Megalakulhat az új német kormány, Orbán elvbarátja lesz a belügyminiszter

2018.02.07. 10:49 Módosítva: 2018.02.07. 13:51

Véget ért szerda reggel Berlinben a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) tárgyalása a közös kormányzás folytatásáról, és elkészült a koalíciós szerződés tervezete. Az új német kormányban a belügyminiszter Orbán Viktor menekültpolitikájának egyik legnagyobb támogatója lehet, a külügyminiszter viszont Orbán egyik legnagyobb bírálója. 

Először csak a német média (a Spiegel, az ARD, a Deutsche Welle) értesült a megegyezésről, de ennek tényét azóta hivatalosan is megerősítették. Ezzel lezárulhat a hosszú ideje tartó politikai bizonytalanság Németországban, amelyet a tavaly szeptemberi választások óta ügyvezető kormány irányít.

A Spiegel Online, a Bild című lap, a Deutschlandfunk országos közrádió és a ZDF köztelevízió egybehangzó értesülései szerint a csaknem 24 órán át tartó utolsó tárgyalási fordulón valamennyi nyitott kérdést sikerült tisztázni, így a minisztériumokat is elosztották a pártok között. Ezek között van néhány érdekesség:

  • A belügyminisztériumot az a Horst Seehofer kapja meg, aki a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnökeként a menekültválság kezdete óta élesen támadta Angela Merkel menekültpolitikáját, és a határok lezárását, az illegális bevándorlók kitoloncolását, az országba befogadható emberek számának korlátozását követelte. Seehofer többször méltatta Orbán Viktor menekültpolitikáját, legutóbb januárban hívta meg a CSU frakcióülésére. A belügyi tárca illetékességi körét ki is bővítik, ide fog tartozni a településfejlesztés és az építésügy is.  A Spiegel úgy tudja, a CSU viszi emellett a közlekedésért és a digitalizációért, valamint a fejlesztési támogatások elosztásáért felelős minisztériumot. 
  • A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) megkapja a pénzügyminisztériumot, amelyet 2009-től 2017-ig a CDU-s Wolfgang Schäuble vezetett. A pénzügyminiszter Olaf Scholz hamburgi főpolgármester lesz. A német külügyi tárcát is a szociáldemokraták irányíthatják. A Bild úgy tudja, hogy a külügyminiszter az a Martin Schulz lehet, aki viszont Orbán Viktor politikájának legnagyobb bírálója volt már az Európai Parlament elnökeként, és ez azóta sem változott. A Süddeutsche Zeitung úgy tudja, Schulz lemond az SPD-elnöki posztról, amelyet Andrea Nahles vesz át. A szociáldemokratáké lesz emellett a családügyi-, az igazságügyi-, a foglalkoztatási- és a környezetvédelmi minisztérium. 
  • Angela Merkel Kereszténydemokrata Uniója (CDU) kapja a nagykoalícióban a védelmi minisztériumot (Ursula von der Leyen), a gazdasági minisztériumot (Peter Altmaier), valamint a vidékfejlesztési-, az egészségügyi- és az oktatási tárcát.  

A kormányalakítás következő lépése egy pártszavazás lesz az SPD-nél a koalíciós szerződés tervezetéről. A párt akkor léphet ismét koalícióra a CDU/CSU-val, ha a 463 ezer párttag többsége megszavazza a megállapodást. Erre három hetet szánnak. A kormány így március elejére alakulhat meg. 

A CDU/CSU és az SPD január 7-én kezdte meg a koalíciós tárgyalásokat. Az egyeztetéseket már vasárnap be akarták fejezeni, de több kérdésben nem született megállapodás, így ráhúztak még pár napot. 

A választásokon ugyan Angela Merkel pártja győzött, de a CDU és a vele addig mnagykoalícióban kormányzó SPD támogatottsága is jelentősen csökkenűt az öt évvel azelőttihez képest. A szociáldemokraták akkor kijelentették, hogy ellenzékben akarnak megerősödni. Merkel így a Zöldekkel és a liberálisokkal kezdett koalíciós egyeztetésekbe, ezek azonban novemberben megfeneklettek, miután a liberálisok felálltak a tárgyalóasztaltól.

Ha a szociáldemokraták most nem tárgyaltak volna Merkellel, feltehetően új választást kellett volna kiírni. Ez még rosszabb eredményt hozhatott volna az SPD-nek és a CDU-nak is. 

A koalíciós egyeztetések első fordulója után készült 60 pontos dokumentum már előrevetítette, hogy a német kormány ezután jóval szigorúbb menekültpolitikát fog folytatni. Ezt tartalmazza a koalíciós szerződés tervezetének legutóbbi változata is.

  • évente 180 000-220 000 menekült fogadható be,
  • a menekültügyi eljárásokat központi befogadó- és kitoloncoló állomásokon kell lefolytatni, azaz az érkezők nem kapnak lakást, ha pedig kérelmüket elutasítják, innen küldik haza őket,
  • augusztustól feloldják azt a korlátozást, amely alapján a már befogadott szír menekültek eddig nem hozhatták Németországba családtagjaikat, de ezután is csak havi 1000 főt fogadnak be családegyesítéssel,
  • a bevándorlók befogadásánál Németország előnyben részesíti a német gazdaság szempontjából fontos szakképzett munkaerőt, számít a kor, a nyelvtudás, az érkezőknek pedig igazolniuk kell, hogy a munkájukból megélnek.