Az oroszok kiállnak a szíriai diktátor mellett

Az ENSZ előzetes jóváhagyása nélkül a nemzetközi jog "durva megsértésének" és agressziónak minősülne az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet elleni amerikai beavatkozás Szíriában –mondta csütörtökön Alekszandr Lukasevics orosz külügyi szóvivő, írja az MTI.

A szíriai diktátor, Bassár el-Aszad elnök szövetségese Oroszország. A szóvivő szerint "az amerikai elnök a törvényes (szíriai) kormányzat beleegyezése nélkül jelentette be az Iszlám Állam hadállásait célzó légicsapások lehetőségét. Ez a lépés az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozata nélkül a nemzetközi jog durva megsértése." Oroszország és a Nyugat viszonya az ukrán válság miatt mérgesedett el.

Szíria és Irán is bírálja az USA-t

Hasonló tartalmú közleményt adott ki Szíria is, ahol azt mondták, hogy az országot érintő bármiféle katonai beavatkozás agressziónak minősül. Ők azt szeretnék, ha az amerikaiak egyeztetnének velük a beavatkozásról, ez viszont elképzelhetetlen, hiszen az USA nem működik együtt a szíriai diktatórikus állammal.

Aszad másik szövetségese, Irán egy kicsit óvatosabban fogalmazott, de szerintük is "komoly aggályok" merülnek fel az USA beavatkozásával szemben. Az Iszlám Állam akkora fenyegetést jelent, hogy az ősellenség Irán és USA is összefogott a legyőzése érdekében. Ez azonban csak Irakra és nem Szíriára vonatkozott.

Irán külügyi szóvivője élesen elítélte a nyugati államok terrorizmusra és szélsőségességre vonatkozó "kettős mércéjét", és úgy vélte, semmilyen kedvező eredménnyel nem jár majd a Nyugat fellépése, ellenben az tovább terjeszti a terrorizmust és a szélsőségeket a világban.

Németország és Nagy-Britannia csütörtökön jelentette be, hogy nem vesznek részt a légicsapásokban. A német és a brit külügyminiszter közös sajtótájékoztatójukon egyaránt az hangsúlyozták, hogy országuk támogatja az Iszlám Állam visszaszorítását célzó nemzetközi erőfeszítéseket, de nem csatlakoznak az Egyesült Államok által a terroristák ellen tervezett légi hadjárathoz. Becslések szerint Szíria egyharmadát már nem a központi kormány, hanem az Iszlám Állam tartja ellenőrzése allatt a három és fél éve tartó polgárháború eredményeként.

Nem sokkal ezután David Cameron miniszterelnök szóvivője azt mondta, hogy a kormány nem zárja ki a légicsapások végrehajtását. "Ami a légierőt és a hasonlókat illeti, a miniszterelnök nem zárt ki semmit, és (jelenleg) ez az álláspont, de egyelőre nem vagyunk a döntéshozatal szakaszában" – mondta a szóvivő. A brit légierő gépeit már jelenleg is bevetik felderítő repülésekre és segélyek célba juttatására.

Obama kedden jelentette be, hogy Irak mellett Szíriában is légi csapásokat fognak mérni az Iszlám Államra. Az Iszlám Állam egyébként egy annyira kegyetlen terrorszervezet, hogy még az Al-Kaida sem működik vele együtt. Például civileket és újságírókat fejeznek le és játékbabákon gyakoroltatják a gyerekekkel a lefejezést.

Az Iszlám Állam Putyint sem szereti, korábban háborút ígértek Csecsenföld és a Kaukázus felszabadítása érdekében.

Az Iszlám Állam elleni fellépés jegyében tíz arab országgal kötött alkalmi szövetséget az USA. "Szaúd-Arábia, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait, Katar, Omán, Egyiptom, Irak, Jordánia, Libanon és az Egyesült Államok kinyilvánították elkötelezettségüket, hogy együttesen fognak fellépni a terrorizmus (minden formája) által a régióra és a világra jelentett veszély ellen, ide értve az úgynevezett Iszlám Államot is" – fogalmazott a kiadott kommüniké. Megállapodtak abban is, hogy elvágják az IÁ finanszírozását biztosító csatornákat és segítenek a helyreállításban is, írja az MTI.

Letartóztattak egy francia dzsihadistatoborzót

Csütörtökön jelentette be a francia belügyminiszter, hogy letartóztattak egy "különösen veszélyes, a dzsihadista terroristákhoz közel álló egyént". A hatóságok szerint a férfi Toulouse-ban és Strasbourgban játszott meghatározó szerepet francia fiatalok toborzásában.

A francia hatóságokat aggasztja, hogy a Szíriába utazó franciák hazatértük után a legradikálisabb dzsihád nevében terrorcselekményeket követhetnek el Európában. Számukat közel ezerre becsülik, beleértve azokat is, akik már visszatértek, illetve azokat, akikről a titkosszolgálatok azt gondolják, hogy a közeljövőben fognak a harcok helyszíneire utazni, írja az MTI.