Lukács
5 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

A szír menekültek 90 százalékának esze ágában sincs Európába jönni

000 Par8089623
2015.08.29. 11:41
A szíriai menekültek 90 százalékának esze ágában sincs Európába jönni, a télre alábbhagyhat a menekültek számának növekedése. A végső szót mondjuk úgyis a fegyverek mondják ki.

Bár hétről-hétre csúcsot dönt a déli határra érkező szír menekültek száma, a polgárháború elől Európába érkezők száma még mindig csak a töredéke azokénak, akik évek óta tengődnek törökországi vagy szíriai táborokban.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának a héten frissült adatai szerint összesen 4 089 023 szíriai hagyta már el hazáját, ebből az európai országokba július végéig alig 350 ezer szíriai jutott el (ezek felét ráadásul két állam, Svédország és Németország fogadta be). És miközben sokan jajonganak a duzzadó hullám miatt, hogy „Európa megtelt”, közben Szíria sokkal szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkező szomszédai valóban óriási tömegekről kénytelenek gondoskodni.

Fotó: unhcr.org

Ahol minden negyedik ember menekült

A legdurvább a helyzet a 4,5 milliós Libanonban, az ország lakossága három év alatt az egyharmadával nőtt meg, miután 1,2 millió menekültet fogadott be. A 6,5 milliós Jordánia tíz százalékkal gyarapodott. A legnagyobb, kétmilliós szír kontingenst a kilencvenmilliós Törökország fogadta be. Vizuális típusoknak a sztár-statisztikus Hans Rosling műanyag kockákkal is elmutogatja az aránytalanságot:

Ami igazán érdekes, hogy a milliós „új népvándorlás” - mielőtt Lázár János nyomába lépne, kicsit gondolkozzon el, miről beszél! - elterjedt víziója ellenére

a szír menekültek kilencven százaléka ott marad, ahová első lendületéből eljutott

A menekültek többsége 2012 körül még egyértelműen haza akart menni, majd a polgárháborúban beálló dinamikus patthelyzete miatt az ő életük is befagyott; és a polgári körülmények közül érkező családoknak tartósan be kellett rendezkedniük a sátorlakó-életmódra. Törökországban már megkezdődött egyfajta spontán kitelepülés, a kétmillió menekült alig tizede van már csak táborokban, a többiek belakják a déli tartományokat - a Török Vörösfélhold interjúi alapján 78 százalékuk még Németország vagy Svédország kedvéért sem is hagyná ott Törökországot. 

És bár információink szerint a menekültügyi szervezeteknek „nincs idejük mélyinterjúra”, de az általunk megkérdezett szakértő szerint nagyon komplex okok vezetnek ahhoz, hogy valaki a határ mellől továbbinduljon Nyugatra. A klisék nem működnek. Egyfelől sok szegényebb férfinek a családja dobja össze a csempésztranszferre való pénzt, de előfordul az is, hogy hitelt vesznek fel az útra. De a másik oldalon ott áll az a tény is, hogy Szíriában a béke alatt viszonylag izmosabb középosztály alakult ki, melynek tagjai relatíve könnyen pénzzé tudták tenni ingóságaikat. Viszont pont otthoni ingatlanjaik és kapcsolatrendszerük miatt ők talán jobban vonakodnak attól, hogy végleg Európába költözzenek.

És ha már kapcsolatrendszer, akkor a szíriai menekültek többsége azért sem veszi célba Nyugat-Európát, mivel a szomszédos országokban jobban kiismerik magukat, arabul is meg tudják magukat értetni, és az otthonról ismert kulturális közegből sem kell kiszakadniuk. És ennek a kulturális közegnek fontos eleme az iszlám vendégbarátság tradíciója is; mely alapvetően barátságos közeget teremt a menkültek számára. Egy júniusi felmérés tanulsága szerint a törökök háromnegyede alapvetően barátsággal fogadja a menekülteket - még egyszer: kétmillió emberről van szó -, sőt, kétharmada "kötelességének" tartja befogadásukat. Mondjuk amikor pontos státuszukról és kívánatos életkörülményiről van szó, már nem ennyire barátságosak.

Közeleg a tél

Az Aszad-rezsim megroppanásával újra felélénkülő harcok ellenére a szíriai menekültek száma egyelőre nem ugrott meg nagyon. Óriási „migránstartalékot” képez azonban a 7-8 millió (!) belső menekült – azaz a lakóhelyéről elűzött, de az ország határain belül maradó ember.

A török határ környékén júliusban komoly felbolydulást okozott az újból fellángolt török-kurd viszály, ámde a csapások, az ellencsapások és az ellen-ellencsapások messzire elkerülik a Suruc-Gaziantep térségében álló menekülttáborokat. De nyugtalanság nem kerüli el a szíriai kurdokat, akik Kobani ostroma óta százezres tömegekben hagyták el otthonaikat, és keltek át a török határon. Számukra azonban a nyugati országoknál van biztonságosabb menedék is: az iraki autonóm kurd területek.

Az újabb menekülthullámokat a tél csitíthatja el. A szakértők szerint ugyanis a hideg időben sokkal kevesebben vágnak neki biztos szállás nélkül a fagyos Anatóliai-fennsíknak vagy a viharos Földközi-tengernek.

A háború még közelebb van

Persze minden jóslás és okoskodás dugába dőlhet a szíriai polgárháború egy-egy újabb fordulatára. A négy fél által felszabdalt Aleppónál például az Iszlám Állam előrenyomulása megint súlyos városharcokat vetít elő a 2,3 milliós történelmi metropoliszban. De szintén felforgathatja az előrejelzéseket a libanoni kormányválság eszkalálódása, hiszen a soknemzetiségű, sokfelekezetű állam már így is az összeomlás szélén áll -  és különösképp rossz lehet szunnita menekültnek lenni egy olyan helyen, ahol a Hezbollah az egyetlen megbízható rendfenntartó erő.