Trump nagyon belejött a diktátorokkal való izmozásba

Alig telt el egy hétvége Trump szíriai rakétatámadása óta, az amerikai katonai izmozás máris Észak-Koreánál tart. Olyannyira, hogy egyes kommentárok már azzal jönnek, hogy az Aszad egyik légibázisára irányított 59 tomahawk igazából Kim Dzsongunnak szóló figyelmeztetés volt.

Ez minden bizonnyal túlzott leegyszerűsítés, de igencsak benne van a történetben ez a szál is. Már csak azért is, mert Rex Tillerson külügyminiszter is utalt rá az ABC egyik vasárnapi műsorában, hogy „ha megszeged a nemzetközi megállapodásokat, ha nem tartod be a kötelezettségeket, ha fenyegetést jelentesz másokra, akkor egy ponton valószínűleg válasz érkezik” – idézi a politikust a konzervatív Fox.

Szintén vasárnap H. R. McMaster nemzetbiztonsági főtanácsadó azt mondta, Trump arra kérte a csapatát, hogy biztosítsák neki a „lehetőségek teljes tárházát”, hogy megszüntethesse a fenyegetést, amit az észak-koreai rezsim jelent.

És nem csak a szavak vannak, szombat éjjel amerikai hadihajók kanyarodtak a régióba: az ötezer embert és 60 repülőgépet szállító repülőgép-hordozót (összesen 10 ilyen osztályú aktív hajója van Amerikának), a USS Carl Vinsont két romboló, és egy rakétahordozó cirkáló kíséri, üzenetértékűen, a flottát ugyanis kifejezetten Észak-Koreára irányították át.

Közeledik Kim Ir Szen születésnapja

Ennek persze Phenjan sem örül, úgyhogy a szokásos hangnemben kiadtak egy közleményt arról, hogy a mostani fenyegető helyzet – sőt, a szíriai csapás is – igazából tökéletesen indokolja: nekik fegyverkezni kell. Azt írták, az agresszióra reagálni fognak. „Teljes egészében az Egyesült Államokat tesszük felelőssé az esetleges katasztrofális következményekért, amiket az önkényes és felháborító tetteikkel okoznak” – írták.

Aztán az állami média ráerősített, írta a Reuters, és már

Kim Dzsongun kedden ráadásul részt vett a Legfelsőbb Népi Gyűlésen, amely Észak-Korea vezetőinek fórumán, és mivel a gyűlés néhány nappal előzi meg Kim Dzsongun nagyapjának, Kim Ir Szennek az április 15-i születésnapjának 105. évfordulóját, könnyen lehet, hogy egy újabb, „évfordulós" rakétatesztről, vagy kísérleti atomrobbantásról döntenek majd. Aszad szíriai diktátor sietett máris levélben üdvözölni az egészet, egyben elítélni a nagyhatalmak terjeszkedő politikáját.

De mit lép Kína?

A történet persze nem kétszereplős, nagyon nem. Ott van ugyanis Észak-Korea mellett, mármint fizikailag, és félig-meddig átvitt értelemben is Kína. Őket az utóbbi hetekben nagyon igyekezett puhítani Trump, akár üzenetértékű nyilatkozatokkal is. Például közölte, hogy ha Kína nem segít, megoldja Amerika a problémát, de az senkinek sem lesz jó. Ezt amúgy kedden (ma) a Twitteren megint megismételte, azzal felütve, hogy Észak-Korea keresi bajt.

Azt is mondta még korábban, és szintén megismételte kedden, hogy az amerikai-kínai kereskedelemnek is jót tenne, ha Peking együttműködne. A Twitterén is írta, hogy Hszi Csin-pingnek elmondta múlt heti floridai látogatásán, hogy sokkal előnyösebb kereskedelmi megállapodást köthetnek, ha segítenek Észak-Korea ügyében.

Trump a szíriai légicsapást is a kínai elnökkel folytatott vacsorája előtt indította el, éppen repültek a Tomahawkok, amikor falatozgattak, majd az amerikai elnök közölte, hogy nagy előrelépés volt a találkozó, és sok, potenciálisan rossz probléma fog megoldódni.

Rex Tillerson külügyminiszter vasárnap azt nyilatkozta, Peking megérti, mennyire veszélyes lett Észak-Korea atomprogramja, és egyetért azzal, hogy tenni kell a megállításáért. Hétfőn emellett kínai diplomaták a dél-koreai külügyminiszterrel és észak-koreai atomprogram-felelősével tárgyaltak, és annak ellenére, hogy nem mindenben értenek egyet az amerikai rakétavédelmi rendszert illetően,

Kedd reggeli hír mindezek mellé, hogy április 7-e, a Trump-találkozó óta Peking elkezdte visszafordítani a szénszállító észak-koreai hajókat, ami a februári importtilalomra való ráerősítés. Dél-Koreában egyébként május 9-én elnökválasztások lesznek, és a verseny szoros lett, de nem kizárt, hogy a kevéssé Washington-közeli, és Phenjan irányába a mostani vezetésnél párbeszédcentrikusabb demokrata párti jelölt nyer, úgyhogy Amerikának már csak ezért is erőltetnie kell valami gyors megoldásfélét. 

Hogy a helyzet mennyire feszült, az is jól mutatja, hogy a világ simán elhitte egy dél-koreai újság híre alapján, hogy Kína 150 000 katonát vezényelt az észak-koreai határ mellé, felkészülve az amerikai csapásmérésre érkező reakcióra/menekültekre. Még az amerikai tőzsde, a Nasdaq honlapjára is bekerült egy beszámolóba, hogy a mutatók kilengtek a hírre. Aztán kiderült – legalábbis a cikk írásakor ez a legutolsó, hivatalos információ –, hogy mindez nem igaz, álhírről van szó. Persze ki tudja, mennyire megbízható a kínai kommunikáció.

A New York Times és a CNN nincs teljesen meggyőződve Trump lépésének gyakorlati erejéről. A NYT elemzésében azt írta, az amerikai flotta nem lesz megoldás semmire. Egyrészt azért, mert egy csapás tényleg totális háborút hozhat, amit Dél-Korea bánhatna meg leginkább, másrészt a tapasztalat is ezt mutatja: Obama kétszer is küldött oda hordozót, mégsem történt semmi. Ráadásul Észak-Korea sokkal keményebb dió, mint Szíria, úgyhogy Washingtonnak inkább a gazdasági nyomásgyakorlás lehet a legjobb eszköz, írták.

A CNN szerint nincs egyértelmű jele, hogy Peking nagyon változtatna a Phenjannal kapcsolatos enyhe álláspontján, sőt, sok elemző védelmi stratégiát is belelát az amerikai lépésbe. A flotta ugyanis alkalmas rakétaelfogásra, úgyhogy ha Észak-Korea a tengerbe, vagy Japánra lőne, azt is meg tudják majd akadályozni. Azért azt is hozzáteszi a CNN, hogy támadni is tud a flotta, és a Trump adminisztráció a nyilatkozatokban nem is zárkózott el a „megelőző csapásoktól”.

Az oroszok mindenesetre máris aggódnak, a külügyminisztériumuk azt közölte Rex Tillerson keddi látogatása előtt, hogy aggodalommal tekintenek Amerika külpolitikájának sok aspektusára, főleg Észak-Koreával kapcsolatosan. „Aggaszt minket, mit tervez Washington, miután utaltak egy lehetséges egyoldalú katonai forgagókönyvre” – írták a nem mellesleg Aszad-párti oroszok.