Merkel asszony megint bajban van
További Külföld cikkek
- Egy húszfős csoport verte meg az ismert youtubert
- Az EU megegyezett a Navalnij meggyilkolásáért felelős emberek szankcionálásában
- Volt orosz szóvivő: Vlagyimir Putyin korunk Churchillje
- Egy ukrán katona beismerte: olyan sok a halottjuk, hogy a holttesteket sem tudják összegyűjteni
- Nem indulhat a horvát államfő a miniszterelnöki székért az áprilisi választásokon
Sikerről és bizakodásól, de félelmekről és kétségekről is beszélt szokásos újévi köszöntőjében Angela Merkel német kancellár. Igaz, szavai arról szóltak, hogy miféle kettősség van a német társadalomban, hogy mennyire másképp élik meg a mindennapokat azok, akik „nem részesülnek a közös sikerekből”, mint azok, akik igen, a beszéde akár önmagáról is szólhatott volna.
Hiszen mostanában a kancellár nemigen részesül a sikerekből: bár a szeptemberi választásokat megnyerte, azóta az ország egy helyben topog. Merkel arról is beszélt, hogy a polgárok azzal bízták meg a politikusokat, hogy gondoskodjanak a jövő kihívásainak megválaszolásáról, és őt ez munkára sarkallja – ám úgy tűnik, egyre kevesebben akarják, hogy ő legyen az, aki gondoskodik.
100 nap magány
Már kereken 100 nap telt el úgy, hogy Németországban nem tudtak új kormányt alakítani. Miután a szeptember 24-i választások után Merkelnek a zöldekkel és a liberálisokkal folytatott tárgyalásai megszakadtak, most ismét a szociáldemokratákkal egyszer már elhantolt nagykoalíció feltámasztásával próbálkoznak. A CDU és az SPD közötti koalíciós tárgyalások január 7-én kezdődnek Berlinben.
Angela Merkel eddigi pályája során sokadszor ismét válságban van. A helyzete bizonytalan, a mostani szituációnak több kifutása lehet:
- Nagykoalíció alakul, azaz a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) új feltételekkel folytatni tudja közös kormányzását, amit egyébként a szociáldemokraták elnöke a választások után egyértelműen kizárt. Ez lenne a legstabilabb kormány, Merkel is ezt szeretné.
- Ha nem sikerül nagykoalíciót alakítani, Merkel újra próbálkozhat a zöldekkel és a liberálisokkal csődbe jutott tárgyalások felújításával, de a liberálisok már jelezték: csak Merkel nélkül hajlandóak tárgyalni erről.
- Merkel kisebbségi kormányt alakíthat a Zöldekkel. Ezt kívülről részben támogatnák a szociáldemokraták és a liberálisok is.
- Új választást kell kiírni tavasszal.
Vannak alkalmas utódok?
Bármennyire is nehéz a helyzet, Merkel látszólag nem aggódja túl a dolgot: a karácsonyt Svájcban töltötte férjével egy négycsillagos hotelben, és sífutással lazított. Pedig a CDU egyik tekintélyes vezetője, Norbert Lammert december 20-án zárt körben azt mondta: ha nem sikerül az újabb nagykoalíció megalakítása Németországban, és előrehozott választást kell kiírni, azon a Kereszténydemokrata Uniónak már nem Angela Merkel vezetésével kellene részt vennie. (Mikor ez nyilvánosságra került, Lammert tagadta, hogy ilyet mondott volna).
December 27-én Wolfgang Kubicki, az őszi koalíciós tárgyalásokról kivonuló Szabaddemokrata Párt (FDP) alelnöke is arra szólított fel a CDU-t, hogy itt volna az ideje Merkel leváltásának. Kubicki szerint Merkel elmúlt 12 évben alkalmazott receptjei már nem felelnek meg Németországnak, és igenis vannak a CDU-ban alkalmas emberek Merkel pótlására. Ott van például Jens Spahn, a CDU elnökségi tagja vagy Daniel Günther, Schleswig-Holstein tartományi miniszterelnöke. Kubicki szerint Merkel végig arra játszott, hogy ne sikerüljön tető alá hozni a kereszténydemokrata-zöld-liberális koalíciót, mert a kancellár továbbra is nagykoalíciót szeretne.
Vajon milyen jelentősége van annak, ha egy liberális párti képviselő szólítja fel a CDU-t Merkel menesztésére? Természetesen nem sok. Abból a szempontból viszont igenis sokat jelent ez, hogy ha Merkelnek mégsem jönne össze a nagykoalíció a szociáldemokratákkal, a CDU ismét rászorulhat a liberálisokra akár egy kisebbségi kormányzáshoz, akár egy kereszténydemokrata-zöld-liberális (Jamaika)-koalícióhoz. Innentől tehát a CDU-nak tudnia kell, Merkellel nem megy tovább.
