Sokk előtt áll a brit gazdaság, az EU már nélkülük tanácskozik
Brexit - A hatodik nap
Élő
„Ha csak én gondolnám, hogy újra kell gombolni az európai kabátot, annak nem lenne nagy jelentősége” – mondta Orbán Viktor egy korábbi kijelentésére reflektálva. Az újragombolás azonban már megkezdődött: egy napokban publikált közös francia-német javaslatban például már közös katonapolitikáról van szó.
Pozíciók megerősítésével is ki lehet jönni a brit távozásból Orbán Viktor szerint. „Én az aprómunkában hiszek” – mondta. Nagyon sok tárgyalást le kell folytatni cégekkel, ahhoz, hogy nyereségbe fordítsuk a helyzetet, vagy legalábbis minimalizáljuk a veszteségeket.
Kormányközeli bankárok és az államadósságért felelős tisztviselőkkel való egyeztetés után egyelőre úgy tűnik, hogy „a magyar valuta nem lett spekuláció áldozata, és az állampapírjainkat is el tudtuk adni tegnap vagy tegnapelőtt” – mondta Orbán Viktor arra válaszul, hogy milyen gazdasági hatás érheti Magyarországot a brit kilépés után.
A Magyarországon brit érdekeltséggel működő cégekre külön figyelni fog a gazdasági minisztérium a közeljövőben. Arról is beindult a gondolkodás, hogy Nagy-Britanniából esetleg távozó cégek milyen feltételek esetén költöznének Magyarországra.
A Nagy-Britanniában dolgozó vagy tanuló magyarok sorsáról azt mondta: azért fog kiállni a tárgyalásokon, hogy aki a visegrádi országokból a briteknél akar tanulni vagy dolgozni, ezután is megtehesse.
Hosszabb időszak lesz a brit kilépés, ezért a mostani európai uniós költségvetést biztosan nem fogja érinteni, de könnyen lehet, hogy a hétéves költségvetési ciklust sem. „Ha a britek mégis meg akarják változtatni, arról lehet tárgyalni” – vélekedett Orbán Viktor. Vannak modellek, például Norvégiáé, akik külön alapba fizetnek be azért cserébe, hogy részt vehetnek a közös piacban. A svájci modell is szóba jöhet. Van azonban Szingapúrral is egy megegyezésünk, ami modellként szolgálhat. Ezek a gondolatok azonban „egyelőre ködszurkálásnak minősülnek”.
El kell választani egymástól az európai uniós tagság és a migráció kérdését, mondta Orbán Viktor. Lehetésges a magyar nemzeti érdekeknek megfelelő, európai migrációs politikát kialakítani. Ehhez viszont erős mandátumra van szüksége, és ezért kezdeményezett népszavazást.
Orbán Viktor szerint pontosan az az erőfeszítés ment félre, amelyik demokratikusabb jelleget akart adni az Európai Uniónak: hogy a 2014-es európai parlamenti választáson az európai pártok jelölteket állítottak, és arra kényszerítették az állami vezetőkből álló Európai Tanácsot, hogy a választáson nyertes Európai Néppárt jelöltjét, Jean-Claude Junckert nevezzék ki az Európai Bizottság, az EU végrehajtó testületének élére. Korábban egyetértésben döntöttek a tagállamok vezetői arról, hogy ki legyen a Bizottság elnöke. Az új eljárás többek között a briteket nehéz helyzetbe hozta, ami hozzájárulhatott a múlt heti népszavazás eredményéhez.
„Önvizsgálati időszakra lesz szüksége a 27 maradó uniós tagállamnak. Ennek fontos eleme lesz Pozsonyban egy szeptember második hetében tartandó csúcstalálkozó” – mondta Orbán Viktor.
„Vissza kell térnünk ahhoz a gondolathoz, hogy az Európai Unió alapját a tagállamok és nem az uniós intézmények adják” – vélekedett. Ha vissza akarjuk állítani az unió demokratikus jellegét.
„Az Európai Unió nem Brüsszelben van, hanem 27, vagyis most még 28 európai fővárosban, akiknek az együttműködési helye Brüsszel” – mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor miniszterelnök világossá tette, hogy „nincsen semmilyen jogi vákuum, nincs jogi bizonytalanságra ok” a brit kilépéssel kapcsolatban. Egészen addig, amíg nem zajlanak le a válási tárgyalások Nagy-Britanniával, minden marad a régiben, ezért az Egyesült Királyságban élő magyaroknak nincs okuk aggodalomra.
Hogy pontosan milyen tárgyalások következnek, az más kérdés. Az állami vezetőket tömörítő Európai Tanács ragaszkodik hozzá, hogy a hosszú, akár két évig tartó tárgyalások menetét, irányát és legfontosabb pontjait a nemzeti érdekeket képviselő tanácsnak kell levezényelnie.
„A csúcs szokatlan volt, mert nem volt olyan forgatókönyv, amit levehettünk volna az irattárból, először fordult elő, hogy nem belépésről, hanem kilépésről kellett tárgyalni” – mondta Orbán Viktor a Nagy-Britannia nélkül tartott informális csúcstalálkozó után Brüsszelben.
