Tűzszünetet kötött Örményország és Azerbajdzsán

Tűzszünetben állapodott meg a karabahi fegyveres konfliktusban Örményország és Azerbajdzsán, közölte az örmény és az azeri védelmi minisztérium, délben befejeződtek a hadműveletek, írja az MTI. A megállapodás részleteinek kidolgozása jelenleg is folyik.

Kedden délelőtt újabb áldozatokat követeltek az örmény-azeri harcok a kaukázusi Hegyi-Karabahban. A kilencvenes évekből örökölt, de szombaton kiújult konfliktus veszteségeit nehéz pontosan megmondani, mivel a szemben álló felek szemlátomást erősen eltúlozzák egymás veszteségeit, és egymást vádolják lakott területek ágyúzásával.

• Az azeri védelmi minisztérium kedd reggeli közleménye szerint az elmúlt két nap harcaiban 16 azeri katona halt meg, örmény oldalon viszont egy nap leforgása alatt hetven katona esett el, és közel húsz haditechnikai eszköz semmisült meg. Az éjszaka folyamán az örmény tüzérség tovább ágyúzta a környékbeli településeket.
• Az örmény védelmi minisztérium reggeli összegzésében ezzel szemben azt írta, hogy a karabahi "hadsereg" a harcok kirobbanása óta húsz katonáját vesztette el, 26-an eltűntek és 72-en megsebesültek. A halottak között van négy civil, köztük egy gyerek. A karabahiak hét harckocsija semmisült meg. Jereván szerint az azeriek viszont eddig 300 katonát, 18 harckocsit, két helikoptert, három páncélozott gyalogsági járművet és 6 pilóta nélküli repülőgépet vesztettek, és jelenleg egyetlen hegyi-karabahi település sincs az ő kezükön.

Arcrun Ovanniszján, az örmány védelmi tárca szóvivője azt állította, az azeriek egyre nagyobb kaliberű fegyvereket vetnek be, és keddre virradóra előfordult, hogy Szmercs típusú nehéz rakéta-sorozatvetőket és izraeli gyártmányú csapásmérő drónokat használtak.

Jereván korábban ragaszkodott ahhoz a Krímből, Kelet-Ukrajnából, Jemenből vagy Szíriából ismert frázishoz , hogy ő aztán egyáltalán nem vesz részt a fegyveres konfliktusban, mert csak a hegyi-karabahi erők harcolnak az azeri katonák ellen. 

Vissza a kilencvenes évekbe!

A konfliktus április 2-ra virradóra robbant ki Hegyi-Karabah Azerbajdzsánnal közös határán, és azóta folytatódnak az összecsapások. A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah az 1990-es évek elején - Örményország támogatásával vívott - véres háború nyomán szakadt el Azerbajdzsántól. Az 1994-ig zajló háborúban 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Karabah függetlenségét, de ezt csak néhány ország ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is.

Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik, de a drón- és rakétatámadások arra utalnak, hogy hamar kezelhetetlen méretűvé duzzadhat a mostani összetűzés. Ettől tartanak a nagyhatalmak is; nem véletlen, hogy orosz, francia és amerikai közvetítők jelenlétében keddre gyorsan szerveztek egy azeri-örmény találkozót, hogy békés megoldást találjanak a múlt héten kirobbant konfliktusra. 

John Kerry amerikai- és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közös nyilatkozatban üzent "minden külső hatalomnak", hogy tartsák magukat távol akonfliktustól. Az üzenet egyértelműen Törökországnak szólt, mivel Recep Tayyip Erdogan elnök hétfőn nyíltan kiállt Azerbajdzsán mellett.