Albert, Lipót
7 °C
14 °C
Index - In English In English Eng

Ugyanabban a slamasztikában van a két Kágébéla

kgbela lenegyel mateusz piskorski cover
2016.05.25. 09:26
Kovács Béla jobbikos EP-képviselő elmondása szerint két éve találkozott utoljára a legismertebb oroszbarát lengyel politikussal, Mateusz Piskorskival. Mindenesetre most már sorstársak: más-más ügyben, de mindkettőjüket azzal gyanúsítják, hogy Oroszországnak kémkedtek. Kovácsot éppen két éve gyanúsították meg, az ellene folyó eljárás csigalassúsággal halad. Piskorskit pedig a minap, őt le is tartóztatták. Van közös pont a politikai pályafutásukban, a kétezres évek első felétől mindketten sokat dolgoztak azért, hogy az európai szélsőjobboldal Oroszország-párti legyen.

Annyira oroszbarát, hogy amikor a nőkről beszélgettünk, akkor lengyel hazafiként nem a lengyel, hanem az orosz nőket nevezte a legszebbeknek a világon

– ezzel próbálta érzékeltetni az Indexnek egy, korábban a magyar szélsőjobboldalon aktív figura, hogy még neki is feltűnt Mateusz Piskorski Oroszország iránti túlzó rajongása. Persze nem az orosz nők csodálata vezetett ahhoz, hogy múlt héten a lengyel kémelhárítás őrizetbe vette. Hivatalosan ugyan nem erősítették meg, de lengyel sajtóértesülések szerint azzal gyanúsítják, hogy Oroszországnak és Kínának, esetleg Iránnak kémkedett.

Ami biztos, hogy kémügyről van szó, hiszen Piskorskit egyrészt azután vették őrizetbe, hogy a belbiztonsági hivatal (ABW) házkutatást tartott az irodájában, másrészt az ügyben a lengyel titkosszolgálatokat felügyelő miniszter is megszólalt, igaz, ő csak „megjósolta”, hogy az őrizetbe vett politikust előzetes letartóztatásba fogják helyezni. Múlt hét pénteken ez meg is történt. Ha a kémkedés gyanúja beigazolódik, egytől tíz évig évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik a lengyel politikust.

Nagyon hasonló lehet a két ügy

Kovács Béla és Mateusz Piskorski jól ismerték egymást, és bár egyelőre semmi nem utal arra, hogy a két kémügy között összefüggés lenne, az ellenük folyó eljárásban vannak hasonlóságok. És nem csak az, hogy hivatalosan

szinte semmit nem lehet tudni arról, vajon mit is csináltak, ami miatt most kémkedéssel gyanúsítják őket.
 
 

Igaz, lengyel barátjával ellentétben Kovács egy pillanatig sem volt őrizetben, nem érték tetten, az EP-képviselőséggel járó mentelmi jogát pedig csak hosszú idő után függesztették fel. Noha most már erősen vitatható Kovácsnak az az állítása, miszerint az orosz titkosszolgálathoz sem neki, sem a feleségének soha semmi köze nem volt, a mai napig nem tudni, hogy pontosan mit is tett, ami miatt végül az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában feljelentette. 

Piskorskit ugyan őrizetbe vették, de Kovácshoz hasonlóan őt sem érték tetten. A lengyel titkosszolgálatot felügyelő miniszter azt nyilatkozta, hogy az ügy „fejlődik”. Ez alapján úgy tűnik, a lengyelek csak remélik, hogy valami kisül majd a házkutatásokból, az esetleges vallomásokból. Ez alapján pedig kétséges, hogy kézzelfogható és közvetlen bizonyítékaik lennének Piskorskival szemben. Igaz, ennek ellentmond, hogy a bíróság elegendőnek találta a bizonyítékokat az előzetes letartóztatás elrendeléséhez. 

A két, kémügybe keveredett politikus pályája is számos hasonlóságot mutat, legalábbis az elmúlt bő tíz évben. Bár Kovácsot a 2014-ben kirobbant kémbotrányig kevesen ismerték, de mégiscsak a Jobbik egyik EP-képviselője, ráadásul még a szélsőjobboldal nemzetközi köreiben is neve volt. Piskorski is ismert figura, ország-világ tudja, hogy szinte az egyetlen lengyel szélsőjobboldali, aki imádja Oroszországot.

A kétezres évek első felétől mindketten sokat tettek azért, hogy az európai szélsőjobboldal és Oroszország egymásra találjon.

Kovács és Piskorski  jól ismerték egymást, sokszor találkoztak is, útjaik és az Oroszországhoz fűződő viszonyuk is összekötötte őket. A Jobbik sajtóosztálya az Indexnek azt állította, hogy Kovács elmondása szerint Piskorskival utoljára két évvel ezelőtt találkozott.

