Etelka, Aletta
-3 °C
1 °C

Merkel asszony megint bajban van

GettyImages-896009996
2018.01.02. 07:30
A szeptember 24-i választások óta 100 nap telt el, és Németországban még mindig nem sikerült új kormányt alakítani. Január 7-én kezdődnek a tárgyalások a nagykoalícióról, de közben Merkel egy tekintélyes párttársa és a liberális párt is felvetette, hogy ha másként nem megy a dolog, Angela Merkelnek le kellene lépnie a színpadról. Egy friss felmérés is azt mutatja, hogy a németek 47 százaléka nem szeretné, ha Angela Merkel negyedik kancellári ciklusát is kitöltené.

Sikerről és bizakodásól, de félelmekről és kétségekről is beszélt szokásos újévi köszöntőjében Angela Merkel német kancellár. Igaz, szavai arról szóltak, hogy miféle kettősség van a német társadalomban, hogy mennyire másképp élik meg a mindennapokat azok, akik „nem részesülnek a közös sikerekből”, mint azok, akik igen, a beszéde akár önmagáról is szólhatott volna.

Hiszen mostanában a kancellár nemigen részesül a sikerekből: bár a szeptemberi választásokat megnyerte, azóta az ország egy helyben topog. Merkel arról is beszélt, hogy a polgárok azzal bízták meg a politikusokat, hogy gondoskodjanak a jövő kihívásainak megválaszolásáról, és őt ez munkára sarkallja – ám úgy tűnik, egyre kevesebben akarják, hogy ő legyen az, aki gondoskodik.

100 nap magány

Már kereken 100 nap telt el úgy, hogy Németországban nem tudtak új kormányt alakítani. Miután a szeptember 24-i választások után Merkelnek a zöldekkel és a liberálisokkal folytatott tárgyalásai megszakadtak, most ismét a szociáldemokratákkal egyszer már elhantolt nagykoalíció feltámasztásával próbálkoznak. A CDU és az SPD közötti koalíciós tárgyalások január 7-én kezdődnek Berlinben. 

Angela Merkel eddigi pályája során sokadszor ismét válságban van. A helyzete bizonytalan, a mostani szituációnak több kifutása lehet:

  1. Nagykoalíció alakul, azaz a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) új feltételekkel folytatni tudja közös kormányzását, amit egyébként a szociáldemokraták elnöke a választások után egyértelműen kizárt. Ez lenne a legstabilabb kormány, Merkel is ezt szeretné.
  2. Ha nem sikerül nagykoalíciót alakítani, Merkel újra próbálkozhat a zöldekkel és a liberálisokkal csődbe jutott tárgyalások felújításával, de a liberálisok már jelezték: csak Merkel nélkül hajlandóak tárgyalni erről.
  3. Merkel kisebbségi kormányt alakíthat a Zöldekkel. Ezt kívülről részben támogatnák a szociáldemokraták és a liberálisok is.
  4. Új választást kell kiírni tavasszal. 

Vannak alkalmas utódok?

Bármennyire is nehéz a helyzet, Merkel látszólag nem aggódja túl a dolgot: a karácsonyt Svájcban töltötte férjével egy négycsillagos hotelben, és sífutással lazított. Pedig a CDU egyik tekintélyes vezetője, Norbert Lammert december 20-án zárt körben azt mondta:  ha nem sikerül az újabb nagykoalíció megalakítása Németországban, és előrehozott választást kell kiírni, azon a Kereszténydemokrata Uniónak már nem Angela Merkel vezetésével kellene részt vennie. (Mikor ez nyilvánosságra került, Lammert tagadta, hogy ilyet mondott volna). 

December 27-én Wolfgang Kubicki, az őszi koalíciós tárgyalásokról kivonuló Szabaddemokrata Párt (FDP) alelnöke is arra szólított fel a CDU-t, hogy itt volna az ideje Merkel leváltásának. Kubicki szerint Merkel elmúlt 12 évben alkalmazott receptjei már nem felelnek meg Németországnak, és igenis vannak a CDU-ban alkalmas emberek Merkel pótlására. Ott van például Jens Spahn, a CDU elnökségi tagja vagy Daniel Günther, Schleswig-Holstein tartományi miniszterelnöke. Kubicki szerint Merkel végig arra játszott, hogy ne sikerüljön tető alá hozni a kereszténydemokrata-zöld-liberális koalíciót, mert a kancellár továbbra is nagykoalíciót szeretne.

Vajon milyen jelentősége van annak, ha egy liberális párti képviselő szólítja fel a CDU-t Merkel menesztésére? Természetesen nem sok. Abból a szempontból viszont igenis sokat jelent ez, hogy ha Merkelnek mégsem jönne össze a nagykoalíció a szociáldemokratákkal, a CDU ismét rászorulhat a liberálisokra akár egy kisebbségi kormányzáshoz, akár egy kereszténydemokrata-zöld-liberális (Jamaika)-koalícióhoz. Innentől tehát a CDU-nak tudnia kell, Merkellel nem megy tovább. 

