagybátyja és a megölt palesztin fiú családjának jogi képviselője is próbálta csillapítani az indulatokat az elmúlt héten. Palesztin oldalról az is kérdés, hogy folytatódnak-e a tüntetések Kelet-Jeruzsálemben, illetve átterjednek-e egyre több településre Ciszjordániában, ahol nem vonultak utcára az elmúlt napokban. David Miller, a Woodrow Wilson Nemzetközi Kutatói Központ Közel-Kelet-szakértője mindenesetre azt mondta a CNN-nek, hogy szerinte nem sodródnak az események egy harmadik intifáda felé.

Ugyanakkor egyelőre nehezen látszik, hogyan kerülhetne ki a két oldal a mostani spirálból, és a 2012-es helyzettől eltérően ezúttal egy esetleges közvetítő sem merült fel, mint amilyen akkor a Muzulmán Testvériség által is támogatott, azóta megbuktatott Mohamed Murszi egyiptomi elnök volt. A tartalékosok mozgósításáról szóló parancsot 24 órán belül végrehajtják, utána sok függ attól, mennyire intenzíven folytatódnak a következő napokban a rakétakilövések és a légi csapások.

Az Egyesült Államok kedden elítélte a rakétatámadást, úgy vélték Izraelnek joga van hozzá, hogy megvédje magát. A Gáza elleni légicsapásokat William Hague brit külügyminiszter közleményben ítélte el. A német külügyminisztérium a Twitteren azt írta, mindkét oldalnak arra kell törekednie, hogy elkerüljék a háborút. Az Arab Liga az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását kérte, az Iszlám Együttműködési Szervezet pedig bejelentette, hogy rendkívüli külügyminiszteri ülést tart csütörtökön Dzsiddában "a Palesztina ellen indított izraeli hadjárat" miatt kialakult helyzet megvitatására.