Lefújták a szimferopoli Sztálin-emléktáblát, és ez felvet egy kínzó kérdést

Vörös színű festékszóróval fújták le vasárnapra virradóra Joszif Sztálinnak a Krím-félszigeten 1945-ben, a jaltai konferenciára állított emléktábláját, és ráfirkálták:

Az Oroszország által 2014-ben önkényesen elcsatolt félsziget fővárosában, Szimferopolban  történt eset miatt az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártjának helyi bizottsága felháborodottan tiltakozott - holott azért inkább az a felháborító, hogy a világ egyik vezető tömeggyilkosának bárhol állhat szobra vagy emléktáblája. 

Az időzítés nem lehet véletlen, a kommunisták ugyanis szombaton még virágokat helyeztek el a az 1953. március 5-én elhunyt Sztálin halálára emlékezve. 

Nem véletlen, hogy a Krímben a mai napig állhat Sztálin-emlékhely. Oroszország ugyanis legfelsőbb szinten is támogatja a diktátor kultuszát, Putyin személyesen is védelmébe vette már elődjét. Szevasztopolban az ottani kommunisták már tervezik a Sztálin-szobor felállítását. Állításuk szerint írásos közvélemény-kutatást végeztek, 10 225 megkérdezett szevasztopoli lakos közül 9760 jelentette ki, hogy szeretné, ha a városban emlékművet állítanának a szovjet diktátornak (amúgy a városban 340 ezren laknak). 

Ukrajnában ezzel szemben - nem jófejségből, hanem inkább oroszellenességből -gőzerővel nekiláttak a szovjet diktatúra emlékeinek felszámolásához: eddig csaknem 140 kommunista vezető emlékművét, köztük 40 Lenin-szobrot bontottak le, és utcákat keresztelnek át. A slusszpoén persze az, hogy Sztálin nem volt se ukrán, se orosz, hanem grúz, és nem igazán érdekelte, hogy ukránokat, tatárokat vagy oroszokat kell kiirtani. 

(MTI)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!