Emánuel
3 °C
13 °C

Az osztrák választások öt tanulsága

2017-10-15T153110Z 1681977405 UP1EDAF173XQ7 RTRMADP 3 AUSTRIA-EL
2017.10.16. 07:18
Az október 15-én tartott osztrák választásokon a legtöbb szavazatot az Osztrák Néppárt kapta. Ausztria új kancellárja a 31 éves Sebastian Kurz lehet, aki a bevándorlásellenes-populista Osztrák Szabadságpárttal alakíthat koalíciót. Ki nyert és ki veszített? Kinek a személyisége számított, és mit várhat Orbán Viktor kormánya Ausztria új vezetésétől?

1. Nyertesek: jobboldal és szélsőjobb

Osztrák Néppárt (ÖVP)A választások legnagyobb nyertese kétségtelenül a konzervatív párt, ami 2006 óta nem ért el ehhez hasonló eredményt. A nyertesek közé sorolható személyesen Sebastian Kurz pártelnök és külügyminiszter is, aki mindent vitt: a pártot rövid idő alatt a harmadik helyről az első helyre dolgozta fel, tudta tartani az eredményt, megnyerte a választást. 31 évesen ő lehet Ausztria eddigi legfiatalabb kancellárja, sőt a világ legfiatalabb politikai vezetője. Kurz érdeme, hogy kemény hangú menekültpolitikájával sikerült szavazókat megtartania a mérsékelt jobboldalon. Ezzel sikerült megmentenie a kispártosodás felé haladó ÖVP-t. Az osztrák választás fejleményeit ezért nem (szélső)jobbra tolódásként, hanem a polgári közép megerősödéseként is lehet értelmezni. 

Osztrák Szabadságpárt (FPÖ)  Heinz-Christian Strache fogtechnikus 2005-ben, a mélyponton lett az Osztrák Szabadságpárt elnöke, miután a  2000-től kormányzati szerepet is vállaló pártnak a belső feszültségek és a korrupciós botrányok miatt bezuhant a támogatottsága, és Jörg Haider híveinek távozása miatt szétszakadt. Az iszlám- és bevándorlásellenes szólamok már a menekültválság kitörése előtt jól hoztak a konyhára: 2008-ban 17 százalékot, 2013-ban 20 százalékot értek el a választásokon. Ezután vicces kampányokkal igyekeztek bizonyítani a nagyközönségnek, hogy ők nem véresszájú nácik, csak kimondják az igazságot, és nem ismernek tabukat. A kormányzati szerep nem szokott jót tenni egy populista pártnak: az FPÖ már a 2000-es évek elején is beleütközött abba a problémába, hogy nincs elég alkalmas embere a kormányzati pozíciók betöltésére. Strache számára ugyanakkor már az is győzelem, hogy mindkét nagy párt kénytelen volt a napirendjére venni fő témájukat, a menekültkérdést, sőt, Strache szerint Sebastian Kurz szabályosan le is nyúlta az ő programjukat. 

2. Vesztesek: szocdemek és zöldek

Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) Többek szerint ugyan a szociáldemokratáknak régóta nem volt ilyen jó kancellárjuk és jelöltjük, mint az osztrák államvasutak éléről érkezett Christian Kern, hiába minden. Hiába menedzselték jól a gazdaságot, a szociáldemokraták hosszú ideig a hallgatag többség véleményével szemben politizáltak menekültügyben, és nem tudtak épkézláb vagy legalább vitatható megoldást nyújtani erre a problémára. A szocdemek vereségében szerepet játszhatott az a botrány is, amelyben kiderült, hogy izraeli kampánytanácsadójuk, Tal Silberstein Facebook-oldalakon próbálta meg lejáratni a néppárti Sebastian Kurzot. A választók nem díjazták a mocskos kampányt. 

Zöldpárt : Ők mutatták be a legnagyobb mélyrepülést: Sebastian Kurz 31 évesen kancellár lesz, az osztrák Zöldpárt 31 év után kiesik a parlamentből. A nyáron súlyos párton belüli vita tört ki, miután a párt vezetése nem volt hajlandó a lista 4. helyét adni az egyik alapítónak, Peter Pilznek. Pilz ezután bejelentette kilépését a pártból, és Piltz Listája néven önállóan indult a választásokon. A kormány és a szélsőjobb szigorú ellenőrzését ígérő Pilznek sikerült elérnie a 4 százalékos küszöböt.

3. Sokat számított a személyiség

Egy felmérés szerint az Osztrák Néppárt esetében a legmeghatározóbb motívum a szavazásnál nem a program, vagy a választási hagyomány volt, hanem Sebastian Kurz pártelnök és külügyminiszter személye: az ÖVP minden második választója (54 százalék) ezért ikszelt a párt listájára.

