Rejtélyes baleset után furcsa hadüzenet

Kim Dzsongun észak-koreai vezető újévi beszédéből a hangzatos fenyegetéseket kapták fel leginkább, pedig északi mércével már-már visszafogottnak lehet mondani, amiben nem véletlenül jelentek meg a nyitásra utaló részek. Az észak-koreai vezető előrelépést próbálhat elérni a két Korea gazdasági kapcsolataiban még a májusi, 36 év után megtartott pártkongresszus előtt.

A turizmus lehet a középpontban

Észak-Korea kész a háborúra bármilyen támadó külső erővel szemben

– hangzott el többek között Kim Dzsongun pénteken elmondott újévi beszédében, amiből nem hiányoztak a sablonos, elrettentésre vonatkozó részek, azonban ennek ellenére ez pont a kevésbé provokatív hivatalos megszólalásai közé tartozott. Nem fenyegetett például atomfegyverrel vagy nagy hatótávolságú rakétával sem, viszont nyitottnak nevezte magát a tárgyalásokra bárkivel, aki a béke híve a Koreai-félszigeten.

Csoma Mózes, az ELTE Koreai Tanszékének vezetője szerint az önmagában pozitív, hogy volt újévi beszéde Kim Dzsongunnak. Nagyapja, az államalapító Kim Ir Szen alatt ezek még rendszeresek voltak, apja, Kim Dzsongil azonban inkább távol tartotta magát az újévi megnyilatkozásoktól. Csoma szerint az újévi beszéddel azt a látszatot akarják kelteni, hogy kiszámíthatóbb mederbe került a rezsim. Másrészt a mostani beszédből is kitűnt, hogy Észak-Korea valamilyen előrelépést szeretne elérni elsősorban a két Korea gazdasági kapcsolataiban.

A legfontosabb céljuk ezen belül az évek óta fagypontra jutott turisztikai kapcsolatok helyreállítása lehet. Csoma szerint egyértelműen a dél-koreai turisták fogadásához építették fel a tavaly átadott vonszani repülőteret, ami egyelőre kapacitásai alatt, lényegében kihasználatlanul működik. A Vonszanhoz közeli hegyekben épült fel Észak-Korea nagy felhajtással átadott síkomplexuma is, ahova az Economist szerint most azonban csak a nómenklatúra igazán gazdag tagjai járnak, pedig kínai és főleg dél-koreai turistákra is számítottak. Kim Dzsongun éppen a napokban jelezte, meghívott három ismert snowboardost, hogy jöjjenek el népszerűsíteni saját sportágukat, és ezzel persze az egész komplexumot.

Ban Kimun odalátogat?

A konkrét gazdasági előnyök mellett Kim Dzsongunnak az is fontos lehet, hogy májusban tartják a Koreai Munkapárt első kongresszusát 1980 óta, amire valamilyen kézzelfogható sikert szeretne felmutatni. Saját újévi beszédében a tökéletes biztonság megteremtéséről is beszélő Pak Gunhje dél-koreai elnök asszony is nyitva hagyta az ajtót esetleges tárgyalások előtt. Azonban a decemberi, miniszterhelyettesi szinten tartott megbeszéléseken sem sikerült eljutniuk a közös nyilatkozatig, és Csoma szerint most sem valószínű, hogy a mindkét oldalon meglebegtetett nyitottság rövid időn belül elvezetne egy igazán magas szinten megrendezett találkozóig, esetleg csúcstalálkozóig.

Arra azonban lát esélyt, hogy például Ban Kimun ENSZ-főtitkár, volt dél-koreai külügyminiszter érlelődő észak-koreai látogatását próbálják majd tető alá hozni akár már májusig. 2015-ben többször is felmerült, hogy Ban Kimun esetleg Észak-Koreába látogathat – például a közösen, de északi területen üzemeltetett keszongi ipari parkba is elment volna –, de végül egyikből sem lett semmi. Ezekből is úgy tűnik azonban, hogy a háttérben folynak egyeztetések az ügyben.

