A 33 éves Michael Slager agyonlőtt egy fegyvertelennek látszó fekete férfit, az 50 éves Walter Lamer Scottot egy dél-karolinai városban. Slager azt állította, önvédelemből lőtt, mert Scott elvette a sokkolóját. Csakhogy a rendőri intézkedést felvette a mobiljával egy járókelő, a videó pedig ellentmond a rendőr vallomásának. A felvételen jól látható, hogy a menekülő áldozatot a rendőr többször hátba lőtte, először egy kábítópisztollyal, majd éles fegyverrel. Scott már haldoklott, amikor Slager hátrabilincselte a kezét. A sokkolót pedig a rendőr csak ezután vitte oda és dobta a lelőtt férfi mellé. Slager ellen gyilkosság miatt emeltek vádat, akár 30 év börtönre is ítélhetik. (A rendőrautó fedélzeti kamerája által rögzített felvétel is nyilvánosságra került.) 

Az agyonlőtt férfi apja egy televíziónak nyilatkozva azt mondta, szerinte fia azért próbált meg elmenekülni, mert elmaradása volt a gyerektartás fizetésében, amiért Dél-Karolinában akár börtön is járhat.

Scott lelövése megint ráirányította az amerikai közvélemény figyelmét a rendőri erőszakra. Az utóbbi időben ugyanis több olyan tragédia is történt, aminek elkövetői rendőrök, áldozatai viszont fekete bőrűek voltak. 

Tavaly július 17-én New Yorkban egy illegális cigiárus, a 43 éves Eric Garner halt meg rendőri intézkedés közben. Az asztmában szenvedő fekete férfit egy rendőrjárőr tiltott, fojtó mozdulattal a földre szorította, hiába könyörgött neki Garner, hogy nem kap levegőt. A hatgyermekes férfi elvesztette az eszméletét, nem sokkal később meg is halt.

Soha nem volt célom, hogy bárkinek kárt okozzak, és nagyon rosszul érzem magam Garner halála miatt

– nyilatkozta a tragédia után a cigarettaárus halálát okozó rendőr.

A halottkémi jelentés szerint emberölés történt, de a város egyik esküdtszéke úgy döntött, nem emelnek vádat az ügyben. Mivel a letartóztatást felvette valaki egy mobillal, így később milliók láthatták az interneten. New Yorkban tüntetni kezdtek az emberek a rendőri erőszak ellen, ami egyáltalán nem volt meglepő, hiszen éppen tíz nappal korábban a Missouri állambeli Fergusonban a feketéket ért rendőri erőszak miatt törtek ki zavargások. Fergusonban Darren Wilson rendőr lőtte le a fegyvertelen, fekete bőrű Michael Brownt.  

Tavaly novemberben egy 12 éves fekete fiút lőtt le egy rendőr egy clevelandi játszótéren, mert igazi fegyvernek vélte a nála lévő játékpisztolyt. Amikor a rendőrséget riasztotta egy betelefonáló, akkor a segélyhívásban is elmondta, hogy valószínűleg nem igazi fegyver van a gyereknél. Két rendőr ment ki a játszótérre. Amikor odaértek, egyikük kétszer rálőtt a gyerekre. A fegyveren ugyanis nem volt az a narancssárga jel, amely megkülönbözteti a játékfegyvereket a valódiaktól.

Utólag a rendőrség is elismerte, hogy a fiú nem fenyegette a helyszínre érkező rendőröket, nem is irányította rájuk a fegyverét. Miután azonban a rendőrök arra utasították, hogy tegye fel a kezét, a derékszíjára erősített pisztolyért nyúlt. Ekkor lőtt rá az egyik rendőr, kétszer. A gyerek meghalt, az orvosszakértői hivatal emberölésnek minősítette a tragédiát. 

A videó az új DNS?

A kamerás mobiltelefonok elterjedése miatt egyre több ilyen gyilkosságról derül ki, hogy nem igazolható, még akkor sem, ha a rendőrség azt kommunikálja. A New York Times szerint a szemtanúk által készített videó ma olyan, mint a kilencvenes években a DNS: perdöntő bizonyíték arra, hogy igazat mond-e a rendőr vagy sem arról, ami történt. Ha például Scott lelövését nem vette volna fel telefonjával egy járókelő, a rendőrt talán most nem is vádolnák gyilkossággal.

Igaz, az nem újdonság, hogy egy videófelvétel miatt háborodik fel a közvélemény a feketéket ért rendőri erőszak miatt. Az 1991-ben kitört Los Angeles-i zavargás is amiatt tört ki, hogy egy főként fehérekből álló esküdtszék felmentette azokat a rendőröket, akik egy közúti ellenőrzésen agyba-főbe verték a színesbőrű Rodney Kinget. A verést rögzítette egy kamera, így nyilvánvaló volt a rendőri brutalitás. 

A kilencvenes években nagyon sok amerikai rendőrautóba szereltek kamerákat. Kezdetben ez nagyon nem tetszett a rendőröknek, később azonban belátták, hogy végül is a javukat szolgálja, mert ha ők tényleg ártatlanok, akkor ez segíti őket. 

