Londoni merénylet: újabb fegyveres rajtaütések

Hanggránátok és lövések zaját lehetett hallani hétfő hajnalban, amikor a Scotland Yard egységei újabb rajtaütéseket hajtottak végre Londonba, írják brit lapok. A The Daily Telegraph arról számolt be, hogy a rendőrség ismét több gyanúsítottat is őrizetbe vett a szombat éjszakai terrortámadás nyomán.

A Scotland Yard hétfőn annyit közölt: a kelet-londoni Newhamben és Barkingban hatoltak be két lakásba hajnali négykor, ezek átkutatása folyamatban van. A rendőrség azt nem árulta el, voltak-e letartóztatások, őrizetbe vételek, csak annyit közölt: több személyt is ellenőriztek és átvizsgáltak az akció során. Vasárnap a hatóságok már 12 embert fogtak el London Barking városrészében, egy fegyveres akció során.

A rendőrség hétfőn azt is közölte: tudja, hogy ki volt a három merénylő, de kilétüket akkor hozza nyilvánosságra, ha ez „műveleti szempontból lehetségessé válik”.

Cressida Dick, a Scotland Yard londoni főparancsnoka hétfő délelőtt arról beszélt: további erőforrásokra van szüksége a rendőrségnek a terror elleni küzdelemben. Felidézte, hogy a brit rendőrök 2013 óta 18 terrorakciót előztek meg. Dick viszont nem ért egyet azzal a javaslattal, miszerint valamennyi londoni rendőrt fel kellene fegyverezni: "Nem hiszem, hogy egy ilyen válasz megfelelő lenne erre a fenyegetésre" - mondta a londoni rendőrség vezetője, aki szerint az emberek sem akarnak állig felfegyverzett rendőrök között élni.

Jönnek az információk az áldozatokról

Közben hétfő reggel megnevezték az első áldozatot, egy kanadai lány, Christine Archibald az egyike annak a hét személynek, akivel a terroristák végeztek – írja a Guardian. A szombat éjjeli támadás 48 sérültjéből vasárnap este 36-an voltak kórházban, közülük 21-nek az állapota kritikus.

Lapinformációk szerint két ausztrál fiatal is az eltűntek között van nyilvántartva, azt még nem tudni, mi lett velük. Keresnek egy spanyol állampolgárt, a Londonban élő Ignacio Echeverriát is, aki egy parkban gördeszkázott a barátaival a támadás idején, és utoljára akkor látták, amikor egy sebesült nőnek segített - a spanyol belügyminiszter szerint valószínűleg őt is kórházban ápolják jelenleg. Egy ugyancsak Londonban élő görög férfi is a sérültek között van, őt vesén szúrták és fejsérüléseket is szenvedett, de műtéttel stabilizálták az állapotát és nincs életveszélyben. 

Kordon és akadályok

A Borough Market és a London Bridge közelében felállított rendőri kordon egyelőre megmarad, de a híd most nyitva áll a forgalom és a gyalogosok számára. A híd közelében lévő metróállomást viszont továbbra is zárva tartják.

A rendőrség három londoni hídon - a Westminster, a Waterloo és a Lambeth hidadok - is ideiglenes akadályokat emelt az úttest és a járda közé, ezzel védve a gyalogosokat egy újabb hasonló támadástól. 

Támadják a kormányt

Az ellenzéki pártok vezetői közben egymás után vonják kérdőre a torykat, amiért az elmúlt években jelentősen csökkentették a fegyveres rendőrök létszámát: eszerint 2010-ben még csaknem 7 ezer fegyveres brit rendőr volt állományban, ez a szám az idei évre 5.600-ra csökkent. Emiatt a merénylet óta a munkáspárti Jeremy Corbyn és a liberális demokrata Tim Farron is személyesen bírálták Theresa Mayt, és mindketten rendőrségi létszámemelést ígértek. Nyilván mindez nem független attól sem, hogy június 8-án, csütörtökön előrehozott parlamenti választások lesznek Nagy-Britanniában.

De nemcsak a kampányoló ellenzéki pártvezérek elégedetlenkednek: Steve Hilton, aki korábban David Cameron stratégiai igazgatója volt, egyenesen Theresa May miniszterelnök lemondását követelte, mivel éveken keresztül a mostani kormányfő belügyminiszterként éveken át felügyelte a rendőrséget és a terrorelhárítási szerveket: "Le kéne mondania, ahelyett, hogy a választásokra készülne" - idézte a BBC Hilton tweetjét.

Nemcsak azért bírálják a konzervatív kormányt, mert megvágta a rendőrség költségvetését: egy radikalizáció-ellenes program vezetője szerint mindhárom idei nagy-britanniai merénylet megelőzhető lett volna, hogyha a hatóságok együttműködnek velük. Az Active Change Foundation alapítója, az egykori Al-Káida-harcos Hanif Qadir azt mondta a BBC-nek, hogy mindhárom merénylet elkövetőit ismerték a hatóságok, és ha együttműködnek az alapítvánnyal, "egészen biztosan megelőzhetők lettek volna a támadások." Qadir szerint a program támogatását azért szüntette meg a brit kormány, mert kockázatosnak ítélték, és negatív médianyilvánosságot vonzott volna.