47 százalék megunta Merkelt

Mindezt egy karácsony előtt készült közvélemény-kutatás is mutatja. A YouGov reprezentatív mintán készült mérésében azt kérdezték az emberektől, hogy ha sikerül koalíciót alakítani és Merkel újabb négy évre kormányfő lesz, csinálja-e végig a ciklust vagy idő előtt távozzon. Majdnem minden második megkérdezett (47 százalék) azt válaszolta, hogy Merkelnek a 2021-ig tartó ciklus vége előtt mennie kéne. Csak 36 százalék szeretné most azt, hogy Merkel negyedik kancellári ciklusát is végigvigye. 

A kiélezett helyzetben nemcsak a koalíciós játszmákból kivonult liberálisok üzengetnek most a többi pártnak. Ahogy ilyenkor szokásos, minden oldalról megy az erőfitogtatás, mert szinte mindenki rá van most szorulva a másikra, győztesek nincsenek. A kereszténydemokraták alelnöke azt tartotta fontosnak megüzenni a szociáldemokratáknak, hogy a választásokon a CDU több mint 12 százalékkal nagyobb támogatást kapott náluk, és nem szeretnék, ha egy rossz nagykoalíció miatt elveszítenék a bázisukat.

A szociáldemokraták válaszul arra emlékeztettek, hogy a CDU története legrosszabb eredményét érte el a második világháború óta, a két nagy párt közötti különbség pedig az elmúlt négy évben csökkent. Ezt továbbfűzve már azt is felvetették, hogy a szociáldemokratáknak az új nagykoalíciós kormányban az eddigi 7 helyett több miniszteri posztot kellene kapnia.  

Homlokegyenest eltérő

A nagy kérdés az, hogyan tudja közös kormányprogrammá összefűzni sok tekintetben homlokegyenest ellenkező elképzeléseit a két nagy párt. Korábban már írtunk már arról, hogy az egyik ilyen töréspont a menekültek családegyesítésének kérdése. A német kormány 2018 tavaszáig felfüggesztette a menekülteknek azt a jogát, hogy az ideiglenes menekültstátuszt kapott emberek Németországba hozhassák családtagjaikat. A kereszténydemokraták és a bajor keresztényszociálisok szerint  ez újabb menekültválságot idézne elő, hiszen ez alapján legalább 390 ezer szír menekült hozathatná Németországba családtagjait, ami alsó hangon újabb egymillió ember befogadását jelentené. A szociáldemokraták azonban fel akarják oldatni ezt a tiltást. Az ő álláspontjuk az, hogy a családegyesítések igenis elősegítenék a menekültek beilleszkedését. 

Fontos kérdés a szociáldemokratáknak a német egészségbiztosítás ügye is. Sigmar Gabriel alkancellár azt mondta: elfogadhatatlan számukra, hogy a társadalombiztosításban részesülők rosszabb ellátást kapjanak, mint a magánbiztosítással rendelkező német polgárok. A szociáldemokraták az EU reformját is alapvető kérdésnek tartják a koalíciós tárgyalásokon. "Ha a kancellári hivatal  továbbra is elutasít minden EU-reformra vonatkozó javaslatot, nem lesz nagykoalíció" - mondta Sigmar Gabriel. Martin Schulz SPD-elnök, az Európai Parlament korábbi elnöke is világossá tette, hogy nem mondott le az Európai Egyesült Államok létrehozásáról. Az év lúzerének választott Schulz pártja decemberi kongresszusán azt mondta: csak az európai tagállamok szorosabb együttműködésével kezelhető a  klímaváltozás, a tömeges migráció vagy a befolyásos multinacionális vállalatok térnyerése és adóelkerülő magatartása.

A stabil német koalíció kimunkálása Emmanuel Macron francia elnöknek sem közömös. Szeptemberben hatpontos javaslatot tett az EU reformjára, és terveit csakis német támogatással tudja megvalósítani. És ez a kérdés, Magyarországnak sem közömbös, hiszen Macron tervei szerint az eurozónába nem tartozó országok csak a kétsebességes Európa külső körébe kerülnénk, Martin Schulz elképzelései szerint pedig aki nem vesz részt az erősebb szövetségben, az lépjen ki az EU-ból.  

Merkel dolgát megnehezíti bajor testvérpártja, a Kereszényszociális Unió (CSU) is, amelynek vezetésében nemrég változás történt. A CSU nemcsak azzal irritálja Merkelt, hogy janauár eleji kongresszusára meghívja Orbán Viktort. A párt kijelentette, hogy a társasági adó csökkentését javasolja a nagy nemzetközi versenyre való tekintettel, és semmilyen adónem emeléséhez nem hajlandó hozzájárulnui. Ezzel élesen szembemennek a szociáldemokraták célkitűzésével, akik éppenhogy adóemelést akarnak elérni a módosabbak esetében.  

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!