Ha Ban Kimun valóban Észak-Koreába látogatna, azt a rezsim otthon nagy sikerként tudná lekommunikálni, utoljára ugyanis Butrosz Butrosz Gáli személyében 1993-ban járt ENSZ-főtitkár Észak-Koreában. Ez a verzió Dél-Koreának is megfelelhet, mivel így úgy látogathatna egy magas rangú, kvázi déli személy északra, hogy nem magának az elnök asszonynak kell kompromisszumokba belemennie Kim Dzsongunnal.

Ban Kimun lobbizhatna az Észak-Koreában fogva tartott, kanadai állampolgár, de koreai származású lelkész szabadon engedéséért is. Ban Kimunról egyébként Csoma szerint többen azt feltételezik, hogy ENSZ-főtitkári ciklusának lejártával majd indulhat a konzervatívok jelöltjeként a dél-koreai elnökválasztáson 2017-ben. Így ha most sikeresen lezajlana Ban Kimun látogatása, az nagyon jó alapot kínálna a következő elnöki ciklus Korea-közi kapcsolataihoz.

A hidrogénbomba már Kínának is sok volt

Ez sok tényezőtől függ, de a pártkongresszusig vezető következő időszakban arra is van esély, hogy az újévi beszédhez hasonlóan csökkennek az északi provokációk. Észak-Koreának persze továbbra is az az egyik célja, hogy verbális eszközökkel magára irányítsa a világ figyelmét, és közben jelezze, hogy tartani kell tőle, amennyiben bárki megpróbálná megingatni a rezsim hatalmát. December elején Kim Dzsongun először beszélt arról nyíltan, hogy a korábbi bejelentéseihez képest nemcsak atombombájuk, hanem a még pusztítóbb hidrogénbombájuk is van.

Teljesen biztos információ nincsen arra vonatkozóan, hogy valóban lehet-e hidrogénbombája Észak-Koreának, de az elemzők szerint valószínűbb, hogy ez is csak a retorikai hadviselés része volt.

A kijelentés miatt viszont a kínaiak is összébb vonták a szemöldöküket

– mondta Csoma.

Kínának valójában már 2006, az első nukleáris próbarobbantás óta bizonytalansági tényezőt jelent a túlságosan fenyegetőző Észak-Korea, ahonnan akár nukleáris szennyeződés is átjuthatna hozzájuk, de a kiszámíthatóság is fontos lenne Pekingnek. Az egyértelmű, hogy a phenjani rezsim teljes mértékben Kínára van utalva, a déli turistákkal pont ennek a gazdasági függésnek próbálnának legalább kis részben alternatívát találni. Pekingben sem léphetik azonban meg, hogy elzárják a gazdaságot életben tartó csapokat, hiszen annak néhány hónapon belül beláthatatlan következményei lennének a rezsimre nézve, úgy pedig akár többmilliós menekültáradat is megindulhatna részben pont Kína felé.

A kínai–észak-koreai kapcsolatokban már hozott egy gazdasági törést Kim Dzsongun korábban befolyásos nagybátyjának, az egyik legfontosabb kínai kapcsolattartónak is számító Csang Szongtheknek a 2013-as kivégzése. Most a hidrogénbombás kijelentés után jelezték elég egyértelműen, de alapvetően fájdalommentesen Pekingből, hogy az erődemonstrációk már túlmentek egy határon. Pont a kapcsolatok javítását célozta volna Kim Dzsongun egyik kedvenc észak-koreai lányzenekarának a pekingi fellépése, csakhogy egyik pillanatról a másikra több szinttel alacsonyabb rangú kínai tisztviselők lettek hivatalosak a rendezvényre.

Erre válaszul viszont a lánybandát végül inkább haza is utaztatták.

