Mintha Lengyelországban is Orbán kormányozna
További Külföld cikkek
- Gigantikus pert akasztanak a Netflix nyakába a Jake Paul–Mike Tyson-meccs miatt
- Kiszivárgott egy titkos orosz dokumentum, így osztaná fel a Kreml Ukrajnát a háború után
- Bombaciklon sújtott le az Egyesült Államokra, többen meghaltak
- Csalási és vesztegetési ügy miatt emeltek vádat a világ egyik leggazdagabb embere ellen
- Rendkívül rejtélyes tábornok irányíthatja az észak-koreai katonákat Ukrajnában
Még hivatalosan ki se nevezték miniszterelnöknek Beata Szydłót, Orbán Viktor már meghívta Budapestre, és kérte, hogy Magyarország legyen az egyik legelső úticélja az új lengyel kormányfőnek. A meghívás nem egyszerű diplomáciai gesztus.
A Fidesz nem csinált titkot abból, hogy jobban örülne a Jarosław Kaczyński által vezetett Jog és Igazságosság (PiS) győzelmének a lengyel választásokon. A PiS kormányra kerülésével ugyanis erős szövetségest találhat magának az EU-ban az Orbán-kormány.
Már a választási kampányban is számos cikk született arról, hogy a PiS Orbánéhoz hasonló megoldásokkal készül a gazdaság-, a társadalom- és például a menekültpolitikában. Az új lengyel kormány valóban neki is látott az Orbántól ellesett intézkedéseknek, és kísértetiesen hasonló jeleneteket, nyilatkozatokat, reakciókat váltott ki, mint a magyar kormányfő az elmúlt években.
Megnéztük, Lengyelország hogy válik Orbán Viktor Magyarországává.
1. Nem kellenek a menekültek, betegséget terjesztenek
A PiS-kormány első jelentős menekültügyi húzása volt, hogy az előző kormány által elfogadott kvótarendszerből elkezdett kifarolni.
Lengyelország nem áll készen arra, hogy hétezer menekültet befogadjon
- jelentette ki Beata Szydło, aki Orbán Viktorhoz hasonlóan biztonsági okokkal magyarázta az uniós kvóták elutasítását. A PiS lépése nem volt meglepő azok után, hogy Jarosław Kaczyński pártelnök (aki háttérből irányítja a lengyel kormánypolitikát) azzal utasította el a menekültek befogadását, hogy szerinte "trópusi betegségeket terjesztenek".
2. Meg kell adóztatni a multikat és a bankokat!
Írtunk már hosszabban is arról, hogy a PiS vezetőinek és gazdaságpolitikusainak eléggé bejön a Matolcsy-féle unortodox gazdaságpolitika. A lengyel kormány pedig a ígéretéhez híven valóban az elmúlt években látott magyar gazdaságpolitikai lépésekkel kezdi a kormányzását.
A PiS a gazdaságot a fogyasztás növelésével serkentené, az ezzel járó állami kiadásokat a multik és a bankok megadóztatásából fedezné. A PiS különadót vetne ki a szupermarketekre, a bankokra, és – milyen ismerős – a pénzügyi tranzakciókra is. A pénz nagyon is kell majd a költségvetésbe: Szydło bejelentett már egy családtámogatási programot is, eszerint minden második és további gyermek után havi 500 złotyt (mintegy 35 ezer forintot) érő támogatás jár majd. Emellett csökkentenék a kisvállalkozások adóját, csökkentenék a nyugdíjkorhatárt, ingyenessé tennék a gyógyszereket az időseknek.
A złotymilliárdokat elköltő Szydło-kormánytól persze rögtön szívinfarktust kaptak a hitelminősítők. A Standard & Poor's máris befenyítette Lengyelországot, és közölte a választások után, hogy romolhat az ország államadós-osztályzati kilátása, ha visszafordítják az eddigi költségvetési és makrogazdasági reformokat.
3. Kormánypártiakkal töltik fel az Alkotmánybíróságot
Míg Magyarországon eltelt pár év, amíg a Fidesz az egykori minisztereit, képviselőit be tudta ültetni az Alkotmánybíróságba, a PiS már a kormányzára első heteiben elkezdte a dolgot. És nem éppen elegánsan. A 15 tagú lengyel Alkotmánybíróságba még a választások előtt a kormányzó Polgári Platform (PO) megszavazott öt új bírót.
Andrzej Duda elnök (korábbi PiS-képviselő) azonban nem volt hajlandó kinevezni őket, ehelyett az új szejm által megválasztott másik öt PiS-es bírót nevezte ki a testületbe. A lengyel alkotmánybíróság közben csak két korábban megválasztott bíró mandátumát találta alkotmányellenesnek, Duda elnök viszont nem iktatja be őket, hiszen a testületet már feltöltötték.
Jarosław Kaczyński persze tesz a dologra még egy lapáttal, hiszen folyamatosan arról beszél, hogy új alkotmányra van szüksége Lengyelországnak - a Fidesszel ellentétben azonban a PiS-nek ehhez nincs meg a kétharmados többsége.
4. A miniszternek nem tetszik a színdarab, betiltaná
A PiS a szabadságjogok területén is igyekszik felzárkózni a magyar jobboldalhoz. Talán emlékeznek, hogy mekkora felhorgadás volt a jobboldalon Alföldi Róbert rendezései ellen, a KDNP és a Jobbik is folyamatosan követelte Alföldi leváltását, egyes darabok betiltását. A kormány nem penderítette ki Alföldit, de a háttérben egyértelművé tették a fideszesek, hogy Alföldi aligha újrázhat, ha lejár a mandátuma.