A jobbikos politikust éppen két éve gyanúsították meg kémkedéssel.

Moszkvából jöttem

Amikor Kovács Béla 2003-ban Oroszországból Magyarországra költözött, egy salátabárt nyitott, majd két évvel később belépett a Jobbikba és a párt legjelentősebb anyagi támogatója lett. Aztán a Jobbik külkapcsolatainak formálója, aki rövid időn belül oroszbaráttá tette a szervezetet. Ugyanazt csinálta, amit Piskorski Lengyelországban. És nagyjából ugyanabban az időben.

Piskorski 2002-ben a radikális lengyel parasztpártba, az Önvédelembe (Samoobrona) lépett be, és akárcsak Kovács, rohamléptekkel építette politika karrierjét. Olyannyira, hogy végül a szervezet nemzetközi kapcsolataiért is ő felelt. És bár Pirskorski Kováccsal ellentétben korábban nem élt Oroszországban, 2000-től rendszeresen megfordult Moszkvában. 

A Kovács Bélánál 17 évvel fiatalabb, most 38 éves Piskorski a kilencvenes években egy lengyel neopogány szélsőjobboldali mozgalom, a Niklot aktivistájaként kezdte. A Niklot egyike volt azoknak a lengyel neonáci szervezeteknek, amelyek ellenezték az ország NATO és EU-tagságát. A Niklot tagjai a szlávokat a „fehér faj” megmentőinek tartották, és úgy gondolták, hogy azok a nyugatiak, akik nem támogatják őket, azok elárulják magukat és a „fehér fajt”.

Ez a neopogány és a szláv fajt felsőbbrendűnek tartott ideológiája hozta össze a lengyel és az orosz neonácikat. A Niklot bőrfejűek és nemzetiszocialista black metalosok köreiből szervezett be aktivistákat. Piskorski nemcsak a Niklot, hanem a Lengyel Néppárt tagja is volt ekkoriban. 

Piskorski és egy harcostársa, Marcin Martynowski először 2000 nyarán utazott Moszkvába. Egy orosz szélsőjobboldali szervezet vezetője, Pavel Tulajev hívta meg őket. A kapcsolat gyümölcsöző volt. Moszkvában Piskorski több találkozót bonyolított le orosz szélsőjobboldali szervezetekkel. A szláv ultranacionalizmus jegyében a lengyel vendégek kifejtették, mennyire nem tetszik nekik az, amit Németország csinál Lengyelországgal. Egy orosz lapban Piskorsi arról írt, hogy ami Németország és Lengyelország között van, az nem egy fair és nem egy nyílt háború, hanem rejtett német gazdasági invázió.

Még ebben az évben kilépett a Lengyel Néppártból. 

A kétezres évek elejére a Niklot gyakran csatlakozott az Önvédelem párt által szervezett tüntetésekhez. Ez jelentette Piskorski számára a belépőt a neonáci szubkultúrából a nagypolitikába. Hamar az Önvédelem egyik parlamenti képviselőjének asszisztense lett. Amikor Kovács Béla 2005-ben belépett a Jobbikba, a nála jóval fiatalabb Piskorski már az Önvédelem egyik parlamenti képviselője és ideológusa volt, aki intenzíven építette ki a párt nemzetközi kapcsolatait.

Leginkább Oroszországgal. 

Piskorski ekkor már kapcsolatban állt Vlagyimir Putyin egykori „ideológusával” Alekszander Duginnal, az eurázsiai mozgalom megálmodójával. Dugin fontos kapocs Oroszország és az európai szélsőjobboldali, szélsőbaloldali figurák között. 2013-ban Vona Gábort és Kovács Bélát látta vendégül a Lomonoszov Egyetem szociológia tanszékén, ahol a Jobbik elnöke Amerikát Európa torzszülöttjének, az EU-t pedig Európa árulójának nevezte. Bár a kétezres évek közepén még arról volt szó, hogy Piskorski vezeti majd Dugin eurázsiai mozgalmának lengyel fiókszervezetét, ez a projekt később nem valósult meg teljesen.