„Nem egyszerűen kilépett egy tagállam, hanem a világ, ha jól számolom, ötödik legnagyobb gazdaságával rendelkező nemzet és ország döntött úgy, hogy elhagyja az Európai Uniót. Érzelmileg felfokozott hangulat volt, mindenki átérezte az ügy súlyát.”
„Külön növelte a drámai feszültséget, hogy annak a David Cameronnak kellett beszélnie, aki a maradás mellett kampányolt. Egyszerre volt a teremben szomorúság, együttérzés, csalódottság és bizonytalanság.”
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!57 százalékkal nőtt a rasszista bűncselekmények száma a Brexit után, írja a Sky News. Vasárnap és kedd közt 85 esetet jelentettek, miközben a brit miniszterelnök a rasszista cselekedetek visszaszorításáról beszélt.
Több rendőrség is nyomoz rasszista indítékból elkövetett atrocitások ügyében, erősítették meg a lapnak.
Cameron hétfőn a parlamentben is szót ejtett a riasztó trendről.
Az Európai Unió döntéseinek legnagyobb része arról szól, hogy a három fő intézmény hatalmi harcot egymással. A tagállami miniszterekből és diplomatákból álló Tanács, a közvetlenül – listáról – választott képviselők Parlamentje, és a kijelölt biztosok által irányított szakértői testület, az Európai Bizottság Brüsszelen kívül tökéletesen érdektelen birkózásáról szól az egész.
A brit kilépés kapcsán már most hajba kapott a Tanács és a Bizottság azon, hogy melyikük vezesse a tárgyalásokat a britekkel. A jogszabályok nem egyértelműek: az uniós szerződés szerint az Európai Tanács szabja meg a tárgyalás feltételeit. A végrehajtási jogszabály viszont az Európai Bizottság kezébe adja az irányítást. Legalábbis a két testület jogászai így értelmezik a szövegeket.
A vita egyelőre meddő, mert addig egy lépést sem tehet előre egyik fél sem, amíg Nagy-Britannia be nem adja a kilépési kérelmét.
Hiába vonta meg tőle a bizalmat a brit Munkáspárt parlamenti képviselőinek háromnegyede, a Jeremy Corbyn nem mond le a pártelnökségről. „Egy új politika megvalósítására választott meg demokratikusan a Munkáspárt tagjainak és támogatóinak 60 százaléka, és nem fogom elárulni őket azzal, hogy lemondok. A képviselők szavazásának nincsen legitimitása” – mondta. A Munkáspártban komoly belső hatalmi harc indulhat el, és akár új elnökválasztás is jöhet.
Negyven éve először a britek nélkül tárgyal az Európai Unió többi tagállamának vezetője. Informális beszélgetésre hívta Donald Tusk európaitanács-elnök a 27 ország vezetőit. Az unió jövőjét latolgatják.
Skócia kormányfője, Nicola Sturgeon az Európai Parlamentben találkozott az EP elnökével és a frakcióvezetőkkel. Az Európai Bizottság fejével, Jean-Claude Junckerrel is összeül. A harmadik, és Skócia EU-tagsága szempontjából legfontosabb uniós intézmény vezetői viszont nem fogadják. Donald Tusk már jelezte, hogy nem ez a megfelelő alkalom arra, hogy egy független Skócia uniós felvételének az esélyeiről tárgyaljanak. Erre legkorábban akkor kerülhet sor, ha a brit miniszterelnök beadja a kilépési kérelmet, amire a mostani állás szerint ősznél korábban nem kerül sor.
Kedden az Európai Parlament vitázott a brit kilépésről. A holland miniszter kijelentette, hogy Nagy-Britannia mindig európai ország marad. A konzervatív Néppárt frakcióvezetője a populizmus előretörésétől tart. A szociáldemokraták vezetője szerint közvetlenül kellene elnököt választanunk Európának, ez teremtené meg az egységet. A liberálisok azért aggódnak, mert kilépéspártiak a megfélemlítéssel kampányoltak.
A brit népszavazás következményeiről vitázott az #EPlenaris. Videónkban összefoglaltuk a fontosabb eseményeket ***https://t.co/zIu4SMoiy3
— Európai Parlament (@Europarl_HU) June 29, 2016
Jersey, Guernsey és Man szigete is részt venne a kilépési tárgyalásokon, jelentették be szerdán. A Koronafüggőségek annak ellenére lennének ott az asztalnál, hogy valójában nem az EU részei.
A BBC híradása szerint azonban a három sziget szabad kereskedelmi megállapodás alapján ápol gazdasági kapcsolatot az EU-val, amelynek felbontása nagy hatással lenne gazdaságukra.
A Hinkley Point atomerőmű a brit kilépés ellenére is megépül, jelentette ki az energiaügyi miniszter. A Somersetbe tervezett létesítményt a francia állam 85 százalékkos tulajdonában álló EDF építené. Egy kormánytanácsadó a héten a Timesnak úgy nyilatkozott, hogy el lehet búcsúzni a tervektől. Ezt azonban Andrea Leadsom energiaügyi miniszter cáfolta, írja a BBC.