Ezekért az alagutakért vonultak Gázába
További Külföld cikkek
-
Véletlenül is kitörhet az atomháború Ukrajnában - Lemondott az anglikán egyház legfőbb vallási vezetője egy gyermekbántalmazási ügy miatt
- A liberálisok is bekerülhetnek a kormánykoalícióba a választásokon győztes Osztrák Szabadságpárt helyett
- Környezetvédők tiltakoznak a vatikáni karácsonyfa-állítás ellen
- Az Egyesült Államok babérjaira törne Kína a haditechnológia terén
Hiába szólította fel az ENSZ Biztonsági Tanácsa azonnali tűzszünetre a feleket, tovább folytatódnak a harcok a Gázai övezetben. Benjámin Netanjahu kijelentette: addig folytatják a két hete tartó offenzívát, amíg összes céljukat el nem érik. Izrael célja pedig hivatalosan a több százezer munkaórával kialakított határ alatti alagútrendszer felszámolása, Netanjahu szerint az alagutakat használják arra, hogy a palesztinok behatoljanak Izraelbe és ott civileket öljenek meg vagy raboljanak el.
Az offenzíva addig tart, amíg újra nyugalom és biztonság nem lesz az országban és meg nem semmisítik a Hamász infrastruktúráját.
– mondta az izraeli miniszterelnök.
Az eddig felderített alagutak közül több is lakóházakból, sőt, kegyhelyekről indult Izrael felé. Több alagút bejáratát találták meg a katonák az izraeli határhoz legközelebb lévő Szadzsahíja lakónegyedben, amelyek a Hamász föld alatti bunker, közlekedő és támadó rendszeréhez tartoznak. Az egyik alagút izraeli kijárata az övezet szomszédságában lévő Kiszufim nevű kibuc ebédlőjébe vezetett.
Néha engedik, néha elárasztják
Az első alagutakat a nyolcvanas években vették észre az izraeliek, Izrael jelenleg azt állítja, hogy majdnem ötven bejáratot talált több mint egy tucat különböző alagúthoz. Egyes jelentések szerint vannak olyan alagutak is, melyekben akár autóval is lehet közlekedni. Betont és cementet épp azért nem szabad Gázába vinni a nemzetközi szervezeteken kívül senkinek, mert az izraeliek attól félnek, hogy a szállítmányokat alagutak megerősítésére használnák.
Korábban volt, hogy Egyiptom szemet hunyt a területén végződő alagutak felett, így innen sok üzemanyag, étel, víz, sőt akár élő állat is került az övezetbe, ahogy nyilvánvalóan fegyverek is. Becslések szerint több százmillió dollár értékű csempészáru vándorolt a föld alatt Gázába, de nemrég Egyiptom is kihátrált mögülük.
A váltás oka az volt, hogy míg Mohamed Murszi alatt a Muzulmán Testvériség sok tekintetben a Hamász ideológiai megfelelője volt, Abdel-Fattah al-Sziszi viszont éppen az iszlamista csoportokat igyekszik visszafogni. Mubarak is árasztott el vízzel csatornákat, amivel egy izraeli-palesztin békeszerződést próbált elősegíteni.
Kell a rakétához is
Az ENSZ bejelentette, hogy több mint százezer palesztinnak kellett a konfliktus miatt elmenekülnie otthonából, ők a világszervezettől kértek segítséget. A palesztin menekültekért felelős testületnél (UNRWA) már kétszer annyian kértek menedéket, mint a 2009-es gázai háború idején. Összesen több mint 500 palesztin halt már meg a gázai övezeti konfliktusban gázai egészségügyi források közlése szerint.
Az alagutak elengedhetetlenek a házi készítésű Kasszám-rakéták gyártásához is: a darabos cukorra emlékeztető műtrágyát üstben főzik föl, sokszor előfordul, hogy Izraelből vásárolt műtrágyát használnak rakétaüzemanyag-gyártáshoz, amit aztán visszalőnek rájuk. A robbanószer többnyire a Gázai övezet alatt húzódó titkos alagútrendszeren át érkezik csempészektől, de hajón is kapnak utánpótlást. Nyersanyaghiányra nem nagyon lehet panasz: egyrészt a Hamász szép készletet halmozott föl a Kasszám-rakétákból az elmúlt években, másrészt a csempészalagutakon át szinte minden beszerezhető.
Az izraeli arabok – akik a népesség 20 százalékát teszik ki – általános sztrájkba léptek az invázió miatt, mire a világi nacionalista Avigdor Lieberman külügyminiszter a sztrájkolók vállalkozásainak, üzleteinek bojkottjára szólította fel a zsidó lakosságot. Maga a sztrájk egyébként csak az arabok által sűrűn lakott helyeken (köztük Názáretben) érezteti hatását.
Gáza – ami egy elképesztő sűrűn lakott kis csík a tengerparton – közben a humanitárius katasztrófa szélére került. Brutális állapotokról számol be megrázó nyílt levelében egy Mads Gilbert nevű norvég orvosprofesszor, akinek vezetékes víz és áram nélkül kell műtenie a százával érkező sebesülteket.
Kerrynek is túl durva?
Az amerikai külügyminiszter korábban a Gázai övezetben élő civilek védelmére szólította fel Benjámin Netanjahut az izraeli kormányfővel folytatott telefonbeszélgetésén, miközben azt szorgalmazta, hogy Izrael a Hamász által a határon ásott alagutak elleni célzott akciókat hajtson végre a szárazföldi hadműveletben.
Netanjahu azzal érvelt, hogy az alagutak „közvetlen veszélyt” jelentenek az izraeliekre. Kerry azt hangsúlyozta, hogy el kell kerülni, hogy a helyzet tovább súlyosbodjon, és a lehető leghamarabb fel kell újítani a 2012-es fegyverszünetet.
Kerry szerint Izraelnek joga van megvédeni magát, az alagutak pedig terrorista fenyegetés forrásai. Az Egyesült Államok ugyanakkor mindkét oldalon aggódik a civilek biztonságáért. Kerry megjegyezte, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ne legyenek polgári áldozatok.
Egy tévéfelvételen alapján úgy tűnik, hivatalos nyilatkozatainak részben ellentmondva John Kerry is túlságosan durvának tartja a gázai övezetben megvalósított izraeli offenzívát. A Fox Newsnak sikerült felvennie Kerry-t, amint épp az egyik tanácsadójával beszélget telefonon, és azt mondta:
Kőkemény precíziós hadművelet.
Kerry arra a nyilatkozatra utalt, melyben az izraeli kormány azt közölte: igyekeznek elkerülni a civil áldozatokat. „Gyerekek és ártatlan civilek haláláról van szó, szerintem mindenki így reagált volna” – mondta később a stúdióban a külügyminiszter.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
