Unják a dzsihádot, hazajönnek Európába

2013 novemberében Mohammed Ahmed Mohamed egy pénteki napon besétált a mecsetbe, szöszölt bent egy kicsit, majd burkában, nőnek öltözve kisétált. A baj csak az, hogy közben a nyomkövető bilincset is levágta magáról, a hatóságok azóta is bottal üthetik a nyomát. Azt feltételezik róla, hogy részt vett az as-Sabáb szíriai kiképzésén, majd a terrorszervezetben harcolt. Európa lehet a terrorizmus következő fő célpontja, az EU országai a legkülönbözőbb módokon próbálják megelőzni a bajt. Ehhez saját renitens állampolgáraikat kell kordában tartaniuk, összeállításunkban azt nézzük meg, hogy kezdenek neki.

Nagy-Britannia

A héten Theresa May brit belügyminiszter terjesztette be terrorellenes törvényjavaslatát az alsóházban. A konzervatívok szlogenje szerint a törvény „a világ legkeményebb hatalmát” adná a brit hatóságok kezébe a terrorizmus elleni harcban. A javaslat azt teszi lehetővé, hogy megakadályozzák az Iszlám Államhoz csatlakozó brit állampolgárok haza- és visszautazását, fejlesszék a terroristák nyilvántartását, és

Fotó: Justin Tallis

A belügyminiszter hangsúlyozta: „megfontolt és célzott” lépésekről van szó. „A változtatás alapvetően fontosak, hogy tartani tudjuk a lépést ezzel a rendkívül komoly és gyorsan változó fenyegetéssel” – mondta.

Mobillal fotózták a terroristatábort

Elsőként két testvért ítéltek el terrorista-kiképzésen való részvételért Nagy-Britanniában. Mohommod  ás Hamza Nawaz az első brit állampolgárok, akiket szíriai kiképzésük miatt ítéltek el. 2013-ban bűnösnek vallották magukat, az ítélet a héten született meg. A testvérpár a bíróság szerint Szíriában és nem Európában tervezett harcolni, de ettől még kimondta: egy szélsőséges szervezet tagjaként dzsihádra, szent háborúra készültek. A bizonyítékok között ott voltak a telefonok, melyekkel a testvérek lefotózták a kiképzőtábort. Mohommod egyébként korábban emberrablásért ült már, azzal a feltétellel szabadult, hogy nem hagyhatja el az Egyesült Királyságot.

Mohommod Nawaz

Fotó: Reuters

Útlevélelkobzás

Jelenleg a brit belügyminiszter személyes jóváhagyásával lehet bárki útlevelét bevonni Nagy-Britanniában. A reform után a rendőrség és a határőrök saját hatáskörükben bevonhatnák brit és külföldi feltételezett terroristák okmányait 30 napra. (Több mint ötezer brit állampolgár utazott Szíriába és Irakba, és 24 útlevelet vontak be eddig – emlékeztet a Telegraph.) Kritikus hangok szerint az intézkedés melegágya lesz az etnikai alapú profilalkotásnak (a közel-keleti származású utasok közül aránytalanul sokat fog érinteni).

Kitiltás

A brit útlevéllel rendelkező feltételezett terroristákat a belügyminiszter jóváhagyásával két évre kitilthatnák az országból. Visszatérni ezután is csak felügyelt körülmények között tudnának. Akinek egyáltalán megengedik, hogy hazatérjen, bíróság előtt kellene felelnie tetteiért, és rendszeresen jelentkeznie kellene a rendőrségen. Deradikalizációs programon is részt kell majd venniük. Aki titokban megpróbál belépni az országba, öt év börtönt kaphat. „Úgy kidobni az állampolgárokat, mint a veszélyes hulladékot, különös módja a jogrend érvényesítésének” – tiltakozott a Liberty emberi jogi szervezet (a jogrend fogalmát itt magyaráztuk el részletesen). 

Iskolák, váltságdíj, költöztetés

Jelenteniük kellene az egyetemeknek, iskoláknak, börtönöknek, ha észlelik, hogy diákok, rabok a terrorizmus felé nyitnak. Az egyetemekre nem hívhatnának szélsőséges előadókat. A biztosítók nem fedezhetnék váltságdíj fizetését. Az Iszlám Állam egy év alatt becslések szerint 28 millió dollár bevételt szerzett váltságdíjakból, a törvény szerint bűncselekménynek minősülne a váltságdíjak kifizetése is.

