Az oroszok már 2012-ben beáldozták volna Aszadot
További Külföld cikkek
- Iszonyatos fegyverkezésbe kezdtek a görögök, Törökországot ez aggasztja
- Még két hónapot csúszik az űrben rekedt kozmonauták hazatérése, akik júniusban indultak egyhetes kirándulásra
- Helikopter ütközött egy kórház épületének Törökországban, négyen meghaltak
- Vádat emeltek a magdeburgi támadás elkövetője ellen
- Irán mostanra már teljesen letérdelt a nyugati szankciók miatt
A Nobel-békedíjas Martti Ahtisaari volt finn elnök a lapnak azt mondta, a nyugati hatalmak „nem ragadták meg a felvetést”. Azóta tízezrek haltak meg és milliók kényszerültek menekülésre, ami a világ legnagyobb menekültválságához vezetett a második világháború óta.
Hivatalosan Aszad mellett álltak
Ahtisaari az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjának képviselőivel folytatott tárgyalásokat 2012 februárjában. Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet egy hárompontos javaslattal állt elő, melynek része volt, hogy Aszadnak át kell adnia a hatalmat az ellenzékkel folytatott béketárgyalás során. Csakhogy az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország annyira meg volt győződve arról, hogy Aszad magától is bukni fog, hogy egyszerűen ignorálták a javaslatot.
Hivatalosan Oroszország a négy és fél éve húzódó konfliktus során végig kiállt Aszad mellett, ragaszkodva ahhoz, hogy eltávolítása nem lehet semmilyen békemegállapodás része. „Ezt a lehetőséget 2012-ben elszalasztották” – mondta a volt finn kormányfő a háttértárgyaláson elhangzott javaslatról.
„A legérdekesebb a Csurkinnal folytatott tárgyalás volt. Sok mindenben nem értünk egyet, de tudunk őszintén beszélni egymással” – emlékezett vissza Ahtisaari a tárgyalásokra. „Csurkin hellyel kínált, majd kibökte, hogy elmondja, szerinte mit kéne tenni. Először is, ne adjunk fegyvert az ellenzéknek. Kettő, vegyük rá a párbeszédre az ellenzéket és az Aszad-rezsimet. Három: keressük meg a lehetőségét, hogy Aszad elegánsan félreállhasson.”
Csurkin: Magánbeszélgetés volt
Csurkin arra hivatkozva nem kommentálta a volt finn elnök kijelentését, hogy magánbeszélgetésről volt szó. Ahtisaari viszont azt nyilatkozta, még egyszer rákérdezett Csurkinnál, aki szerinte kétségtelen, hogy a Kreml nevében tette a javaslatot, már csak azért is, mert épp egy moszkvai útról tért vissza New Yorkba.
Míg nyáron még úgy tűnt, hogy az oroszok leginkább a „béketárgyalások” jelszavával próbálnak meg lélegzetvételnyi haladékot kieszközölni Aszad számára, augusztusban kiderült: Putyin bevállalta, hogy orosz katonákkal fordítsa meg a háború menetét. Részletes cikkünket itt olvashatja.
Már nem elég az, ha Oroszország rakétarendszerekkel vagy páncélosokkal erősíti meg a szíriai hadsereget, mert a szíriai hadsereg lényegében elfogyott. Ezért nagyon úgy tűnik, az oroszok inkább megspórolják a toborzásra kiképzésre szánt időt és energiát, és a maguk kezébe veszik az ügyet. A katonai beavatkozás mértéke egyelőre nem tisztázott, de meglehetősen nagy léptékűnek tűnik. Az oroszok ugyanis
- felújítják a tartuszi hadikikötőt;
- Latakiában légibázist építenek, és meg nem erősített hírek szerint már Szuhoj-27-eseket is láttak Szíria felett;
- az orosz hadsereg legkorszerűbb T-90-es tankjait szállították a frontra;
- a szintén új fejlesztésű BTR-82A lövészpáncélosokat orosz személyzettel már be is vetették;
- állandó légihidat létesítettek Szíriával, melyet a – nyilván amerikai sugallatra kihirdetett – bolgár légtérzár után Teherán felé irányítottak át.