47 százalék megunta Merkelt
Mindezt egy karácsony előtt készült közvélemény-kutatás is mutatja. A YouGov reprezentatív mintán készült mérésében azt kérdezték az emberektől, hogy ha sikerül koalíciót alakítani és Merkel újabb négy évre kormányfő lesz, csinálja-e végig a ciklust vagy idő előtt távozzon. Majdnem minden második megkérdezett (47 százalék) azt válaszolta, hogy Merkelnek a 2021-ig tartó ciklus vége előtt mennie kéne. Csak 36 százalék szeretné most azt, hogy Merkel negyedik kancellári ciklusát is végigvigye.
A kiélezett helyzetben nemcsak a koalíciós játszmákból kivonult liberálisok üzengetnek most a többi pártnak. Ahogy ilyenkor szokásos, minden oldalról megy az erőfitogtatás, mert szinte mindenki rá van most szorulva a másikra, győztesek nincsenek. A kereszténydemokraták alelnöke azt tartotta fontosnak megüzenni a szociáldemokratáknak, hogy a választásokon a CDU több mint 12 százalékkal nagyobb támogatást kapott náluk, és nem szeretnék, ha egy rossz nagykoalíció miatt elveszítenék a bázisukat.
A szociáldemokraták válaszul arra emlékeztettek, hogy a CDU története legrosszabb eredményét érte el a második világháború óta, a két nagy párt közötti különbség pedig az elmúlt négy évben csökkent. Ezt továbbfűzve már azt is felvetették, hogy a szociáldemokratáknak az új nagykoalíciós kormányban az eddigi 7 helyett több miniszteri posztot kellene kapnia.
Homlokegyenest eltérő
A nagy kérdés az, hogyan tudja közös kormányprogrammá összefűzni sok tekintetben homlokegyenest ellenkező elképzeléseit a két nagy párt. Korábban már írtunk már arról, hogy az egyik ilyen töréspont a menekültek családegyesítésének kérdése. A német kormány 2018 tavaszáig felfüggesztette a menekülteknek azt a jogát, hogy az ideiglenes menekültstátuszt kapott emberek Németországba hozhassák családtagjaikat. A kereszténydemokraták és a bajor keresztényszociálisok szerint ez újabb menekültválságot idézne elő, hiszen ez alapján legalább 390 ezer szír menekült hozathatná Németországba családtagjait, ami alsó hangon újabb egymillió ember befogadását jelentené. A szociáldemokraták azonban fel akarják oldatni ezt a tiltást. Az ő álláspontjuk az, hogy a családegyesítések igenis elősegítenék a menekültek beilleszkedését.
Fontos kérdés a szociáldemokratáknak a német egészségbiztosítás ügye is. Sigmar Gabriel alkancellár azt mondta: elfogadhatatlan számukra, hogy a társadalombiztosításban részesülők rosszabb ellátást kapjanak, mint a magánbiztosítással rendelkező német polgárok. A szociáldemokraták az EU reformját is alapvető kérdésnek tartják a koalíciós tárgyalásokon. "Ha a kancellári hivatal továbbra is elutasít minden EU-reformra vonatkozó javaslatot, nem lesz nagykoalíció" - mondta Sigmar Gabriel. Martin Schulz SPD-elnök, az Európai Parlament korábbi elnöke is világossá tette, hogy nem mondott le az Európai Egyesült Államok létrehozásáról. Az év lúzerének választott Schulz pártja decemberi kongresszusán azt mondta: csak az európai tagállamok szorosabb együttműködésével kezelhető a klímaváltozás, a tömeges migráció vagy a befolyásos multinacionális vállalatok térnyerése és adóelkerülő magatartása.
A stabil német koalíció kimunkálása Emmanuel Macron francia elnöknek sem közömös. Szeptemberben hatpontos javaslatot tett az EU reformjára, és terveit csakis német támogatással tudja megvalósítani. És ez a kérdés, Magyarországnak sem közömbös, hiszen Macron tervei szerint az eurozónába nem tartozó országok csak a kétsebességes Európa külső körébe kerülnénk, Martin Schulz elképzelései szerint pedig aki nem vesz részt az erősebb szövetségben, az lépjen ki az EU-ból.
Merkel dolgát megnehezíti bajor testvérpártja, a Kereszényszociális Unió (CSU) is, amelynek vezetésében nemrég változás történt. A CSU nemcsak azzal irritálja Merkelt, hogy janauár eleji kongresszusára meghívja Orbán Viktort. A párt kijelentette, hogy a társasági adó csökkentését javasolja a nagy nemzetközi versenyre való tekintettel, és semmilyen adónem emeléséhez nem hajlandó hozzájárulnui. Ezzel élesen szembemennek a szociáldemokraták célkitűzésével, akik éppenhogy adóemelést akarnak elérni a módosabbak esetében.