A szigorított terrormegelőző nyomozási intézkedések között korlátoznák a feltételezett terroristák utazási lehetőségeit és akár más városba költöztethetnék őket (emberi jogi szervezetek hevesen tiltakoznak, mivel ez azt jelenti: nem kell bírósági ítélet az intézkedésekhez). Az Európán kívülről érkező repülőjáratokra is kiterjesztenék az EU-n belül egyébként is szigorú adatszolgáltatási kötelezettséget: előre be kell majd szolgáltatniuk például az utasok hitelkártyaadatait, és figyelembe kell venniük a brit repüléstilalmi adatbázist, különben nem szállhatnak le Nagy-Britanniában.

Több mint 3000

A hivatalosan elérhető adatok szerint az uniós tagországok lakosai közül már több mint háromezren jutottak el Szíriába vagy Irakba, mondta a francia Libération lapnak adott interjúban Gilles de Kerchove, az EU terrorellenes koordinátora. Azt egyelőre nem tudta megerősíteni, hogy a légi csapások kezdete óta felgyorsult-e az európai dzsihádisták beáramlása a két közel-keleti országba, de más források szerint a korábbinál több külföldi próbált csatlakozni az Iszlám Államhoz.

Fotó: Aris Messinis

A CIA becslései szerint a légi csapások megkezdése előtt már 31 ezer harcosa lehetett az Iszlám Államnak.

de háromnegyedük nem nyugati országból, hanem Tunéziából, Szaúd-Arábiából és Jordániából érkezett.

• Németország
• Belgium
• Hollandia
• Svédország
• Franciaország
• Nagy-Britannia
• Spanyolország
• Dánia
• Ausztria

Ezekből az országokból biztosan mentek ki harcolni a Közel-Keletre. A legtöbben, legalább hétszázan Franciaországból érkeztek. Az európai dzsihádisták többsége még Szíriában vagy Irakban harcol, mások ott haltak meg, de becslések szerint több mint százan már hazatértek.

Kerchove figyelmeztetett, hogy a légi csapásokkal megnőtt a veszélye annak, hogy európai célpontok ellen kövessenek el megtorló akciókat. Példaként említette a francia légi csapások megkezdése után elrabolt francia turistát, akit lefejezett egy Iszlám Állammal szimpatizáló csoport Algériában.

Egyre fontosabb az online toborzás

Kerchove hozzátette, hogy korábban is mentek Európából dzsihádisták Afganisztánba, Szomáliába, Jemenbe, de soha nem ennyien. Ennek részben az az oka, hogy sokkal könnyebb az Európai Unió felől eljutni az érintett országokba. Törökországból egészen néhány hónappal ezelőttig szinte szabadon lehetett átjutni Szíriába.

Amellett, hogy több ország is csatlakozott az Egyesült Államok koalíciójához, és részt vesz a légi csapásokban, a britekhez hasonlóan otthon is lépéseket tettek, hogy megakadályozzák állampolgáraik csatlakozását az Iszlám Államhoz, de legalábbis azt, hogy hazatérjenek Szíriából és Irakból.

A potenciális európai dzsihádisták megszólításában és beszervezésében egyre nagyobb szerep jut az internetnek is a hagyományos csatornák (pl. mecsetek) mellett. Az Európai Bizottság is foglalkozott ezzel a szemponttal, már tartottak megbeszélést internetszolgáltatókkal, a Google, a Facebook és a YouTube részvételével. A folytatódó megbeszéléseken majd arról lesz szó, hogyan lehet a leghatékonyabban kiszűrni a dzsihádista tartalmakat.

Dánia: Szabadon járnak-kelnek

Elsőre meglepő lehet, hogy Dániában nem csukják le a hazatérő dzsihádistákat. Azt gondolják ugyanis, hogy az otthoni diszkrimináció ugyanolyan probléma, mint a terroristák toborzása. Ingyenes pszichológiai tanácsadást adnak és segítenek elhelyezkedni (munkát, iskolát találni) a hazatérőknek.