A „független megfigyelők"

Ennél gyümölcsözőbb volt Piskorski orosz kapcsolatépítése, amikor 2005 decemberében a Dnyeszter-menti Moldáv Köztársaságba ment mint „parlamenti választási megfigyelő”. Ekkor sem rejtette véka alá, kiknek dolgozik valójában. A megfigyelők által tartott nemzetközi sajtótájékoztatón azt mondta, mindent megtenne, hogy Lengyelország elismerje a Dnyeszter-menti Moldáv Köztársaságot független államként. Piskorski szavai kiverték a biztosítékot Lengyelországban, az Önvédelem vezetője, Andzrej Lepper ezért azzal fenyegette meg, hogy kirúgja a pártból. Egyáltalán nem mellékes, hogy az Önvédelem ekkor már a harmadik legnagyobb lengyel párt volt, és nagyon nem volt mindegy a pártvezetés számára, hogy a hagyományosan nem éppen oroszbarát lengyel szavazók miként vélekednek a politikusaikról. 

A kétezres évek közepétől Piskorski már rendszeresen választási megfigyelőként bukkant fel külföldön, és ilyenkor látványosan és félreérthetetlenül a Kreml éppen aktuális érdekeit képviselte. 2007 januárjában alapította meg a Geopolitikai Elemzések Európai Központját (ECGA), amely egyebek mellett „választási megfigyelési szolgáltatásokat” nyújtott pártoknak. Több párttársát, köztük az Önvédelemben szintén politikai karriert építő egykori harcostársát, Martynowskit is érdekeltté tette az oroszoknak kedvező „választási megfigyelésben”. Nem mellékes, hogy az amerikai Newsweek hetilap oknyomozó cikke szerint az ECGA-t orosz pénzekből finanszírozzák, és a szervezet szoros kapcsolatot ápol az orosz titkosszolgálattal. 

Az ECGA vette szárnyai alá Przemysław Sieradzant és Kornel Sawińskit is, akik később Dugin lengyel partnerei lettek. Piskorski „elemzőközpontja” kiadványokat is jelentetett meg, lényegében a Kreml szócsöveként funkcionál. Kiadványaikban kiállnak amellett, hogy Oroszországnak, mint nagyhatalomnak, minden joga megvan ahhoz, hogy terjeszkedjen, és az Egyesült Államok után a második legerősebb hatalom legyen a világon. 

Piskorski 2007-ben elvesztette parlamenti mandátumát, de addigra már beérett az új szerep. Miközben Lengyelországban orosz propagandistaként tartották számon, addig

az orosz, Kreml-közeli médiában „prominens lengyel geopolitikai” elemzőként tüntették fel és rendszeresen meg is szólaltatták.

Két évvel azután, hogy Piskorski részvételével megalakult az orosz hátterű ECGA, Kovács Béla is aktivizálta magát az európai szélsőjobboldali színtéren: megalapította az európai szélsőjobboldali pártokat tömörítő Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségét. Eközben Piskorski szinte főállású „megfigyelő” lett, 2011-ben az orosz Központi Választási Bizottság (CIK) által meghívott külföldi megfigyelők egyike volt. Tette a dolgát: miközben a parlamentbe jutásért versengő ellenzéki pártok képviselői és jogvédők számos visszaélésről számoltak be, a CIK által meghívott külföldi megfigyelők nevében ő nyilatkozott a sajtónak. Méghozzá azt, hogy „a megfigyelők észrevételei nem annyira a szabálysértésekre, mint a technikai hiányosságokra vonatkoztak”.

Ilyen teljesítménnyel a háta mögött nem volt meglepő, hogy 2014-ben az orosz Polgári Ellenőrzés nevű szervezet – amelynek feladata, hogy legitimálja a kétes tisztaságú választásokat, „szabadnak és tisztának” minősítve azokat – Piskorski „elemzőközpontját” és a belga Luc Michel vezette Eurázsiai Megfigyelőközpont a Demokráciáért és Választásokért (EODE) nevű szervezetet bízta meg azzal, hogy a krími referendumhoz állítsák össze a független nemzetközi megfigyelők listáját. 

A listára több európai szélsőjobboldali és szélsőbaloldali politikus felkerült. És „független megfigyelő” lett Piskorski magyar kapcsolata, Kovács Béla is. Nem kellett benne csalódnia a lengyel kollégájának, hiszen Kovács is arról beszélt, hogy minden tökéletesen legitim a krími népszavazáson. Pirskorski szervezőtársa, Luc Michel egyébként nemcsak az oroszbarát szélsőjobboldallal, de az oroszbarát szélsőbaloldallal is kapcsolatban áll, köztük a Biszku Bélára „tisztelettel emlékező” Magyar Ifjúsági Közösségi Szervezettel. 

Bő fél évvel azután, hogy 2014 májusában Kovács Béla ellen kémkedés gyanúja miatt eljárás indult, a  donyecki és luganszki szakadár „népköztársaságokban” tartott „választáson” megfigyelőként vett részt Gyöngyösi Márton és Szaniszló Adrienn jobbikos politikusok. A szervezésben kulcsszerepet játszott Pirskorksi, aki természetesen most is egy volt a többi „megfigyelő” között. A választást csak Moszkva ismerte el, Brüsszel, Washington és Berlin is alkotmányellenesnek tartotta.