Egy autóbaleset, és ami mögötte lehet

Észak-Korea az egyik magas rangú tisztviselőjének a déli híradásokban is „misztikusnak" említett halálos autóbalesete miatt is bekerült a hírekbe. A Huffington Post szerint négy év alatt Kim Dzsongun legalább hetven vezető tisztségviselőt végeztetett ki, mióta hatalomra került 2011 decemberében. A nómenklatúra azonban több ezer emberből áll, és van egy általános fluktuáció is, ezért az igazán látványos eltávolításokat érdemes figyelni. A fiatal Kim alatt legalább három olyan magas szintű lecserélés is történt, amik alapvetően inkább a rezsim kezdeti éveit jelentő 50-es évekre voltak jellemzőek.

• 2012-ben Ri Jongho vezérkari főnök,
• 2013-ban Csang Szongthek,
• 2015 tavaszán pedig Hjon Jongcsol védelmi miniszter eltávolítása nevezhető látványos cserének.

A december végén meghalt, 73 éves Kim Janggon a két Korea közötti ügyek egyik felelősének számított, tagja volt annak a magas rangú észak-koreai küldöttségnek is, amely augusztusban tárgyalásokat folytatott Dél-Koreával. Ráadásul Kim Dzsongun egyik legtapasztaltabb külpolitikai tanácsadójaként tartották számon. A kínai határvidéken, Sinüidzsu határvárosban tekintett meg egy mérőműszergyárat, és onnan tartott vissza Phenjanba, ahol éppen Kim Dzsongun beiktatásának évfordulójának megünneplésére készültek, amikor az autója egy szembejövő teherautóval karambolozott.

Előfordult már korábban, hogy magas rangú pártvezetők gyanús autóbalesetben haltak meg, és valószínűsíteni lehetett, hogy így állították félre őket. Korábban ez történt 2003-ban Kim Jongszunnal, a technokrata irányzat képviselőjével, aki szintén a déli tárgyalásokért volt felelős, és 2010-ben egy másik magas rangú vezetővel is. Emellett a később kivégzett Csang Szongtheknek is volt egy súlyos autóbalesete – egy katonai teherautó hajtott az autójába – 2006-ban, amit akkor egyfajta figyelmeztetésként interpretáltak külföldi elemzők.

Ezek különösen annak fényében voltak mindig gyanúsak, hogy sokszor üres autópályákról jelennek meg képek a külföldi hírügynökségekben. Csoma szerint azonban ettől függetlenül tényleg számtalan körülmény veszélyeztetheti az észak-koreai autósokat: gyakran közlekednek kivilágítatlan teherautók, az alagutak sem rendesen beláthatóak, nincsenek jól elválasztva az egyes sávok, az utak rossz állapotúak.

Csoma szerint egy olyan tényező van, ami még szerepet játszhatott Kim Janggon halálában. A 73 éves vezetőről elterjedt a pletyka, hogy ő vehetné majd át a kvázi államfői titulust betöltő, de már nagyon idős, 87 éves Kim Jongnam helyét annak halála után. Ez könnyen sérthette egyes körök érdekeit, ezért akár el is távolíthatták.

Nagyon méltatták

Ebben az esetben azért sem egyértelmű, valóban véletlen baleset történt-e, mert a déli hírszerzés sem gondolja, hogy feltétlen merényletről lett volna szó. Hivatalosan egyelőre délről részvétüket nyilvánították, és jelezték, hogy nem tudják, hogyan befolyásolja Kim Janggon halála a két Korea közötti kapcsolatokat.

Az északi állami hírügynökség nem közölte a vezető halálának körülményeit, de hűséges forradalmi harcosnak és Kim Dzsongun egyik közeli elvtársának nevezte Kim Janggont a haláláról szóló hírben. Azt is bejelentették, hogy Kim Dzsongun vezeti majd a temetési bizottságát, amiben egyébként a déliek meglepetésére ott lesz az a Csve Rjonghe is, akit egykoron a második számú vezetőnek tartottak az észak-koreai hierarchiában, amíg tavaly váratlanul el nem tűnt. Akkor azt feltételezték, hogy kiesett Kim Dzsongun kegyeiből, és az észak-koreai vezető egy átnevelő táborba küldte. Azonban a rezsim természetének megfelelően megint fordulhatott egyet a kocka.