Miért nem terrorizmus, ha Allah Akbar kiáltással tömeggyilkolsz fehéreket?

Egy muszlim férfi a karácsonyi vásár látogatói közé hajt egy kamionnal Berlinben, Európában. Terrorcselekmény? Hát persze!

Egy muszlim férfi Allah Akbar! kiáltással 16 lövést ad le , megöl három embert és megsebesít egy negyediket Amerikában egy keresztény jótékonysági hálózat helyi fiókjánál. Terrorcselekmény? Ugyan, dehogy! 

A fenti feladvány megfejtése jelen állás szerint az, hogy a kedden gyilkoló amerikai Kori Ali Muhammad fekete, és gyűlölte a fehéreket. Kifejezetten őket akarta megölni, és megkímélte az ámokfutáson az útjába kerülő színesbőrűeket. Semmi másnak, így sem a vallásnak, sem az Iszlám Államnak sincs köze az ügyhöz, úgyhogy egyelőre elkönyvelték a vérengzést rasszista indíttatású gyűlöletbűncselekménynek. Jerry Dyer fresnói rendőrfönök nem győzte hangsúlyozni a sajtónak, hogy a jelek szerint nincs szó terrorizmusról.

Két évvel ezelőtt ugyanez fordítva történt meg. Egy 22 éves fehér fiatal férfi, Dylann Roof feketéket lőtt le egy templomban, Dél-Karolinában. Rasszista volt, kifejezetten feketéket akart gyilkolni, semmi más célja nem volt. 

Ne szórakozzunk, mondjuk ki!

Akkor sokan követelték, hogy nevezzék terroristának a férfit, már csak azért is, mert Dél-Karolina állam jogrendszere nem ismeri a gyűlöletbűncselekményt, úgyhogy az állami ügyész vádirata sem tartalmazhatott ilyesmit.

• Hívjuk terrorizmusnak Charlestont
• Ne szórakozzunk! Nevezzük annak a charlestoni lövöldözést, ami volt - terrortámadásnak

sorjáztak akkoriban a címek. Az amerikai kormány igazságügyi tárcája indított ugyan saját nyomozást, és fontolgatta a terrorvádat, de végül nem alkalmazta. Cserébe Roof lett az első ember Amerikában, akire egy állami és egy szövetségi ügyészség is halálbüntetést kér.

Az elemzők válasza pedig nagyjából az volt minderre, hogy a terrorizmust inkább muszlim szélsőségesekre, dzsihadistákra szereti aggatni Amerika -  az orlandói melegbáros lövöldözésnél például nem volt kérdés a dolog - , nem pedig fehér rasszista gyilkosokra, vagy kormányellenes anarchistákra.

De mi a különbség a gyűlöletbűncselekmény és a terrorizmus között?

1. Gyűlöletbűncselekmény, ha valaki a másikat a bőrszíne, vallása, fogyatékossága, etnikai származása vagy szexuális orientációja miatt bántja.
2. Terrorizmusnak viszont azt nevezik, ha valaki tömegpusztítással, gyilkolással vagy emberrablással akar akár civileket akár a kormányt megfélemlíteni vagy kényszeríteni valamire, kifejezetten társadalmi vagy politikai célból.

James Comey, az FBI igazgatója például azt mondta a charlestoni lövöldözésre, hogy nem tekinti a gyilkosságot "politikai cselekménynek", ami pedig a terrorizmus feltétele lenne. 

Mindez megfordítva is igaz, egy szimpla gyilkosság simán lehet terror, ha politikai üzenet lehet belelátni. Így járt például nemrég egy rasszista késelő: a baltimore-i James Harris Jackson március végén New Yorkba utazott, és megölt egy embert, majd azt mondta a hatóságoknak, hogy faji háborút és rettegést akart indítani, a gyilkosság csak főpróba volt, hogy még több feketét megöljön majd, és azért pont New York Cityben tette ezt, mert "az a médiafőváros", ő pedig üzenni akart. Ez pont elég is volt a terrorvádhoz.

Az ügyészség szeret biztosra menni

De van további magyarázat is arra, miért kezeli Amerika a terrorizmust ennyire szokatlan módon - európai szemmel legalábbis. A terrorizmust nehéz bizonyítani, hiszen a vádnak a motivációt és más pszichológiai faktorokat kellene megalapozottan tartalmaznia, nyilatkozta a BBC-nek Gary LaFree, a START nevű amerikai terrorkutató intézet igazgatója. Ugyanezt mondta Michael German, volt FBI-os terrornyomozó az Interceptnek: túl átfogó, komplex érvrendszer és bizonyítás kéne hozzá, amit nem akarnak bevállalni az ügyészek, inkább maradnak valami egyszerűbb vádpontnál.  Az ügy végére így kikopik ez az elem.  

Mint például a bostoni maratoni robbantó ügyében, ahol konkrét terrorvádról végül nem volt szó. Más kérdés, hogy arról viszont igen, hogy Dzsohar Carnajev "tömegpusztító  fegyverrel" követte el a tettet, aminek a definíciója a terrorizmusról szóló passzusok között van az amerikai btk-ban. Ettől függetlenül ezt a vádat arra is rá lehet húzni, aki az anyósát vagy üzlettársát akarja felrobbantani, írta elemzésében a HufPost. A lap szerint annyi történt, hogy nem volt konkrét bizonyíték az indítékról, de akár diplomáciai okok is bejátszhattak.

Ugyanez volt a New York-i robbantó ügyében, vagy a spokane-i merényletkísérletnél, amelyben egy neonáci akart bombát robbantani egy Martin Luther King-napi felvonuláson 2011-ben. Az FBI belföldi terrorizmusról beszélt, aztán a vádiratban végül tömegpusztító fegyver, robbanószer birtoklása és gyűlöletbűncselekmény szerepelt. A 2009-es Fort Hood-i lövöldözésnél jogi okokból szintén kimaradt a terrorizmus a vádpontokból, hogy könnyebb legyen halálbüntetést kapni a gyilkosra, írja a CNN a mostani gyilkosság elemzésében. 

És a hatóságok taktikázásának szükségességét a számok is mutatják: Amerikában az igazságügyi tárca összesítése szerint a terrorvádas ügyekben végül kisebb arányban születik elmarasztaló ítélet, mint a "sima" ügyekben, írta a BBC a témáról.

Kori Ali Muhammadot mindenesetre a konzervatív-jobboldali amerikai kommentátorok és közösségimédia-használók muszlim terroristának nevezik - itthon is vannak ilyen hangok -,  és a "fősodratú" médiát szidják, hogy nem adtak megfelelő teret ennek a fehérellenes rasszista gyilkosságnak, illetve, hogy azzal manipulálnak, hogy angolul, arabról lefordítva idézték az Allah Akbar felkiáltást. 

A gyilkos egyébként a Facebookon és a Twitteren is fenyegette Trumpot, aki "mellesleg" nagyon félti Amerikát a radikális iszlamista terrorizmustól. Az amerikai elnök egyelőre nem szólalt meg az ügyben.

Borítókép: a charleston-i lövöldözőt vezetik a rendőrök a bíróság épületében.