Többször megvétózta Irán megtámadását az izraeli hadvezetés
További Külföld cikkek
- Több száz kilogramm kokaint találtak a Lidl német üzleteiben
- Leszámolás a múlttal: nem várt ellenállásba ütközött a tajvani diktátor szobrainak eltávolítása
- Hatalmas tornádók pusztítottak az Egyesült Államokban
- Német csoda: négy év után újra a legszebb arcát mutatja az ország
- Nem tetszik Észak-Koreának az Amerikai Egyesült Államokban tapasztalható emberjogi helyzet
Az izraeli politikai vezetés az utóbbi néhány évben legalább háromszor indított volna támadást Irán ellen, a kezdeményezések azonban minden alkalommal elbuktak a hadsereg ellenállásán, számol be az MTI Ehud Barak volt védelmi miniszter egy hétvégi interjújából.
A védelmi tárcát 2009 és 2013 között vezető miniszter az interjúban elmondta: ő és Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben is katonai műveletet akart indítani iráni nukleáris létesítmények ellen. Az Irán elleni támadás tervét a miniszterelnök és a védelmi miniszter is elfogadta 2010-ben, Gabi Askenázi akkori vezérkari főnök azonban nem hagyta jóvá az akció megindítását, mondván,
nem állnak rendelkezésre az ahhoz szükséges műveleti képességek.
A következő évben Gabi Askenázi utódja Benny Ganz arról számolt be, hogy a támadás feltételei adottak, az akciónak azonban komoly kockázatai vannak. Az új vezérkari főnök fenntartásai végül meggyőzték Móse Jaalont, a stratégiai ügyek akkori miniszterét és Juvál Steinic korábbi pénzügyminisztert, akik a biztonsági kabinetben megakadályozták, hogy megindítsák a műveletet. 2012-ben újabb alkalom nyílt az iszlám köztársaság nukleáris létesítményeinek lerombolására, de rossz volt az időzítés, ugyanis Izrael éppen nagyszabású közös hadgyakorlatot tartott az Egyesült Államokkal. A katonai művelet kellemetlen helyzetbe hozta volna Washingtont, azt a benyomást keltette volna, hogy az amerikaiak közvetlenül érintettek a támadásban - mondta Ehud Barak.
Benjámin Netanjahu egyelőre nem reagált az egykori védelmi miniszter kijelentéseire. Ehud Olmert volt izraeli miniszterelnök 2013-ban azzal vádolta meg Netanjahut, hogy közel 3 milliárd dollárt költött hiábavalóan az Irán elleni támadás előkészületeire. Izraeli vezető politikusok rendszeresen hangoztatják, hogy az ország katonai akciót indíthat annak érdekében, hogy meggátolja Teheránt abban, hogy atomfegyverhez jusson. Az iráni kormány tagadja, hogy nukleáris programjának katonai céljai lennének.
Az izraeli vezetők szerint az iráni atomprogramról Teherán és a nagyhatalmak között júliusban létrejött megállapodás egyáltalán nem állja útját annak, hogy Irán atombombát fejlesszen ki, sőt éppen egyengeti előtte az utat, és ez létében fenyegeti Izraelt. A zsidó állam a tárgyalások elejétől fogva élesen bírálta az iráni atomprogram körüli vita diplomáciai úton való rendezését.
Eközben Izrael egyik szövetségese, az Egyesült Királyság nevében, Philip Hammond külügyminiszter vasárnap ismét megnyitotta a teheráni brit nagykövetséget, amelyet négy évvel ezelőtt ért támadás miatt bezártak. A brit diplomata vasárnap érkezett az iráni fővárosba az alkalomra és a helyi tisztviselőkkel folytatandó tárgyalásokra. Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter szombaton bejelentette, hogy Londonban másnap megnyílik az iráni nagykövetség is.
Hammond a megnyitón azt mondta, hogy Nagy-Britanniának és Iránnak olyan kérdésekben kell együttműködniük, mint a terrorizmus elleni harc, a regionális stabilitás, az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet szíriai és iraki terjeszkedésének megállítása, de megjegyezte, hogy a képviselet megnyitása nem jelenti azt, hogy mindenben egyetértenek Iránnal. Szükséges azonban, hogy Nagy-Britanniának és Iránnak kölcsönösen legyen képviselete a másik fél országában. A nagykövetségek feladata, hogy segítsék az együttműködést azokban a kérdésekben, amelyekben van egyetértés, és csökkentsék a nézetkülönbségeket, amelyekben nincs.
A bezárásra azért került sor, mert egy feldühödött tömeg Teheránban 2011-ben megrohanta a nagykövetséget, mivel a brit kormány újabb pénzügyi szankciókat vezetett be Iránnal szemben. A támadók módszeresen feldúlták és kifosztották a teheráni brit képviselet személyzetének szolgálati lakásait és a nagykövet rezidenciáját is. Összetörték a berendezést, vagyontárgyakat loptak el, köztük a diplomáciai személyzet tagjainak személyes értékeit, majd felgyújtották a fő irodaépületet. A britek a diplomáciai képviseletek védelmét előíró bécsi egyezmény súlyos megsértésének nevezték az incidenst, a két ország kölcsönösen kiutasította egymás diplomatáit.