A tél sem állítja meg a menekülteket idén

Rendhagyó nyár urán rendhagyó őszbe fordult az európai menekültügy. Az utóbbi évtizedek legsúlyosabb válsága után egyelőre hiába remélték vezetők, hogy a közelítő tél majd visszatartja a migránsokat, mint a korábbi években, idén még nem törte le a menekültek vállalkozó kedvét a rosszabbodó idő. Hogy télen mi lesz, még nyitott kérdés, de nincs semmi garancia arra, hogy visszaesik az érkezők száma.

Hogy megértsük, miért, nézzük át,

• hogy változott az elmúlt évekhez képest a migránsok útvonala a Földközi-tengeren,
• miért érkezik egyre több afgán, és
• miért érzik rengetegen azt idén év végén, hogy most, vagy soha.

A Földközi-tengeren korábban hozzászokott Európa, hogy télen jelentősen visszaesik a forgalom: 2014-ben szeptemberhez képest októberre az Economist szerint harmadával esett vissza az érkezők száma a közelítő téllel együtt járó veszélyek miatt. Januárban a szeptemberi szám egytizede érkezett. De ekkor még a 300 kilométeres Líbia-Lampedusa út volt a legforgalmasabb, melyet a tél (bár eddig is a világ leghalálosabb migráns-útvonala volt) nagyságrendekkel veszélyesebbé tett. Olaszországban most is megfigyelhető a visszaesés: idén októberben felére, 8500 főre esett vissza az érkezők száma.

Ez az ősz más, mint a többi

Ehhez képest az összes Földközi-tengeri érkezést nézve idén októberben az előző hónaphoz képest 27 százalékos növekedést könyvelt el az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR).

Idén októberben 210 ezren érkeztek Görögországba Törökországból, míg Észak-Afrikából Olaszországba valamivel több mint nyolcezren. Összesen 218 923 érkező menekültet regisztráltak. 2014 egészében 216 ezren keltek át a Földközi-tengeren, míg Törökország szárazföldi határát háromezren lépték át.

Azért vállalják sokkal többen az ilyentájt már jóval kockázatosabb tengeri utat, mert új trendként már Keleten, az Égei-tengeren próbálkoznak a legtöbben. Itt is jobban háborog a tenger, de az út töredéke a lampedusainak, akár mindössze tíz kilométer is lehet. Nyugodtabb őszi napokon a hajózás vállalható, de akadnak, akik háborgós időben is útra kelnek (vannak csempészek, akik kedvezményt adnak ilyenkor).

Most, vagy soha

A tél közeledtével elképzelhető persze, hogy mondjuk decembertől idén is sokan tavaszra halasztják útjukat, mint a korábbi években. Igen ám, de ez ellen dolgozik a mostanra kialakult „most, vagy soha”-hangulat: rengetegen attól tartanak, hogy ha az EU télen szusszanásnyi időt kap, hogy rendezze sorait, tavasztól jóval nehezebb lesz bejutni Európába, még inkább letelepedni.

Ráadásul az afgán biztonsági helyzet romlása érezteti a hatását, az összes érkező arányában nő az afgánok száma: Görögországba szeptemberben 27 500-an, októberben 64 ezren érkeztek (ez a havi létszám 16 illetve 30 százaléka volt, vagyis majdnem kétszeresére nőtt az afgánok aránya). 

Összességében az UNHCR további növekedést prognosztizál télre. „Hónapokkal a válság kezdete után az útra kelő emberek száma továbbra is növekszik.”

A tél kezdete ellenére nem várunk csökkenést a számokban.

– áll a szervezet november ötödikei jelentésében, melynek téli előrejelzése szerint akár napi 5000 fő érkezésre is elképzelhető Törökország felől Görögországba idén november és jövő február között. Ez összesen újabb 600 ezer fő megjelenését jelentheti Görögországban, Macedóniában, Szerbiában, Horvátországban és Szlovéniában. Ezzel egymillió fölé emelkedhet az egy év alatt érkezők száma (november 13-ig 660 ezer fő érkezését tartja számon az ENSZ Görögországban).

Leszbosz: 2800 helyre 12 ezer menekült

Görögországba idén több mint 660 ezer menekült érkezett, ennek több mint fele az egyébként alig több mint 85 ezer fős Leszbosz szigetére. A kisebb görög szigeteken nem egyszer előfordult, hogy egy nap alatt több menekült érkezett, mint az összlakosság.

Leszboszra november ide vagy oda, továbbra is napi több mint 3000 menekült érkezik. A fogadóállomások az UNHCR szerint nem megfelelően felszereltek. Egy november 13-i adat szerint idén 3460-an haltak meg a Földközi-tengeren, csak az elmúlt négy hétben 360-en, ebből 250-en görög felségvizeken.

Az UNHCR a hatóságokat arra kérte, növeljék a sziget fogadókapacitását, mivel mint írták, jelenleg 2800 helyre 12 ezer menekült jut. „Ezért aztán rengetegen, köztük nők, gyerekek, csecsemők jobb híján kénytelenek a szabad ég alatt aludni, és tüzet gyújtani, hogy melegen tartsák magukat. Ez további biztonsági kockázatot jelent, és potenciális feszültségforrás a helyiek szemében” – mondta a szervezet szóvivője, Adrian Edwards.

