Obama meghívta az ukrán elnököt

A NATO olyan műholdképeket tett közzé, amiken orosz fegyveres erőket lehet látni Ukrajna területén, írja a BBC. A NATO egyik magas rangú tisztje, Niko Tak szerint több mint ezer orosz katona van Ukrajna területén, akik a szeparatistákat segítik, illetve támogatják őket a harcokban.

Tak azt mondta a BBC-nek, hogy jelentősen nőtt az orosz hadsereg részvételének mértéke. A NATO kifinomult fegyvereket észlelt, többek között légvédelmi rendszereket, tüzérséget, tankokat és páncélozott csapatszállító járműveket.

Az Egyesült Államok mérlegeli az ukrajnai orosz részvételre adandó válaszlehetőségeket

– írja a Reuters az USA külügyminisztériumára hivatkozva. A külügy szóvivője, Jen Psaki szerint Washington több lehetőséget mérlegel; ezek közül a gazdasági büntetőintézkedéseket tartják a leghatásosabbnak.

„A katonai megoldás szerintünk nem a megfelelő megközelítés” – mondta Psaki.; szerinte az USA kormánya diplomáciai megoldást szeretne elérni.

Nyilvánvaló, hogy Oroszország nemcsak megerősítette kelet-ukrajnai jelenlétét, de harci alakulatokkal, páncélozott járművekkel, föld-levegő rendszerekkel közvetlenül be is avatkozott, aktívan harcol az ukrán erőkkel és közvetlen támogatás nyújt a szakadár megbízottjainak és a zsoldosoknak

– mondta Jen Psaki.

Obama meghívta Porosenkót

Barack Obama amerikai elnök magyar idő szerint csütörtök este tízkor nyilatkozatot tett a Fehér Ház sajtószobájában. Beszédét az Iszlám Állam ellen elért sikerekkel kezdte, majd rátért az ukrán helyzetre. Elmondta, hogy Angela Merkel német kancellárral beszélt telefonon, és megállapították, hogy

egyértelműen Oroszország felelős a kialakult helyzetért.

Obama határozottan kijelentette, hogy a szeparatistákat Oroszországban képezték ki, Oroszországból fegyverzik pénzelik őket. Az elnök szerint

Oroszország szándékosan és többször is megsértette Ukrajna szuverenitását

Obama szerint az eddigi szankciók hatására már most is elszigeteltebb Oroszország, mint bármikor a hidegháború vége óta. Obama szerint az orosz agresszió mostaninál is súlyosabb következményeket fog maga után vonni. 

Az amerikai elnök bejelentette, hogy Porosenko ukrán elnököt az Egyesült Államokban fogja fogadni a jövő hónapban.

Az amerikai politikusok korábban látványosan ódzkodtak attól, hogy kimondják az "invázió" szót, valószínűleg azért, mert az már annak a beismerését jelentené, hogy Ukrajnát megtámadták, ami háborút jelent. 

A BuzzFeed készített összeállítást arról, hogy egyetlen amerikai politikus sem mondta ki az „I” betűs szót, pedig egyértelmű, hogy orosz katonák vannak Ukrajnában. Obama beszéde elmozdulást jelent ettől az óvatos fogalmazásmódtól, de még újságírói kérdésre sem nevezte „inváziónak” az orosz lépéseket. Olyan szavakat használt, mint „deep Russian involvement”.

Románia kimondta, csak máshogy

Románia elítéli az egységes Ukrajnától elszakadni próbáló szeparatistáknak nyújtott orosz segítséget, ám úgy ítéli meg, hogy a kialakult helyzet nem meríti ki egy "katonai invázió" fogalmát

– mondta Traian Basescu román államfő. A politikus azt mondta, Putyinnak az a célja, hogy egy jóval nagyobb „Transznisztriát” (a Moldovai Köztársaság oroszbarát, Dnyeszer-menti szakadár területe) hozzon létre, és így megakadályozza az Ukrajna és az Európai Unió között kötött társulási szerződés ratifikálását, illetve Ukrajna továbbhaladását egy esetleges későbbi NATO-tagság felé.