A 444-nek adott interjújában Gyöngyösi azt állította, hogy „Oroszországból, Moszkvából jött” a felkérés, de amikor azt kérték, pontosítsa, ki is hívta meg, a politikus így felelt: „A nevét most így hirtelen nem tudom kibökni, de van egy, a donbasszi események feldolgozásával és tálalásával foglalkozó hírügynökség. Novorossia Press, azt hiszem ez a pontos nevük. Ettől a szervezettől érkezett a meghívó, és az ő szervezésükben került sor az utazásra.” A Novorossia Press alatt feltehetőleg a Novorossia Todayt értette, ami egy felkelők által üzemeltetett híroldal. A készítői névtelenek. A szervezés mögött valójában Piskorskiék álltak. 

A nagy utazók

2014-ben Piskorski pártot alapított Zmiana néven. Ebben a lengyel szélsőjobboldalt és a szélsőbaloldalt próbálta kombinálni, nyíltan oroszpárti szervezetként pozicionálva a pártot. A Zmiana vezetésében ott találjuk Bartosz Bekiert, egy Falanga nevű lengyel szélsőjobboldali szervezet vezetőjét, aki baráti viszonyt ápol a kelet-ukrajnai oroszpárti szeparatistákkal éppúgy, mint a szíriai Aszad-rezsimmel.

Ahogy Kovácsot, úgy minden bizonnyal Pirskovskit sem azzal gyanúsítják, hogy államtitkokat szerzett meg az oroszoknak, hiszen pozícióiknál fogva erre lehetőségük sem lehetett. De ez nem jelenti azt, hogy ne kémkedhettek volna, mivel a kémkedés is sokrétű. Az összes titkosszolgálat, de különösen az orosz előszeretettel használ ügynököket az úgynevezett aktív intézkedéseire. Ilyenkor a nekik dolgozó figurák feladata lehet, hogy szervezeteket hozzanak létre, politikai pártok külkapcsolatait, álláspontjait befolyásolják.

Mindez ma Európában nagyüzemben zajlik, tanulmányok tucatjai szólnak erről. Nacionalista, euroszkeptikus, szélsőbaloldali és zöld szervezeteket egyaránt környékeznek meg Európában. Gyakran más intézményeket iktatnak be a műveletbe, például bankokat. Utóbbira jó példa a a francia Marine Le Pen pártja, amely orosz bankoktól kapott több millió euró kölcsönt. A célok sokfélék: elbizonytalanítani az európaiakat az EU értékeiben, destabilizálni, feszültséget kelteni, bomlasztani, vagy éppen a háborúban álló Oroszország javára fordítani a közvéleményt.  

Pirskorski és Kovács életében van még egy nem elhanyagolható hasonlóság: amióta politikusok lettek, mindketten nagyon sokat utaztak külföldre. Ez persze egyáltalán nem szokatlan, ha valaki nemzetközi kapcsolatokkal bíró politikus. De a mennyiség akkor is figyelemre méltó. Amikor Kovács aktív EP-képviselő volt, megesett, hogy hetekre eltűnt, sokszor közeli munkatársai sem tudták, éppen merre is jár. És ez különösen igaz Piskorskira is, aki az elmúlt tíz évben Kínában, Iránban, Kirgizisztánban, Libanonban, Szíriában és persze Oroszországban is igen gyakran megfordult.

Ha a gyanúsításoknak van alapjuk, és mind Kovács, mind a hozzá hasonló politikai karriert befutó Piskorski az oroszoknak kémkedett, akkor ezeknek az utazásoknak mindkettőjük esetében jelentőségük lehet, kapcsolattartóikkal ugyanis sokkal biztonságosabb konspiráltan, egy harmadik országban találkozni, mint ott, ahol az állandó tartózkodásuk van.

Persze amíg nem bizonyosodik be a bűnösségük, addig legalább annyira lehetnek kémek, mint a nagypolitika áldozatai, ahogy azt Piskorski hívei állítják. 

(Közreműködött: Sipos Krisztina.  A Transparency International Magyarország Alapítvány és a Független Médiaközpont közös oknyomozó újságírói mentorprogramjának cikke. A projektet az Európai Bizottság és a Norvég Civil Támogatási Alap támogatja. A cikk tartalma a szerző(k) kizárólagos felelőssége, az nem feltétlenül tükrözi a támogatók nézeteit.  Co-funded by the Prevention of and Fight against Crime Programme of the European Union.)

Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index