Változhat az útvonal

A rosszabbra forduló idő tovább nehezíti menekültek és migránsok ezreinek megpróbáltatásait, és ha nem cselekszünk időben, újabb emberéleteket követelhet – részletezte Edwards, miért kért november elején az UNHCR 96,15 millió dollár (28 milliárd forint) további támogatást a görög és általában a balkáni útvonal körüli helyzet kezelésére.

„A helyzet gyors változásai révén akár a következő hetekben megváltozhat az érkezők fő útvonala – Albániát, Bosznia és Hercegovinát, Bulgáriát, Olaszországot, Montenegrót, Romániát és Koszovót is érintheti, újabb kihívások elé állítva a szélsőségesen komplex veszélyhelyzet kezelését” – írják a jelentésben.

A balkáni útvonal jelenleg legforgalmasabb országain, Macedónián, Szerbián és Horvátországon napi 5-8000 menekült halad át, az elsöprő többség Németország irányába. Térképünkön a legfontosabb számok mellett elolvashatja a különböző városokhoz, országokhoz kapcsolódó cikkeinket.

Mivel nem minden országnál áll rendelkezésre hivatalos adat, összesítéseink egy része becslés – az Ausztrián áthaladók száma például elérheti akár a 480 ezret is.

Egyre több afgán

„Amint lesz elég pénzem, újra megpróbálom. Kabulban borzasztó a helyzet, nincs se munka, se biztonság. Aki kilép otthonról, a sorsa bizonytalanná válik, nem lehet sehova menni” – mondta a Reutersnek egy 28 éves afgán férfi, akit Dániából utasítottak ki.

A legtöbb afgán, akit visszaküldtek, újra fog próbálkozni, bármi is a döntéshozók szándéka.

– fejtette ki Ceri Oeppen, a Sussexi Egyetem Afganisztán-szakértője.

Afganisztán az elmúlt 14 évben dollármilliárdokat kapott segélyként, mégis 40 ezer afgán jelentkezett be menedékkérőként Európában az év első hat hónapjában. „Egyeseket az idealizált európai élet ígérete hajt, de a többséget az afganisztáni élet viszontagságai” – magyarázta Liza Schuster brit kutató, aki a Kabuli Egyetemen végzett három évig terepmunkát.

A segélyt is az útra költik?

„Amikor elmondom a deportálásom történetét, nem hisznek nekem. Ahogy akkor sem, amikor arról beszélek, milyen rosszak sokszor Európában az életkörülmények” – tette hozzá. Az Economist emlékeztet: az embercsempészet több százmillió dolláros üzlet, Afganisztánból 7-8000 dollárért (2-2,3 millió forintért) lehet Európába jutni.

Salahuddin Rabbani külügy- és Sayed Hussain Alemi Balkhi menekültügyi miniszter egy találkozón arra kérte az EU-s nagyköveteket, hogy Európa legyen tekintettel a biztonsági kérdésekre és a tél közeledtére migránspolitikájában. A tálibok térhódítása miatt a legtöbb visszatérő Kabulban kénytelen letelepedni. Több európai kormány az utazás finanszírozásával, készpénzzel és képzési lehetőségekkel próbálja a túlzsúfolt afgán fővárosba csalogatni az Európába vándoroltakat. Persze egyes megfigyelők szerint a repatriációs segélyt magát is a migráció finanszírozására használják sokan, de ez a Nemzetközi Migrációs Szervezet szerint a megfelelő korlátozások miatt nem széles körű kockázat.

Az érkezések lassulása tehát csökkentené az EU-vezetőkre nehezedő nyomást. Hiába száll alá viszont a hőmérséklet, Görögországban a rendelkezésre álló helyek nem érik utol az érkezéseket, és vannak, akik egy évet várnak, mire a kérelmüket elbírálják. Tavaszra új migrációs rendszer fogadhatja az új hullámot. De az biztos, hogy a hétvégi párizsi terrortámadás ütőkártyát adott azon európai politikusok kezébe, akik szigorítani szeretnének a szabályokon. Ahogy Európában a párizsi mészárlás uralja a közbeszédet, olyan biztos az is, hogy hatása a menekültpolitikán is meglátszik majd. Címszavakban:

• A menekültkvótákat és Schengent is kikezdeni látszik a terror: a belső határellenőrzésektől mentes övezet is meginoghat az EU-ban a párizsi vérengzés után.
• Az EU fizetne, csak a migránsokat tartsák vissza: bár nem jött össze az afrikaiaknak ígért pénz, de azért Törökországnak is felajánlanának egy összeget. Ja, és persze újabb csúcstalálkozó is lesz.
• Furcsa számháború indult Brüsszel és a tagállamok között: a menekülők visszatartására nyújtott segélyeken megy a vita. Közben Jean-Claude Juncker szerint nincs szükség radikális változtatásokra: az Európai Bizottság elnöke a párizsi események után nyilatkozott az európai befogadásügyi rendszerről.
• Csak 4 kilométeres kerítést építenek az osztrákok, de szóba került egy kerítés a macedón-görög határon is: Macedónia korlátozná és irányítaná a menekültek vonulását, de csak végső esetben húzna fel akadályt. 80 kilométeren épül a szlovén kerítés.
• Marine Le Pen Orbán Viktor szavait idézte, a leendő lengyel külügyminiszter háborúzni küldené a szír migránsokat, Kósa Lajos pedig egyenesen kizárná Görögországot a schengeni övezetből.

Ha viszont hírek és elemzések helyett csak elképesztő galériákat nézne: a partot érés pillanatáról és a menekültek tengerből kimentéséről is mutattunk lélegzetelállító képeket.