Mindenki tudja ebben bizniszben, hogy gyanú esetén inkább a rendőröknek hisznek - ezt egy olyan connecticuti ügyvéd mondta a New York Timesnak, aki ilyen ügyekben egyébként éppen a zsarukat szokta védeni a bíróságokon. 

A rendőrautókba szerelt fedélzeti kamerákhoz hasonlóan legújabban testkamerákat kapnak a zsaruk. Ahogy a fedélzeti kamerákat, ezt sem fogadták túl nagy sikerrel: 2013-ban készült egy felmérés, a válaszadó rendőrök mindössze 25 százaléka jelezte, hogy kérne ilyen kamerát. 

És éppen egy ilyen testkamera rögzítette, hogy bizony a rendőrök nagyon komoly veszélynek vannak kitéve még akkor is, ha látszólag fegyvertelen emberrel találkoznak. Idén januárban tette közzé a Fox News azt a felvételt, ami a 24 éves arizoniai rendőr, Tyler Stewart halálát örökítette meg. Stewart végül is maga vette fel saját halálát, mivel a tragédiát a testéhez erősített kamera rögzítette.  

A rendőrt a későbbi gyilkos, Robert Smith barátnője hívta a helyszínre, miután a férfi szétverte a nő lakását. Stewart. A videón látható a rendőr érkezése, ahogy kitessékeli Smith-t a lakásból, és megállnak beszélgetni. Smith nem fenyegetőzött, nem lépett fel támadólag, viszont tagadta hogy van nála fegyver. Amikor Stewart megkérdezte, hogy miért tartja kezét a zsebében, azt felelte, hogy fázik. Amikor a rendőr megpróbálta ellenőrizni, igazat mond-e Smith, a férfi hirtelen előkapta a fegyverét és hatszor rálőtt Stewartra, aki belehalt sérüléseibe. 

Olyan esetet is rögzített már testkamera, amikor rendőr lőtt le gyanúsítottat. Az oklahomai rendőrség idén januárban hozott nyilvánosságra egy videót arról, hogy az egyik rendőrük lelőtt egy fekete férfit, akinél fegyver volt. A 7 perces videón látható, amint a rendőrök intézkednek a 21 éves Terence Walker ellen, aki az intézkedés elől elszalad. A rendőr utánafut és lelövi a már menekülő Walkert. Érdekes, de a rendőrség szerint a videó arra bizonyíték, hogy Walker menekülés közben elejtett, majd felkapott egy pisztolyt, amit aztán a rendőrre fogott, ezzel szemben a felvételen nem látni pontosan, hogy a férfi mit is ejtett el. Az viszont jól látszik, hogy a rendőr több lövéssel terítette le. 

Ahogy az oklahomai eset is bizonyítja, egy videófelvétel sem egyértelmű bizonyíték. A Bloomberg egyik cikke például arra hívta fel a figyelmet, hogy kutatások igazolják, az esküdteket befolyásolja egy videó megítélésénél az, hogy azt milyen szögből, milyen fókusszal készítették. 

Több civilt ölnek meg a rendőrök, mint fordítva

Pontos, hivatalos statisztika híján nem lehet tudni, hogy az Egyesült Államokban évente hány embert ölnek meg a rendőrök. Ugyan léteznek olyan gyűjtőoldalak, ahol az ismertté vált eseteket regisztrálják, csakhogy nem minden ügy válik ismertté.

Az FBI egyik összegző jelentése szerint Amerikában 461 gyilkosságot követtek el rendőrök 2013-ban jogszerűen, csakhogy ugyanabban az évben a Wikipédia szerint 322 ilyen eset volt. (Az amerikai jogrendszerben „igazolható" vagy „megbocsátható" gyilkosságnak nevezik azt, amit a magyar jogban jogszerű fegyverhasználatnak.) 

Ahogy arról már korábban írtunk, 2014-ben 50 rendőrt gyilkoltak meg szolgálatteljesítés közben az USA-ban, de ennél is ijesztőbb ugyanez az adat a másik irányból: ezernél is több olyan eset volt, amikor a fegyveres rendfenntartók civilekre lőttek rá és öltek meg. 

Ám azt, hogy a rendőrök nincsenek könnyű helyzetben, egy kísérlet is bizonyítja. A fergusoni zavargások nyomán megalakult „Hands up, don't shoot” („Kezek fel, ne lőj") mozgalom egyik szószólója, Jarrett Mauping lelkész részt vehetett egy olyan kiképzésen, amit az amerikai rendőrök is megkapnak. Adtak neki egy festéktöltényt tüzelő pisztolyt, és három, rendszeresen előforduló, életszerű helyzet elé állították, hogy döntse el, mikor kell és mikor nem fegyvert használnia. Az eredmény eléggé lehangoló volt: Mauping egyszer meghalt, egyszer lelőtt egy fegyvertelen civilt, és csak egyszer oldotta meg a feladatot helyesen.