Marcell
19 °C
32 °C

A szociáldemokraták készek koalícióra lépni Merkellel

GettyImages-904259924
2018.01.21. 16:37 Módosítva: 2018-01-21 17:19:41

A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) bonni kongresszusa megszavazta, hogy készek megkezdeni a koalíciós tárgyalásokat Angela Merkel Kereszténydemokrata Uniójával (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unióval (CSU).

A párt kongresszusának 642 küldötte közül 362 tag (56 százalék) támogatta, hogy a pártvezetés megkezdje a koalíciós tárgyalásokat. 279 küldött ellenezte ezt, egy ember tartózkodott.

Ha a tárgyalások sikerre vezetnek, a szociáldemokraták még megszavaztatják a teljes, kb 420 ezer fős tagságot is. Ha a párttagok egyetértenek a nagykoalícióval, az új kormány húsvét körül alakulhat meg. Így fél évvel a tavaly szeptemberi választások után végre lehet új kormánya Németországnak. Ez lesz a harmadik nagykoalíció a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták között. Mindez azt is jelenti, hogy negyedik alkalommal is Angela Merkel lesz Németország kancellárja.

A szociáldemokraták számára egyáltalán nem volt egyértelmű az, hogy ismét nagykoalícióra lépjenek-e Angela Merkellel. A legutóbbi kormányzati ciklus végére a párt támogatottsága 5,5 százalékkal csökkent 2013-hoz képest, és a megszerzett 20,5 százalékkal története legrosszabb eredményét érte el (a CDU támogatottsága 8 százalékkal csökkent, ők se értek el ilyen rossz eredményt 1949 óta).

A rossz választási eredmények után tavaly szeptemberben Martin Schulz, a szociáldemokraták elnöke kijelentette: nem lépnek újra koalícióra Merkellel. Schulz azt a célt jelölte ki, hogy a párt ellenzékben újuljon és erősödjön meg.

Miután azonban a CDU, a Zöldek és a liberálisok által elkezdett koalíciós egyeztetések novemberben megfeneklettek, váratlan helyzet állt elő. Ha a szociáldemokraták nem tárgyaltak volna Merkellel, új választást kellett volna kiírni, ami még rosszabb eredményt hozhatott volna az SPD-nek. Ez ettől függetlenül is így van: a legutóbbi felmérések szerint a választások óta még tovább veszítettek támogatottságukból, most 18 százalékos mélyponton állnak. Schulz most is azt mondta: az új választások nem tennének jót a pártnak.

Schulz ugyan továbbra sem akart nagykoalíciót, de az elnökség és a tagság egy része arra szólította fel a pártot, hogy legalább hallgassák Merkel ajánlatát. Az előzetes koalíciós egyeztetések így január elején kezdődtek el, amelyek eredményeképp született egy 60 pontos dokumentum a lehetséges nagykoalíció alapjairól. Ebben a dokumentumban az SPD több kompromisszumba belement számára fontos kérdésekben, így nem lesz adóemelés (a gazdagoknak sem), a német kormány pedig nagyon szigorú menekültpolitikát fog folytatni.

A nagykoalíció megítélése továbbra sem volt egyértelmű a pártban. Jól látszott ez a szavazást megelőző több órás vitán, amelyen legalább ötvenen szólaltak fel. Több tartományi pártszervezet és az SPD ifjúsági szervezete (Juso) élesen ellenezte az újabb nagykoalíciót. 

Martin Schulz a szavazás előtt arról győzködte a kongresszus résztvevőit, hogy a kormányzás és a megújulás nem zárja ki egymást.

Azzal érvelt, hogy voltak olyan európai testvérpártjaik, amelyeknek ellenzékben sem sikerült megreformálniuk a pártot. 

Schulz bejelentette: már márciusban előterjesztenek egy forgatókönyvet a párt reformjára. Azt is mondta, hogy a kormányzás folytatásával fordulatot hajtanak végre a politizálás stílusában, csak olyan kormány alakításába egyezne bele, amelyben a miniszterek fele nő, és nem mennek bele az országba befogadható menekültek számának korlátozásába.

Schulz politikai pozíciói nem a legjobbak. Közvélemény-kutatások egybehangzóan azt mutatják, hogy 

a németek többsége nem szeretné, ha Martin Schulz alkancellár vagy külügyminiszter lenne a következő kormányban.

(Borítókép:  Horst Seehofer (CSU), Angela Merkel (CDU) és Martin Schulz (SPD) január 12-én. Steffi Loos/Getty Images)