Trump a nemzeti gárdát küldi a „migránskaraván” ellen

Donald Trump beveti az amerikai hadsereget. Egyelőre csak a tartalékosokat, egészen pontosan a nemzeti gárdát, ráadásul nem is harctéri bevetésről van szó, de mégis csak beveti őket, mégpedig azért, hogy megfékezze az országba irányuló bevándorlási hullámot – miközben az Egyesült Államokba illegálisan belépők száma 1971 óta nem volt olyan alacsony, mint most.

Az elnök szerdán jelentette be, hogy

Az amerikai elnök döntésében minden bizonnyal szerepet játszott, hogy Közép-Amerikából nemrég egy ezerfős „migránskaraván” indult az Egyesült Államok irányába. Bár ők pont nem illegálisan akartak belépni, hanem a hazájukban tomboló politikai összecsapásokra hivatkozva menedékkérelmet akartak benyújtani.

A lépés viszont valójában nem a karavánról, de nem is a bevándorlási helyzetről szól. Elemzők szerint Trump csak politikai üzenetet akart küldeni, a cinikusok szerint meg csupán felhúzta magát egy jobbos tévéműsoron, úgyhogy gyorsan kivezényelte a katonákat.

Karavánból indult

A 2010 óta minden évben megrendezett karaván (amit az amerikai jobbos tévécsatorna, a Fox nevezett el így) szervezői azt mondták, a tömeges akcióval a migránsok és menekültek jogaira, illetve ezen jogok szűkösségére akarják felhívni a figyelmet; céljuk pedig pont nem az, hogy becsempésszék ezeket az embereket az Egyesült Államokba, hanem hogy az erre rászorulókat segítsék abban, hogy legális keretek között tudjanak menedékkérelmet benyújtani. 

Az idei karaván két okból lett nagyobb hír a szokásosnál:

• Egyrészt mert sok olyan hondurasi csatlakozott a menethez, akik hazájuk közelmúltbeli, az alkotmányellenes lépések és a csalásvádak zavargásokba torkolló elnökválasztása miatt keltek útra, miután úgy érezték, nem maradt más választásuk. Emiatt a szokásosnál nagyobb lett a menet létszáma, és a dolog erős politikai vetületet is kapott.
• Másrészt (és elsősorban) pedig azért, mert miután a Fox egy vasárnapi műsorában hírt adott a karavánról, Donald Trump a Twitteren kiakadt, és elkezdett fenyegetőzni.

Az elnök közölte: ha a mexikóiak nem állítják meg a menetet, akkor kész felrúgni az amúgy hatalomra kerülése óta ingó Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt (NAFTA), amely állítása szerint Mexikó „fejőstehene”. Az elnök már kampányában is azt hangoztatta, hogy Mexikó a vámmentes kereskedelmet lehetővé tevő NAFTA-t kihasználva „ellopja” az amerikai munkahelyeket, és a szerződést Trump hatalomra lépése után elkezdték újratárgyalni, bár a folyamat elég lassan halad.

Emellett Trump kilátásba helyezte a latin-amerikai országoknak, köztük Hondurasnak nyújtott amerikai pénzügyi segélyek felfüggesztését is. Valamint a Twitteren hosszasan értekezett arról is, hogy az amerikai bevándorlási törvények rendkívül „gyengék”, ezért azonnal falat kell építeni a déli határra. A gyenge törvényekért és a falépítés elmaradásáért pedig a kongresszust, azon belül is a demokrata párti ellenzéket okolta, és felszólította a republikánus törvényhozókat, hogy többet ne egyezkedjenek és ne paktáljanak le az ellenzékkel, hanem hozzanak szigorú törvényeket.

Ennek kapcsán elvetette azt a korábbi opciót is, hogy közel kétmillió, illegális bevándorlók gyerekeként az Egyesült Államokban született, de papírok nélküli fiatalnak megadja az állampolgárságot. Ezt korábban a demokratáknak a költségvetés szenátusbeli elfogadásáért cserébe ajánlotta be a kormány, kérdés, hogy Trump fenyegetőzése valós-e, vagy csak saját táborának szólt. (A 100 fős szenátusban 60 szavazat kell a költségvetés elfogadásához, a republikánusoknak pedig csak 52 szavazatuk van.)

Vége, mire odaérnek

Az amerikai elnök kedden vetette fel először a nemzeti gárda bevetését, arról beszélt, hogy „mostantól katonailag fogjuk kezelni a dolgokat”. Trump fenyegetőzése, illetve a karaván nagy mérete aztán a mexikói hatóságoknak és a szervezőknek is kicsit sok lett. Csütörtöki riportok szerint a szervezők úgy döntöttek, csak a mexikói fővárosig hajlandóak elvinni a karavánt, nem mennek el az amerikai határig. A menetet irányító amerikai civilszervezet, a Pueblo Sin Fronteras (Emberek Határok Nélkül) vezetője a Reutersnek azt mondta, nem Trump miatt adják fel, a migránsok, elsősorban a köztük lévő gyerekek egészségét féltik, nem merik őket vonatra rakni.

De vélhetően az is hozzájárult a dologhoz, hogy a mexikói hatóságok, amelyek korábban engedélyezték a menetet, elkezdték vegzálni a résztvevőket, bár a mexikói külügy is arról beszélt, hogy a menet magától kezdett el feloszlani. A karaván egy része csütörtökön egy focipályán vesztegelt az ország déli részén lévő Matias Romero településen, párszázan már vissza is fordultak. Sokan viszont azt mondták amerikai újságíróknak, hogy még ha fel is oszlik a karaván, ők akkor is folytatják útjukat a határhoz.