„Megerősíthetem, hogy Románia kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett. Románia mindent megtesz Ukrajna támogatása érdekében, amit törvényesen megtehet” – idézi Basescut az MTI.

A magyar külügy egy gyengébben megfogalmazott közleményt adott csak ki: "figyelemmel kísérjük és értékeljük a helyzetet, valamint kapcsolatban állunk európai uniós és NATO szövetségeseinkkel. Amennyiben beigazolódnak azok a hírek, hogy orosz reguláris csapatok behatoltak Ukrajna területére, azt a válság súlyos eszkalációjának tekintjük" – írta a Külgazdasági és Külügyminisztérium.

Két egység dezertált az ukrán hadseregben

Porosenko ukrán elnök csütörtökön azt mondta, hogy két egység dezertálása miatt kerültek súlyos helyzetbe a terrorelhárító katonák Kelet-Ukrajnában. Az államfő nem fejtette ki, hogy pontosan milyen egységekről van szó.

Ilovajszknál már csaknem egy hete vannak heves tűz alatt a város felszabadításáért küzdő önkéntesek és hivatásos katonák, akik folyamatosan erősítést, fegyvereket és lőszereket követelnek az ukrán államfőtől és a védelmi minisztériumtól. Előző nap az Ilovajszknál harcoló Dnyipro-1 önkéntes alakulat parancsnoka a Facebook-on azt írta, hogy tüzérségi támogatást kaptak, és elkezdték visszaszorítani a szakadárokat. Paraszjuk közölte, hogy kedden súlyos veszteségeket szenvedtek, az alakulat négy tagja vesztette életét és 14-en sebesültek meg. A héten Szemen Szemencsenko, a Donbasz önkéntes alakulat parancsnoka is sürgős erősítést kért Ilovajszkhoz, írja az MTI.

 A terrorista banda megmentésére hadoszlopok hatoltak be Oroszországból nehézfegyverzettel, nagy mennyiségű egyéb fegyverekkel és az orosz reguláris hadsereg katonáival azon a határszakaszon, amelyet nem mi tartunk ellenőrzésünk alatt

– mondta Porosenko elnök. Szerinte az orosz hadoszlopok a szakadárok megsegítésére érkeztek, mert az utóbbi időben az ukrán alakulatok komoly sikereket értek el. Az elnök meggyőződését fejezte ki, hogy Ukrajna képes megvédeni önmagát. Az államfő tájékoztatása szerint csütörtökön első alkalommal lesz vezérkari szintű konzultáció Ukrajna és Oroszország között, amelyen a katonai foglyok cseréjéről és a határvédelem erősítéséről tárgyalnak. Porosenko közölte, hogy várhatóan szombaton konzultációkat kezdenek egymással az ukrán és az orosz határőrszolgálat képviselői is.

Összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa

Az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun aggasztónak nevezte a kelet-ukrajnai harcok terjedéséről szóló híreket.

A nemzetközi közösség nem engedheti meg, hogy tovább romoljon a helyzet és azt sem lehet engedni, hogy folytatódjon az erőszak és a rombolás, amit a konfliktus Kelet-Ukrajnában jelent.

– mondta Stephane Dujarric szóvivő New Yorkban, az ENSZ székhelyén.

Diplomáciai források szerint Litvánia és Ukrajna kezdeményezésére csütörtökön közép-európai idő szerint 20 órakor összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa. A BBC azt írja, hogy rendkívüli ülésen tárgyalják meg az ukrajnai eseményeket.

A tőzsdék is estek az ukrán-orosz konfliktus miatt: New Yorkban a DJIA-mutató 0,17 százalékot, a Standard & Poor mutatója 0,10 százalékot. A budapesti értéktőzsde részvényindexe 2,08 százalékkal került lejjebb az ukrán hírek miatt.