Lengyelországban most ennél is nagyobb színházi botrány van kialakulóban. Piotr Gliński, az új kulturális miniszter meg akarta akadályozni Elfride Jelinek A halál és a lányka című drámájának bemutatóját a wrocławi Lengyel Színházban. A miniszter szerint
a dráma rendezése vét a társadalmi együttélés szabályai ellen,
mert szexuális cselekményt mutatnak be a színpadon. A színházigazgató példa nélküli cenzúrakísérlettel vádolta Glińskit, és nem engedett a miniszternek, bemutatta a darabot.
Az ügy további érdekessége - és itt is eszünkbe juthatnak magyar párhuzamok -, hogy a TVP állami televízió ezek után felfüggesztette egyik riporterét, aki a kulturális miniszterrel készített interjúban rákérdezett a színdarab betiltására.
5. A demokráciaféltők Facebook-csoportot alapítanak
Nem csak a PiS járja Orbán Viktor útját, az új lengyel kormány civil ellenzéke is ellesett pár trükköt Magyarországról. A demokráciáért aggódó civilek például itt is azt találták ki, hogy Facebook-csoportba tömörülnek, csak ők nem Millának nevezték el magukat, hanem Demokráciavédelmi Bizottságnak (Komitet Obrony Demokracji - KOD).
A csoport pár napja alakult, már közel 35 ezren lájkolták. Kezdeményezői baloldali újságírók és értelmiségiek, akik nagyrészt a Gazeta Wyborcza balliberális napilap köréhez tartoznak, de köztük van Anne Applebaum, a The Washington Post amerikai napilap munkatársa is. Ő nem mellesleg az ellenzéki PO-s Radosław Sikorski volt lengyel házelnök és külügyminiszter felesége.
A csoport alapítói a Facebook-on közzétett kiáltványukban azt írták: a PiS "határozott tiltakozásra" ösztönzi őket azzal, hogy
semmibe veszi a jogot és a demokrácia bevett szokásait.
"Nem akarunk egy totalitárius Lengyelországot, mely bezárkózna azokkal szemben, akik másképpen gondolkodnak, mint a hatalmon lévők parancsolnak". A csoport már tüntetést is hirdetett szombatra Varsóban.
6. Az EU-ban máris van lengyel-ügy
A lengyel kormány első intézkedései, elsősorban alkotmánybírókat érintő furcsa jogi megoldás a magyar helyzethez hasonló reakciókat szült az EU-ban: néhányan rögtön az Európai Parlamentben akarják kitárgyalni a "lengyel-ügyet". Az Európai Néppárt mellett a szocialisták és a liberálisok is szívesen vitatkoznának a dologról, és Orbánhoz hasonlóan az EP elé rángatnák Beata Szydłót. A lengyel vitát azonban a PO-s képviselők kérésére egyelőre elnapolták.
Ettől független a PiS a Fideszhez hasonló retorikával beindult és vágott vissza az EU-nak és az ellenzékének. Zbigniew Ziobro, a PiS-kormány igazságügyi minisztere szerint "a lengyel demokrácia és jogállamiság megvédi magát" az EU-s támadásoktól, egy PiS-es EP-képviselő pedig a PO-t szapulta, hogy külföldön "árulkodnak és árulják el" Lengyelországot.
Közben uniós szinten konkrét témákban egymásra talált a magyar és a lengyel kormány. Múlt héten például Magyarország és Lengyelország közösen vétózta meg a homoszexuális párok öröklését szabályozó rendelettervezetet.
7. Harc a külföldi sajtóval
A PiS-kormány abban sem marad le Orbánéktól, hogy előszeretettel reagál és osztja ki a külföldi sajtót, ha nem megfelelő tudósításokat közölnek Lengyelországról. Bár erre kinevezett nemzetközi kommunikációs államtitkár egyelőre nincs, a lengyel külügyminisztérium úgy válaszolgat a CNN-nek vagy a Washington Postnak, mintha Kovács Zoltántól vagy Szijjártó Pétertől vett volna órákat.
A CNN műsorában Fareed Zakaria amerikai politológus és közíró például a minap azt mondta, hogy Lengyelországban az októberi választások nyomán hivatalba lépett új kormány alatt "nagyon rossz irányt vettek" az események, a konzervatívok villámgyors hatalomátvételre törekednek, amely szerinte puccskísérlethez is hasonlítható.
A Washington Post pedig azt írta, hogy
Jarosław Kaczyński, Orbán Viktorhoz hasonlóan, a visszataszító, második világháború előtti populizmus képződménye,
melyben az idegengyűlölet, az antiszemitizmus, a jobboldali katolicizmus és a tekintélyelvű hajlamok keverednek". A szerző kifogásolta az az állami intézmények élén végrehajtott személycseréket is.
A lengyel külügyi szóvivő válasza nem is késlekedett: közleményben tudatta, hogy a CNN és a Washington Post "hamisan és egyoldalúan, a tényeknek ellentmondva" mutatja be a lengyelországi helyzetet. Reményét fejezte ki, hogy az érintett szerkesztőségek a jövőben különféle álláspontokat és kiegyensúlyozottabb véleményeket tárnak a közvélemény elé.