Ezt feltehetően Sebastian Kurz is előre érezte. Nem az elöregedett, helyi szinten begyöpösödött vezetőkből álló Osztrák Néppárt színeiben indult, hanem "Sebastian Kurz Listája - Az Új Néppárt" címen. Ahhoz is vette a bátorságot, hogy a párt évtizedek óta jellegzetes fekete színe helyett a szexibb türkizt használja. A felmérés szerint a személyiségnek még a Zöldektől kiváló Peter Pilznél volt meghatározó ereje a választásnál (38 százalék).

4. Sokat számított a menekültválság

A szociáldemokratákra inkább az adócsökkentést, igazságosabb jövedelemelosztást ígérő programjuk miatt, a Szabadságpártra pedig a menekültválságra adott megoldási javaslataik miatt szavaztak az osztrák választók. Hiába muzsikál jól az osztrák gazdaság, hiába nem voltak ilyen jók hat éve a mutatók, ilyen alacsony a munkanélküliség és ilyen magas a beruházási kedv, az osztrák nagykoalíció a menekültügyben nem tudott közös megoldási javaslatot felmutatni. Ezzel a kérdéssel így hosszabb ideig csak a Szabadságpárt foglalkozott a maga sajátos stílusával és elnagyolt megoldási javaslataival.

A most választást nyerő Sebastian Kurz ismerte fel jól, hogy ezzel kezdeni kell valamit. Sokat bírálták, amiért nyilatkozataiban támogatta a magyar határkerítést, nyíltan kimondta, hogy szerinte az uniós kvóták nem fognak működni, mert a menekültek nem Magyarországra vagy Szlovákiába akarnak menni, hanem Ausztriába, Németországba és Svédországba. Kurz szerint ausztrál mintára  az illegális bevándorlókat az EU külső határainál kell megállítani és ellátni, majd innen kell visszaszállítani származási országukba. Ha ez nem lehetséges, akkor is Európán kívüli központokban kell elhelyezni őket, amelyeket az EU működtet és finanszíroz. Beengedni szerinte csak a valóban segítségre szorulókat szabadna Európába.  

5. A magyar kormány örülhet 

Ha Kurznak sikerül koalíciós társat találni, ő lesz nyugati szomszédunk új vezetője. Ennek nagyon fog örülni Orbán Viktor. Orbán menekültügyi megoldásai, az illiberális demokrácia hirdetése és a visegrádi négyek EU-n belüli különutas politikája ugyanis az előző két szociáldemokrata kancellár éles ellenszenvét vívta ki. A menekültek vonatra pakolását Werner Faymann a holokauszthoz hasonlította, Christian Kern kancellár pedig többször is azt hangoztatta, hogy ha Magyarország és Lengyelország nem tartja magát az uniós szabályokhoz, akkor vezessenek be ellenük pénzügyi szankciókat. A magyar kormány erre tömören és velősen annyit válaszolt, hogy természetesen Faymann és Kern is a Soros-terv kiszolgálói. Ezek után talán érthető, hogy magyar szemmel Sebastian Kurz tűnik a lehető legjobb osztrák kancellárnak.

  

A menekültkérdésben Kurz és a Szabadságpártot vezető Strache is sokat merített Orbán Viktortól. Kurz több fórumon hívta fel a nyugat figyelmét arra is, hogy a közép-kelet európai országok polgárai nem szeretnék másodrendű EU-állampolgárnak érezni magukat.  Az EU külső határainak védelmét fontosnak tartó Kurzot nem véletlenül nevezte Szijjártó Péter külügyminiszter Magyarország " fontos szövetségesének". 

Más ügyekben azonban nem biztos, hogy ilyen harmonikus lesz a magyar-osztrák viszony. Kurz idén tavasszal azt javasolta, hogy az Ausztriában dolgozó uniós polgárok külföldön élő gyerekei után folyósított szociális támogatást a származási ország szintjéhez igazítsák, és más szociális juttatásokat is  vágjanak vissza.Ez sok ezer Ausztriában dolgozó magyart érintett volna hátrányosan. Ebben az ügyben még keményebb álláspontot képvisel a Szabadságpárt: ők az osztrákok munkalehetőségeinek védelmében bizonyos szektorokban megtiltanák más uniós országok (olcsóbb) munkaerejének alkalmazását, szociális juttatást pedig csak akkor fizetnének külföldre, ha az illető már legalább 5 évet dolgozott Ausztriában. Ezek a kérdések idén tavasszal már komoly diplomáciai háborút okoztak Bécs és Budapest között. Kérdés, milyen szinten kerül ez szóba ismét az új koalíciós társak egyeztetésén.  

(Borítókép:  Michael Dalder / Reuters)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!