Nándor
8 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

A szociáldemokraták készek koalícióra lépni Merkellel

GettyImages-904259924
2018.01.21. 16:37 Módosítva: 2018-01-21 17:19:41

A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) bonni kongresszusa megszavazta, hogy készek megkezdeni a koalíciós tárgyalásokat Angela Merkel Kereszténydemokrata Uniójával (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unióval (CSU).

A párt kongresszusának 642 küldötte közül 362 tag (56 százalék) támogatta, hogy a pártvezetés megkezdje a koalíciós tárgyalásokat. 279 küldött ellenezte ezt, egy ember tartózkodott.

Ha a tárgyalások sikerre vezetnek, a szociáldemokraták még megszavaztatják a teljes, kb 420 ezer fős tagságot is. Ha a párttagok egyetértenek a nagykoalícióval, az új kormány húsvét körül alakulhat meg. Így fél évvel a tavaly szeptemberi választások után végre lehet új kormánya Németországnak. Ez lesz a harmadik nagykoalíció a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták között. Mindez azt is jelenti, hogy negyedik alkalommal is Angela Merkel lesz Németország kancellárja.

A szociáldemokraták számára egyáltalán nem volt egyértelmű az, hogy ismét nagykoalícióra lépjenek-e Angela Merkellel. A legutóbbi kormányzati ciklus végére a párt támogatottsága 5,5 százalékkal csökkent 2013-hoz képest, és a megszerzett 20,5 százalékkal története legrosszabb eredményét érte el (a CDU támogatottsága 8 százalékkal csökkent, ők se értek el ilyen rossz eredményt 1949 óta).

A rossz választási eredmények után tavaly szeptemberben Martin Schulz, a szociáldemokraták elnöke kijelentette: nem lépnek újra koalícióra Merkellel. Schulz azt a célt jelölte ki, hogy a párt ellenzékben újuljon és erősödjön meg.

Miután azonban a CDU, a Zöldek és a liberálisok által elkezdett koalíciós egyeztetések novemberben megfeneklettek, váratlan helyzet állt elő. Ha a szociáldemokraták nem tárgyaltak volna Merkellel, új választást kellett volna kiírni, ami még rosszabb eredményt hozhatott volna az SPD-nek. Ez ettől függetlenül is így van: a legutóbbi felmérések szerint a választások óta még tovább veszítettek támogatottságukból, most 18 százalékos mélyponton állnak. Schulz most is azt mondta: az új választások nem tennének jót a pártnak.

Schulz ugyan továbbra sem akart nagykoalíciót, de az elnökség és a tagság egy része arra szólította fel a pártot, hogy legalább hallgassák Merkel ajánlatát. Az előzetes koalíciós egyeztetések így január elején kezdődtek el, amelyek eredményeképp született egy 60 pontos dokumentum a lehetséges nagykoalíció alapjairól. Ebben a dokumentumban az SPD több kompromisszumba belement számára fontos kérdésekben, így nem lesz adóemelés (a gazdagoknak sem), a német kormány pedig nagyon szigorú menekültpolitikát fog folytatni.

A nagykoalíció megítélése továbbra sem volt egyértelmű a pártban. Jól látszott ez a szavazást megelőző több órás vitán, amelyen legalább ötvenen szólaltak fel. Több tartományi pártszervezet és az SPD ifjúsági szervezete (Juso) élesen ellenezte az újabb nagykoalíciót. 

Martin Schulz a szavazás előtt arról győzködte a kongresszus résztvevőit, hogy a kormányzás és a megújulás nem zárja ki egymást.

Azzal érvelt, hogy voltak olyan európai testvérpártjaik, amelyeknek ellenzékben sem sikerült megreformálniuk a pártot. 

Schulz bejelentette: már márciusban előterjesztenek egy forgatókönyvet a párt reformjára. Azt is mondta, hogy a kormányzás folytatásával fordulatot hajtanak végre a politizálás stílusában, csak olyan kormány alakításába egyezne bele, amelyben a miniszterek fele nő, és nem mennek bele az országba befogadható menekültek számának korlátozásába.

Schulz politikai pozíciói nem a legjobbak. Közvélemény-kutatások egybehangzóan azt mutatják, hogy 

a németek többsége nem szeretné, ha Martin Schulz alkancellár vagy külügyminiszter lenne a következő kormányban.

(Borítókép:  Horst Seehofer (CSU), Angela Merkel (CDU) és Martin Schulz (SPD) január 12-én. Steffi Loos/Getty Images)