A Washington Post számolt be arról, hogy Aarhus városában a hazatérő harcosok szabadon járhatnak-kelhetnek. Talha például arról álmodik, hogy egy nap egy közel-keleti kalifátusban élhet majd. Kilenc hónapig harcolt Szíriában, mielőtt visszatért. A külföldi túszok lefejezésével nem ért egyet, de a rögtönítélő bíróságokat támogatja. „Tudom, mit gondolnak sokan. Félnek a hazajövőktől, pedig nézzenek rám, nem vagyunk veszélyesek.” Talha a szíriai rezsim ellen harcolt, ezzel kivívta a környéken sok fiatal muszlim elismerését. Aleppo közelében harcolt, az egysége az Iszlám Államtól független volt, de jó kapcsolatot ápoltak velük.

Ne higgyen el mindent, amit az Iszlám Államról hall. Lehet rossz, de jó oldala is.

A férfi most az adófizetők pénzéből végzi azokat a matematikaórákat, melyek a mérnöki felvételijéhez szükségesek. Az ingyenes tanácsadásból nem kért, mert nem érzi, hogy szüksége lenne rá, és elmondta: sajnálja, hogy egyre erősödik az országban a muszlimellenes közhangulat.

Persze nem minden dán ért egyet a módszerrel. „A probléma maga az Iszlám, ami maga is radikális, nem lehet sok muszlimot egy keresztény országba integrálni” – mondta Marie Krarup, a nacionalista Dán Néppárt képviselője.

1100 francia érintett

A Les Echos szerint több mint 1100 francia került kapcsolatba valamilyen formában dzsihádista szervezetekkel. Ötödük már áttért az iszlámra, többségüket pedig az interneten szervezték be. A hatóságok gyanúja szerint 376-an még mindig Szíriában vagy Irakban vannak, ötvenen pedig ott haltak meg.

Franciaországban már szeptember végén is szigorítani akarták a terrorellenes törvényeket. A feltételezett dzsihádistáknak megtiltanák, hogy elhagyják az országot, és külön rendőri egységet állítottak fel a gyanúsítottak kiszűréséhez. A Le Monde szerint a javaslatok között szerepelt, hogy zárják be a dzsihádot népszerűsítő honlapokat, akadályozzák meg, hogy hazatérjenek a Szíriában vagy más külföldi országban harcolók. Franciaországban is számolnak a deradikalizációs táborokkal, de a szélsőjobboldal is előállt a maga ötleteivel. Jean-Marie Le Pen (akinek pártját, a Nemzeti Frontot már lánya, Marine Le Pen vezeti, ő tiszteletbeli elnök maradt) például azt javasolta, hogy guillotine-nal fejezzék le az elfogott dzsihádistákat.

Három évet kaphatnak

Az al-Kaida mellett az Iszlám Államot is betiltották október eleje óta Svájcban. Erről egyelőre csak rendeletet hoztak, de a Parlament is szavazni fog a kérdésről decemberben. A rendelet csak fél évig érvényes. A tiltás kiterjed az ezeknek a csoportoknak szánt források biztosítására, a propaganda terjesztésére, valamint a tagok toborzására. A rendelkezések megszegőit akár három év börtönnel is büntethetik, írta a 24heures.ch. Ha a büntető törvénykönyv ennél súlyosabb büntetést irányoz elő, akkor az a mérvadó a tett mérlegelésénél.

Svájcban március vége óta tartanak fogva három irakit, akiket azzal gyanúsítanak, hogy az Iszlám Állam nevében terveztek terrortámadást Európában. 2001 óta átlagban évente 170 embernek tagadták meg a belépést Svájcba nemzetbiztonsági okokból. Svédországban a leköszönő kormány szeptember végén azt javasolta, hogy minősítsék bűncselekménynek, ha valaki a Közel-Keletre megy, hogy ott aztán az Iszlám Állam mellett harcoljon.

A svéd titkosszolgálat szerint legalább háromszáz svéd is csatlakozott az Iszlám Államhoz. Többen visszatértek Szíriából és Irakból, és a hatóságok szerint készek lennének terrorcselekményeket elkövetni, ezért folyamatosan megfigyelik őket. Svédország is októberben jelentette be, hogy törvényben tiltja meg állampolgárainak, hogy külföldön fegyveres konfliktusokban vegyenek részt, írja az al-Arabíja.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!