Mindenesetre a szervezők szerint annyiban sikerült célt érni, hogy Trump Twitter-kirohanása hatására a mexikói hatóságok legalább leültek velük tárgyalni arról, hogyan lehetne javítani a be- és átvándorlók helyzetén, és egy húsznapos átmeneti tartózkodási engedélyt is kaptak. 

Trump pedig csütörtökön egy szokásosan kesze-kusza Twitter-üzenetében már azt írta,

A karaván nagyrészt felbomlott, köszönhetően Mexikó erős bevándorlási törvényeinek, és annak, hogy hajlandóak voltak használni azokat, hogy elkerüljék a felfordulást a határunknál. A Trump-kormány közbelépése miatt a határátlépések még mindig ELFOGADHATATLAN 46 éves mélyponton vannak. Állítsuk meg a drogokat!

Akkor minek?

A tweet utolsó előtti mondata külön érdekes: a határőrség decemberben közölte, hogy

Trump ennek, illetve a karaván megakadásának ellenére szerdán elrendelte, hogy vezényeljék a határhoz a nemzeti gárdát, azaz az amerikai hadsereg tartalékosainak egyes egységeit. 

Trump liberális bírálói szerint ez a lépés az illegális határátlépések alacsony számának fényében teljesen szükségszerűtlen. Bár Trump elődjei, Barack Obama és George W. Bush is bevetették a fegyvereseket a határnál, másfélszer-háromszor akkora volt a migrációs nyomás, mint most. Tavaly márciusban 37 ezer illegális bevándorlót kaptak el az amerikai-mexikói határon; 2006-ban, amikor George Bush vezényelte ki a gárdát, 126 ezret. (Érdekes mellékszál, hogy Trump szerint korábban még nem küldtek katonákat a határra; viszont a Trumpot az ellenzéki támadásoktól védő konzervatívok meg pont azzal érvelnek, hogy Obama ugyanezt csinálta.)

Mindazonáltal, ahogy a Washington Post is írta, hosszabb távon hiába mutat csökkenést a statisztika, időszakos ugrások azért vannak a számokban. A tavalyi évhez viszonyítva idén tavaszal például nagyot nőtt a határon feltartóztatottak száma: 2017 márciusában mindössze 16 ezren voltak. Azonban mások arról beszélnek, hogy a határsértők jelentős része eleve azzal a céllal megy a határhoz, hogy átadja magát a határőrségnek, és menedékkérelmet nyújtson be. Sok köztük az egyedül érkező gyerek és együtt utazó család is, velük szemben nem sok keletje van a drákói szigornak. Ahogy a drogkereskedelem megállítására sem túl hatékony a módszer, hiszen ma már jellemzően nem a nyílt határon, különösen nem illegális bevándorlók segítségével csempészik a cuccot Mexikóból, hanem kifinomult hálózatokon, jellemzően kikötőkben és reptereken át.

A fegyveresek egyébként nem harcolni mennek a határra, erre nincs törvényes felhatalmazásuk; ahogy a bevándorlók feltartóztatására sem, ez a határőrség feladata. A korábbi kivezényléseik idején általában a megfigyelésben és adatgyűjtésben segítették a határőrséget, illetve a már elfogott határsértők nyilvántartásba vételét végezték. Vélhetően most is hasonló feladatuk lesz.

Politikai üzenet (vagy a tévé)

Trump terve szerint a nemzeti gárda addig kell hogy segítse a határőrséget, ameddig a kongresszusnak sikerül bezárnia a bevándorlási törvényekben lévő állítólagos kiskapukat. Elsősorban a kitoloncolások felgyorsítását akarja elérni a kormány. De az elnök arról is beszélt, hogy a menedékkérők, köztük az egyedül érkező gyerekek belépését is meggátolná.

A nemzeti gárda bevetése azonban nem ilyen egyszerű, ahhoz az érintett államok kormányzóinak is bele kell egyezniük. A republikánus kormányzók esetében ez természetes, Texas, Arizona és Új-Mexikó már bele is egyezett a dologba a Fox News szerint. A nagy kérdés a liberális Kalifornia, amely már eddig is hadban állt Trumppal bevándorlási fronton: az állam vezetése nem valószínű, hogy belemegy a dologba.

Ettől függetlenül szakértők szerint a dolognak kevés gyakorlati jelentősége van, és valójában csak arról van szó, hogy miután Trump falépítési tervére a kongresszus nem akar pénzt adni,

A cinikusok szerint viszont csak arról van szó, hogy felhúzta magát a karavánon, amit a tévében látott, és ez volt az első, ösztönös lépése. Ez a verzió korábban több más lépése kapcsán felmerült, bár nem mindig megbízható forrásokból.

Akármelyik fejtegetés is a helyes, a bevándorlási keménykedés, illetve a kereskedelmi háború szításával látszólag újra elővette azokat a témákat, amelyekket a 2016-os elnökválasztás előtt standupolt, és kormányzása második évére teljes kampánymódba kapcsolt. Ez egyelőre nem működik túl jól: a felmérések átlaga szerint népszerűsége továbbra is igen alacsony, és romlik.

Nyitókép: Jose Luis Gonzalez/Reuters